Válságban? Egyre kevesebbet költünk ruházkodásra

A családi költségvetésben egyre kisebb összeg jut öltözködésre, az utóbbi években mindössze 3–4 százalékot tesz ki a ruházkodás. Nemzetközi összehasonlításban ezelenyésző arányt képvisel. A GfK Hungária felmérése szerint a legtöbbet élelmiszerekre költünk, ezt követik a lakásfelszerelésre, lakáskarbantartásra, illetve a közlekedésre fordított összegek. A múlt évben ruházati üzletekben összességében 329 milliárd forintot költöttünk, valamivel kevesebbet, mint 2009-ben.

Tavaly az év első felében erőteljesen visszafogtuk a vásárlásainkat, nagyon komoly visszaesés jellemezte a ruházati piacot, a második fél évben viszont kissé elengedtük magunkat, így a forgalom mindössze egy százalékkal maradt el az előző évitől. Az idei évben érdekes módon alakul a kereslet: már tavaly észrevehető volt az a tendencia, hogy kevesebbet vásárolunk, de a valamivel jobb minőséget keressük. Ezt igazolja, hogy arányaiban kevesebbet költöttünk a távol-keleti, kínai üzletekben, ahol az alacsony árakhoz többnyire gyenge minőség társul. A távol-keleti boltokban az árak átlagosan 25–30 százalékkal alacsonyabbak, mint a magyar textilpiac átlaga.

Ezzel szemben érzékelhetően megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban ruházati cikkekre költött pénzöszszegek aránya, pedig a hiperés szupermarketek jó 10 százalékkal drágábbak, mint a kínaiak, viszont a minőségben versenyképesebbek. Különösen a saját márkák bevezetése növelte a vevők bizalmát – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária szektormenedzsere. Kedveltek a nemzetközi textildiszkont láncok is, bár az árak szintén valamivel magasabbak, nemcsak a távol- keleti boltokénál, hanem a hipermarketekénél is. De még így is széles rétegek számára elérhetőek, növekszik a forgalmuk.