Visszaélés a gyámhivatalnál! Több millióval nem tudott elszámolni

A panaszos jelezte: a gondnok nem volt hajlandó tájékoztatni őt testvére pénzügyeiről, érdemben nem kommunikált a családdal, emiatt ő többször panaszt tett a gyámhivatalban. Sérelmezte, hogy bár a hölgyet december 31-el elbocsátották, erről őt nem értesítették. Borhidi László 2011. március 8-án feljelentést tett a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon, a gyámhivatal két nappal később tette meg ugyanezt; a panaszos nem érti, miért kellett ennyit várni, ha már decemberben kimutatható volt a hiány. A történethez tartozik, hogy Károlynak - fogalmazott Bordihi László - mentális betegségéből adódóan voltak ügyei . 2007-ben például eltűnt, ezt testvére jelezte is a rendőrségen.

- Másfél évig Bécsben volt, ott garázdaság miatt hat hónap börtönbüntetésre ítélték, és ezt ő le is töltötte - mondta a panaszos, aki ez ügyben szintén a gyámhivatal fellépését kritizálta, hiszen véleménye szerint a kizáró gondnokság miatt testvérét nem lehetett volna leültetni .

- Meg van kötve a kezem, a gondnok beleegyezése nélkül nem járhatok el Károly ügyeiben, ezért most bírósági úton szeretném megszüntetni a kizáró gondnokságot, vagy legalább korlátozóra változtatni azt - tette hozzá Borhidi László. Megjegyezte: testvérének január óta új gondnoka van, vele nincs problémájuk.

A panasszal megkerestük a megyeszékhelyi polgármesteri hivatalt. Dr. Kovács Gábor jegyző és dr. Borda László, a gyámhivatal vezetője válaszolt kérdéseinkre.

- Valóban a szociális otthon leveléből derült ki, hogy a gondnok nem fizette a térítési díjat. Szembesítettem őt a szabálytalan pénzkezeléssel, majd soron kívüli vizsgálatot rendeltem el nála. 22 ember pénzével nem tudott elszámolni, a teljes összeg több millió forint, a legmagasabb hiány a panaszosnál jelentkezett. Jelzésemre a jegyző úr megszüntette a gondnok megbízásos jogviszonyát december 31-el. A gondnoknak január 15-ig kellett végszámadást benyújtania, az elfogadó határozat jogerőre emelkedését meg kellett várni, majd a törvényben meghatározott 5 nap állt rendelkezésére a hiányzó összeg befizetésére. A befizetés nem történt meg, feljelentést ezután lehetett tenni - jelezte dr. Borda László. Mint mondta, a hivatal végrehajtást kért a volt gondnokkal szemben, s ő az összeg befizetését megkezdte. Tudomásunk szerint a kár harmada térült meg eddig.

Dr. Kovács Gábor elmondta: az önkormányzat által foglalkoztatott hivatásos gondnokoknak évente egy alkalommal el kell számolniuk gondnokoltjaik pénzével, idén tehát mindenképpen kiderült volna a hiány.

- A gyámhivatal vezetője folyamatosan tájékoztatott az eseményekről. Az ügy ismeretében úgy látom, a gyámhivatal szakszerűen és törvényesen járt el, a gondnokoltak érdekében minden biztosítási intézkedést megtett. Életvitelükben a gondnokoltakat nem érte hátrány, hiszen javarészt térítési díjakat nem fizetett ki a gondnok, ellátási problémák emiatt nem jelentkeztek - válaszolt kérdésünkre a jegyző. Dr. Borda László hozzátette: néhány esetben közüzemi számlákat nem rendezett a gondnok, a gyámhivatal itt is arra törekszik, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon. Reagálásként elmondta: bár a testvér nem törvényes képviselő, ő mégis tájékoztatta Borhidi Lászlót a Károllyal történtekről, a panaszos a visszaélésről is így szerzett tudomást.

- Ami a bécsi ügyet illeti: a gyámhivatal jelzést küldött az osztrák hatóságoknak a kizáró gondnokságról, de azt a választ kaptuk, hogy uniós állampolgár jogosan tartózkodik ott. Amikor a gondnokolt a börtönből szabadult, rendőrségi úton került haza, Sopronból a gondnok szállította Zalaegerszegre. Nekünk semmilyen más jogi lehetőségünk ez ügyben nem volt - fogalmazott dr. Borda László. A hivatalvezető végül elmondta: levelet írt a gondnokoltakat befogadó intézményeknek arról, hogy a jövőben már egyhavi térítés-elmaradás esetén is azonnal küldjenek értesítést.

Salamon Róbert, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre közölte: a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon nyomoznak az ügyben. S hogy milyen vétségnek minősülhet, ha egy hivatásos gondnok nem tud elszámolni gondnokoltjai pénzével? A Btk. szerint aki "a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el".


Nem szeretne mellébeszélni

Telefonon sikerült elérnünk kedden a (volt) gondnokot, aki kérdésünkre elismerte a szabálytalan pénzkezelést. Mint mondta, nem szeretne mellébeszélni, valóban „megbotlott”, a történteket sajnálja, és mindent megtesz azért, hogy az ügyet rendezni tudja. Hozzátette: reményei szerint rövid időn belül kiegyenlíti a hiányt, a visszarendezés már folyamatban van. Tudomásunk szerint jelentős enyhítő körülménynek számít, ha a kár megtérül. 


Hogyan kezelhetik  a pénzt a gondnokok?

Dr. Tőke Alajos, a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának megbízott vezetője írásban reflektált az egerszegi gyámhivatal volt gondnokának ügyére.

Dr. Tőke Alajos, a felügyeleti szerv vezetője jelezte: az elsőfokú iratokat bekérte, felügyeleti jogkörét gyakorolva az intézkedést megkezdte. Kérdésünkre  - milyen jogai és kötelezettségei vannak a gondnoknak?  - úgy válaszolt: cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el, ő a törvényes képviselője és vagyonának kezelője. Tevékenységét az illetékes városi gyámhivatal felügyeli, működéséről és a vagyon kezeléséről a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni.

- A számlanyitást, betétben elhelyezést a városi gyámhivatal rendeli el akkor, ha a gondnokoltnak olyan készpénzvagyona van, melyet folyó kiadásokra készen tartani nem kell. Betétben elhelyezett összeg felvételéhez a gyámhatóság jóváhagyása kell. A jogszabály értelmében a vagyonkezelésről a testvér, illetve egyéb hozzátartozó tájékoztatást nem kap, tehát azt joggal nem várhatja a gondnokolt testvére. A számadás elbírálásakor azonban a gyámhivatal indokolt esetben beszerzi a hozzátartozók észrevételeit is  -  részletezte a pénzkezelés szabályait.

- Mi a különbség a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság között?  kérdeztük.

- Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt nagymértékben csökkent. Jognyilatkozata akkor érvényes, ha azt gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette; vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozza.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. A gondnoknak a gondnokolt kívánságát, kéréseit a döntés előtt lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

Tőke Alajos végül közölte: megyénkben több alkalommal volt már rá példa, hogy gondnok a tisztségéből adódó kötelezettségét nem teljesítette, illetve olyan cselekményt követett el, ami a gondnokolt érdekeit súlyosan sértette. Ez a gondnok elmozdítását alapozta meg, arról az illetékes gyámhivatalok intézkedtek, bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tettek. A gondnokoltat a gondnok tevékenységéből adódóan kár nem érte.