Hétvége

2017.07.28. 17:19

A kiegyezés és Zala

150 éve, 1867. július 28-án a Magyarország és a Habsburg-monarchia Lajtán túli, nyugati tartományai közti kapcsolatokat rendező, utolsó törvénycikkek királyi szentesítésével gyökeres fordulat állt be hazánk történetében.

Foki Ibolya

Lezárult az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő, csaknem két évtizedig tartó önkényuralmi korszak, és kiegyezés jött létre a magyar politikai elit és a birodalom vezető körei között. Az események ily módon való alakulásában kulcsszerepet játszott megyénk jeles szülötte, Deák Ferenc.

Az ekkor már Pesten élő zseniális politikus kellő türelemmel képes volt kivárni azt a pillanatot, amikor elérkezettnek látta az időt arra, hogy Magyarország a lehető legkedvezőbb politikai státuszt harcolhassa ki magának a birodalmi kereteken belül. Mindehhez természetesen mindkét fél részéről óriási kompromisszumkészségre volt szükség. Magyarország sok 1848-as célkitűzésről lemondott, s az akkor hozott törvényeket is részben módosítania kellett.A lezajlott tárgyalások eredményeként Osztrák-Magyar Monarchia néven egy pesti és bécsi központtal is rendelkező államalakulat jött létre, mindkét fél önálló törvényhozással és kormánnyal.

Ferenc József kardvágása a koronázási dombon, 1867-ben. Zala  megye díszes lovas bandériumot állított össze, mely Szapáry Géza főispán vezetésével részt vett a június 8-i budai koronázási szertartáson Illusztráció: Zala Megyei Levéltár

A külügy, a hadügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy közös maradt. Az uralkodó, Ferenc József 1867. február 17-én gróf Andrássy Gyulát kinevezte Magyarország miniszterelnökévé, majd pár nap múlva a kormány többi tagja is megkapta megbízatását. Az események sorát a június 8-án Budán, pompás külsőségek között lezajlott koronázás, majd a törvények szentesítése zárta. Magyarország a közös ügyektől eltekintve újra jelentős önállóságra tett szert, sorsát saját választott politikusaira bízhatta. Igen sokan vélték úgy, hogy egy erős Habsburg-birodalom megvédi Magyarország területi integritását mind a külső, mind a belső ellenségtől.

Emellett a közös monarchia még jó időre európai hatalmi tényezővé is válhatott. Az ország életét meghatározó fenti történések Zala megyében is élénk visszhangot keltettek. 1867. február 16-án Zalaegerszegen, a megyeházán gyűlésre sereglettek össze az 1861. évi alkotmányos időszak közgyűlésének tagjai. Itt Csillagh László alispán nagy tetszést aratva jelentette be, hogy a haza „a legnagyobb örömmel várt alkotmánynak nemsokára teljes élvezetébe lépend”, majd a jelenlévők Deákot éltették. Keszthelyen már a felelős magyar miniszterelnök kinevezése napjának estéjén megtudták a hírt, melyre az itt élők rögtön kivilágítással reagáltak. Másnap mozsárágyúk durrogása ébresztette a lakosokat, s nemzeti lobogók díszlettek mindenhol. Sötétedés után újból fényben úszott a város.

Csak a gazdasági tanintézetet 400 láng világította meg, s az intézet vegytanára jóvoltából az egész épületet és környékét nemzeti színű, úgynevezett bengáli fény borította be. Az öröm még a következő nap sem csillapodott. Ünnepélyes istentiszteletet tartottak mind a katolikusoknál, mind az izraelitáknál, amelyet a helyi kaszinóban egy díszes ebéd követett. A kaszinó tagjai táviratilag szerencsekívánataikat fejezték ki Andrássy Gyulának. A napot jól sikerült táncvigalom zárta.

Alsólendvára egy nappal később, február 18-án, a késő délutáni órákban érkezett meg a távirat Andrássy kinevezéséről. A postánál azonnal puskalövéseket adtak le, mely jelre az egész város fölbolydult. Az itt is napokig folyó ünneplés a keszthelyihez hasonló forgatókönyv szerint zajlott: díszkivilágítás, nemzeti lobogók, ünnepi istentiszteletek, Deák, a kormány és a király éltetése, táncvigalom. Az ablakokban színes transzparensek lógtak, az utcákon zenés, fáklyás menetek jöttek-mentek. „Az egész város fénytengerré vált; mintha a sötétséget mindenkorra elűzni akarták volna” – írta a tudósító. A baksai választókerületből március 4-én több aláírással ellátott bizalmi nyilatkozat ment az országgyűléshez, a minisztériumhoz és Deákhoz.

A Nemesapátiban március 24-én összegyűlt fiatalok az alkotmány helyreállításán annyira felbuzdultak, hogy a megye ifjúságát csatlakozásra szólítva egyből önképző egylet alakítása mellett döntöttek.S az ünneplés végeláthatatlan jeleneteit lehetne még hosszan sorolni Közben a megye díszes lovas bandériumot állított össze, mely Szapáry Géza főispán vezetésével részt vett a június 8-i budai koronázási szertartáson. A megye címerével ékesített selyemlobogó, mely alatt vonultak, a főispán nejének, Győry Mária grófnőnek az ajándéka volt. A bandérium öltözete és a lószerszámok a legértékesebb anyagokból készültek, színösszeállításukban pedig a megye színei (búzavirág kék, arany, fekete, fehér/ezüst) szerepeltek.

Egészében véve elmondhatjuk, hogy a megyénk közönsége derűs kedvvel és bizakodva nézte a látványos eseményeket, és hálát adott a sorsnak, hogy átélhette ezeket. Ahogy a korabeli Zala-Somogyi Közlöny írta: „Megérte tehát végre nemzetünk azon boldog napokat, melyeken ismét saját fiai által kormányozva egy szebb jövőnek nézhet elébe. Kísérje áldásos siker működésüket, hogy nemzetünk elérje és soká örvendhessen arany szabadságának, mely után 19 szenvedélyes éven át sóvárgott s epedett.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!