Nyugdíj: szabad az út 40 év után

A legapróbb részletekre kiterjedő tájékoztatás persze még most sem lehetséges, a törvény végrehajtási rendeleteire ugyanis egyelőre várni kell. A főbb irányvonalak azonban már körvonalazódni látszanak.

- Jövő évtől életkortól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra lesz jogosult minden nő, akinek a jogosultsági ideje eléri a negyven évet - bocsátja előre dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője, megjegyezve: a törvény azt is pontosan meghatározza, mi számít jogosultsági időnek. A jogszabály szerint jogosultsági időnek minősülnek a munkaviszonyban töltött évek, s beleszámít a 40 évbe a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben, illetőleg a gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő is - sorolja dr. Fürediné Kerkai Valéria. - Emellett ugyancsak a jogosultsági időt gyarapítja a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után megállapított ápolási díjban eltöltött időszak is.

Fontos tudni azonban, hogy a nyugdíjazáshoz minimum 32 évet le kell dolgozni, s emellett legfeljebb nyolc, gyermekneveléssel otthon töltött év számolható el, teszi hozzá az igazgató. (Azoktól a nőktől, akiknek súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, 30 évnyi munkaviszonyt követel meg a törvény.)

A gyerekek révén azonban lesznek olyanok, akik még ebből is lefaraghatnak pár esztendőt.

- Öt gyermek nevelése esetén egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét esztendővel kevesebb szolgálati időt kell igazolni - folytatja a nyugdíjbiztosítási igazgatóság első embere. - Annak tehát, akinek öt gyereke van, elegendő 31 évnyi munkaviszonyt felmutatnia, akinek pedig 11 vagy annál több gyereke van, 25 esztendőt szükséges a munkahelyén töltenie. Gyermeknevelésre tehát ily módon összesen maximum 15 évet lehet beszámítani. Mint arról már korábban is szó volt, a tanulmányi időt, legyen szó szakmunkásképzőről vagy főiskoláról, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a törvény nem engedi beleszámítani a 40 év jogosultsági időbe. (Normál nyugdíjnál persze mindezek változatlanul gyarapítják az éveket.) A legbiztosabb azonban az, ha azok a hölgyek, akik úgy vélik: ilyen feltételek mellett is megvan a 40 évük, elmennek a nyugdíjbiztosítási igazgatóságra, és benyújtanak egy szolgálati idő elismerési kérelmet - lehetőleg január elseje után. A nyugdíj megállapításához szükséges igénybejelentőket ugyanis ezen kérelem birtokában célszerű leadni, tanácsolja dr. Fürediné Kerkai Valéria.

● Jövőre az 1954-es születésű nők élhetnek legfiatalabban a kedvezménnyel, abban az esetben, ha a szakmunkásképző elvégzése után azonnal munkába álltak, nem voltak sosem munkanélküliek, és legfeljebb 8 évet töltöttek gyermekneveléssel
● Azoknak az ´54-es születésű hölgyeknek, akik nem kívánnak élni a lehetőséggel, a nyugdíjkorhatár már 63,5 év lesz, ami a náluk fiatalabbak esetében fokozatosan 65-re emelkedik
● A kormány számításai szerint, amennyiben az érintettek minimum háromnegyede él a lehetőséggel, jövőre 18-24 ezer nő vonulhat az új szabályozásnak köszönhetően nyugdíjba
● Ez körülbelül 30-35 milliárdos kiadást jelent

Az államfő aláírta a nyugdíjtörvényt - Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Az államfő aláírta a nyugdíjtörvényt

Az államfő aláírta a nyugdíjtörvényt

A köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Országgyűlés.

Az államfő aláírta a nyugdíjtörvényt

A köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Országgyűlés.

Az államfő aláírta a nyugdíjtörvényt

A köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Országgyűlés.

A Magyar Közlöny keddi számában közzétett törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell, hogy maradnak vagy belépnek az állami rendszerbe.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadta el a szabályozást, a Fidesz és a KDNP mondott igent, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikos képviselők pedig tartózkodtak. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte Schmitt Pál köztársasági elnöktől.

A jogszabály szerint az állami rendszerbe visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik vagy önkéntes pénztárba helyezhetik át, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak erről személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején. 

A tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag a magyar külképviseleten is nyilatkozhat február 28-ig, szintén személyesen.

Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, a munkáltató viszont tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie. 

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület ötödik tagja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.

Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni. A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009-től a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011-től 99,1 százalékát köteles jóváírni.

OLDALTÖRÉS: Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Mesterházy Attila, indítványában a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, valamint a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezve.
A szocialista párt elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, az MSZP szerint a jogszabállyal legalább három ponton sérül az alaptörvény: a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekkel; a magánnyugdíjpénztárban maradók személyes nyilatkozattételre kötelezése sérti az emberi méltósághoz való jogot; és az Országgyűlés kormánypárti többségének szavazatával elfogadott törvény sérti az alkotmányból levezethető, a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek a demokratikus jogállamokban általánosan elfogadott tilalmát is.
A törvénnyel kapcsolatban az egyik legnagyobb hiányosság a kellő felkészülési idő hiánya, az ugyanis a nyugdíjrendszer szerkezetét gyökeresen átalakítja - hangsúlyozza Mesterházy Attila, aki szerint az új rendszerre való áttérésnek a jogbiztonsággal összefüggő alkotmányos követelménye megkívánta volna az érintettek számára olyan felkészülési idő biztosítását, amely szükséges a megváltozott rendelkezésekhez való alkalmazkodáshoz és különösen ahhoz, hogy a saját és a családjuk gazdálkodását az új feltételekhez igazítva szervezzék meg.
 Közölte, pártja továbbra is bízik abban, hogy az Ab él az alaptörvény védelmében rá rótt felelősséggel, és eddigi gyakorlatának megfelelően megsemmisíti azt a törvényt, amely ellentétes a Magyar Köztársaság hatályos alkotmányának szabályaival.
 Mesterházy Attila arra kéri az Ab-t, hogy sürgős eljárással, késedelem nélkül vizsgálja meg a beadványt, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig meg kell hozniuk döntésüket.
 A keddi Magyar Közlönyből derült ki, hogy a köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Országgyűlés.