A hajléktalanok ellen: alkoholtilalom a város közterein

Nem szociális programról van szó, melynek keretében a szegénységet magát próbálná felszámolni az önkormányzat; a helyhatóság tünetileg kezel: igyekszik kiszorítani a város szívéből ennek hús-vér jeleit. A kéregetőket, akik főleg a nagytemplom előtt láthatók; vagy - mint a közgyűlésben is elhangzott - antiszociális csoportokat, melyek parkokban tivornyáznak sokszor fényes nappal, s melyek miatt idősek vagy kisgyerekes anyukák kiszorulnak ezekből. A problémával régóta küzdő illetékesek kerestek, de nem találtak másutt jó példát arra, miként lehet könnyen, gyorsan és hatékonyan fellépni az elesettekkel szemben, ezért egy másik módszert vettek át másoktól: az egész városban, mindenkinek megtiltották a közterületi alkoholfogyasztást. Ám kiderült: alkalmazni kizárólag az említett csoportokra tervezik.


A témát a közgyűlésben Balaicz Zoltán alpolgármester vezette fel, emlékeztetve: a hajléktalanok és koldusok régóta napi problémát okoznak a belvárosban, zaklatják, megbotránkoztatják a járókelőket, hangoskodnak és piszkítanak is. Nem helyi specialitásról van szó, a belügyi tárca törvényi szinten tervezett foglalkozni ugyanezzel, ám a szabályozás késik - Zalaegerszeg viszont lépett.

- Olyan megoldást kerestünk, amivel folyamatosan vegzálni lehet ezeket az embereket és ki lehet szorítani őket a belvárosból - fogalmazott az alpolgármester a közgyűlés után.

A május 15-én életbe lépő rendelet szerint mostantól szabálysértést követ el, aki szeszes italt fogyaszt Zalaegerszeg közterületein, s a cselekmény 3 ezer-20 ezer forint bírsággal sújtható. A közgyűlésben képviselői aggályokra reagálva elhangzott: nem kell félnie a zaklatástól a munkából hazafelé tartó fáradt polgárnak, aki a nagy melegben megiszik egy sört és annak a születésnapi buli után lévő korosodó házaspárnak sem, amely a konyakosüveg aljáról a maradékot szopogatja el. Akkor sem lép majd közbe a rendőrség vagy a közterület-felügyelet, ha bármilyen korosztályhoz tartozó emberek viszonylag kulturáltan jól érzik magukat a köztereken. És vannak leírt kivételek is: vendéglátóhelyek előkertjei, köztéri rendezvények, valamint olyan kirándulóhelyek, mint a Gébárti-tó, az Aranyoslapi-forrás, az Azáleás-völgy, meg a Bazitai TV-torony környéke, illetve a csácsi Jószomszédok-park. De érvénytelen lesz a rendelet szilveszterkor is, este hattól másnap reggel hat óráig.

A közgyűlésben nem derült ki, hogy a hajléktalanok ilyetén kezelése bárkit zavarna, a képviselők a már említett felvetéseken túl elsősorban arra mutattak rá: a szabályt - hasonlóan például a közterületi szemetelésre, hangoskodásra, vagy a kutyasétáltatás melléktermékeire vonatkozó előírásokhoz - nehéz lesz majd betartatni. Elhangzott: a jelenleg három járőrpárnyi közterület-felügyeletet meg kellene erősíteni, hogy munkaidőn túl is érvényt lehessen szerezni a tiltásnak.

Ellenvéleményt csak a jobbikos Pete Róbert fogalmazott meg, de ő is hangsúlyozta, csak viccel, amikor azt mondja: ha a többség engedi a szabad pálinkafőzést, engednie kellene annak szabad elfogyasztását is. A rendelet 16 támogató szavazatot kapott, két tartózkodás mellett.


NEM A SZEGÉNYSÉG A BŰN
A rendelet mellett érvelve többször hivatkoztak az egerszegi nagytemplomban dolgozó Stróber László atyára, aki „a rendőrfőkapitányhoz is fordult panasszal a hajléktalanok miatt”. Megkeresésünkre a plébános elmondta: a helyzet évek óta fennáll és valóban tarthatatlan, a maguk eszközeivel tehetetlenek a már a mise alatt is botrányt okozó kéregetőkkel szemben. „Vallom, hogy a szegényeket segíteni kell, a szegénység nem bűn, a viselkedés azonban, amit a templom előtti társaság tanúsít, tűrhetetlen” – mondta.