Hírek

2010.11.09. 03:29

Csalók trükkje, szalmabála a gabona helyett

Fiktív számlák, nem létező gabonára felvett hitelek, álnévre kiállított hamis igazolványok, eltüntetett milliárdok annak a büntetőügynek a főbb ismérvei, amit hétfőn kezdett tárgyalni a megyei bíróságon dr. Gergye Tamás büntetőtanácsa.

Arany Gábor

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre elsőrendű vádlott és tíz társa a közraktározásban rejlő lehetőségekkel élt vissza oly sikeresen, hogy bő másfél év alatt 3,8 milliárd forint kárt okoztak.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

- Még nem tudom - felelt némi derűt keltve Korcz Imre arra a bírói kérdésre, hogy elismeri-e felelősségét. Érdemi vallomást szóba nem tett, írásban benyújtott mondandójából viszont az tűnt ki, hogy magát a csalás áldozatai közé sorolja. Korábbi vallomásaiban is arra hivatkozott, hogy a GP Trade Kft. átvétele után derültek ki számára az anomáliák. Híreket kapott korrupt MVH-s hivatalnokokról, csaló mérlegelőkről, éjszakai titokzatos szállításokról a raktáraiból és ismeretlen eredetű olcsó kukorica árusításáról.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

- Több mint 40 ezer tonna gabona ellopásával vádolnak, ezt fizikailag képtelenség elkövetni ilyen rövid idő alatt. A rendőrök nem derítették ki, hová lett az áru és a pénz, ehelyett az egészet rám kenték - fogalmazott az 50 éves férfi, aki a büntetőeljárás megindulásakor külföldre szökött.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Korcz Imre 2007 augusztusától vezette, irányította a gabonakereskedelemmel foglalkozó GP Trade Kft.-t, amely saját, illetve bérelt raktárakkal rendelkezett Győr térségében. A hasonló tevékenységben más vállalkozások révén érdekeltségekkel bíró 50 éves férfi ezzel bekapcsolódott az intervenciós gabonatárolásba, közraktározásba is - a cég 2005-2008 között 178 ezer tonna gabonát tárolt az MVH részére. Azonban nem csak az ezért járó díjból lehetett hasznot húzni. Mint 2008 márciusában kiderült, a más áruját el is lehetett adni. Harmadlagos hasznosításként hiteleket lehetett rá felvenni. Hiába voltak ugyanis az MVH-s ellenőrzések, csak soká derült ki, hogy az áru részben vagy teljesen hiányzik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Az illegális eladásokat 2007 őszétől például azzal leplezték, hogy a GP Trade raktárai között havi 7-9000 tonna árut szállítottak. A raktárak jelölését is megváltoztatták, hogy ne lehessen kideríteni, kié a betárolt gabona. A látható készletek a valóságban sokkal szerényebbek voltak, mert a gabonahegyek alatt szalmabálák lapultak. Több mint 1,2 milliárd forint értékű intervenciós gabona tűnt el, emellett egy osztrák cégnek 450 millió forint kárt okoztak, egy magyarnak 203 milliónyit, másiknak 100 milliót.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Míg ennek felismeréséig a károsultak eljutottak, addigra a fiktív szerződésekkel megalapozottan hiteleket is felvettek a csalók, fedezetül a terményt megjelölve. Egy ilyen tranzakcióval Korcz Imre 250 millió forint kárt okozott, más esetben ennek többszörösét, 1,3 milliárd forintot csalt ki egy bank készletezési cégétől.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

A történet szereplői közül többen hamisított igazolványokkal, álnéven éltek. Volt, akiről élettársa sem tudta igazi nevét. A GP Trade-t 2004 októberétől vezető, az ügyben ötödrendű vádlott Halma Zoltán (37) például Hencz Krisztiánként ténykedett, őt pedig a Balázs József, illetve Kis Dénes néven élő másodrendű vádlott, Berente László (37) irányította a háttérből.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

A tárgyalás a héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Ezek is érdekelhetik