Hétvége

2017.05.12. 13:34

Mária Terézia és Zala megye - milyen kötődései vannak a térséghez?

Háromszáz éve, 1717. május 13-án született Habsburg Mária Terézia, Magyarország királynője, német-római császárné.

Kulcsár Bálint

A kerek évforduló alkalmat nyújt a királynő uralkodása egyes zalai vonatkozásainak, eseményeinek felidézésére.

Mária Terézia apja, VI. Károly császár a Habsburg-család utolsó férfi tagjaként arra törekedett, hogy biztosítsa dinasztiájának leányági örökösödését. Ez nem akadályozta meg a különböző európai államokat abban, hogy 1740-ben bekövetkezett halála után az osztrák örökösödési háború során kísérletet tegyenek birodalma szétszabdalására. A magyar országgyűlés 1741. szeptember 11-én Pozsonyban, a szorongatott helyzetben levő uralkodónő kérésére megszavazta a nemesi felkelést, valamint gyalogos és lovas alakulatok kiállítását is vállalta. Zala vármegye 1741. októberi közgyűlésének (s határozatai alapján a megyei tisztikarnak) nemcsak a zalai nemesség 464 főnyire tervezett személyes felkelését, hanem 745 gyalogos és 186 lovas katona kiállítását, valamint ezek ellátását is meg kellett szerveznie. Az 1742. október 31-ig tartó nemesi felkelés zalai egységeiről fennmaradt adatok a tényleges harcokban fogságba esett és kiváltott katonákról, de a zalaiak által szerzett és elosztott hadizsákmányról is szólnak.

Az 1748-ban lezárult osztrák örökösödési háborúban Mária Teréziának területi veszteséggel, de sikerült megőriznie uralmát birodalma felett. A királynő 40 évig tartó uralkodása lehetőséget biztosított nagy jelentőségű intézkedésekre a gazdaság és a kultúra terén.

Ezek közül érdemes megemlékezni a királynő által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendeletről. A jogszabály jelentősége, hogy egészen 1848-ig, sőt közvetetten azt követően is alapvető módon határozta meg Magyarország birtokhasználati viszonyait. A földesurak és a jobbágyok jogait és kötelezettségeit rendezett helyzetet és jogbiztonságot teremtve szabályozta, meghatározva terheik maximumát. Az úrbérrendezés Zala vármegyében 148 987 holdat, a megye lakosságának pedig több mint a felét érintette. 473 zalai falu és 18 zalai mezőváros urbáriuma, azaz a földesurak és a jobbágyok jogait, illetve kötelezettségeit szabályozó okmánya maradt fenn.

Mária Terézia a Göcseji Múzeum tulajdonában lévő festményen. A királynő ismereteink szerint sosem járt Zala vármegye területén

A buzgó katolikus királynő szívén viselte a katolikus egyház magyarországi szervezetének kérdését. 1777-ben megalapította a szombathelyi püspökséget, amely jelentős mértékben érintette Zala vármegyét is. Területének túlnyomó része ekkor a veszprémi püspökséghez tartozott, de Zala nyugati részei jelentős távolságban feküdtek az egyházmegye székhelyétől, mint ahogy a zágrábi püspökséghez tartozó zalai plébániák is a horvát fővárostól. Az újonnan felállított püspökség által könnyebben gondozhatóvá váltak az ahhoz (a veszprémi és a zágrábi egyházmegyétől) csatolt zalai plébániák.

Mária Terézia uralkodásának ideje (melyet a protestáns történetírás a csendes ellenreformáció korszakaként jellemez) a vallásgyakorlatukat korlátozó jogszabályok, valamint a világi és egyházi hatóságok eljárása miatt a Zalában élő protestánsok számára is nehézségekkel teli időszak volt. 1746-ban például Biró Márton veszprémi püspök vármegyei tisztviselőkkel kísérelte meg a becsvölgyei református prédikátort működésétől eltiltatni, 1771-ben pedig a nyilvános vallásgyakorlatuktól korábban megfosztott szentgyörgyvölgyi reformátusok ellen azért indult megyei vizsgálat, mert magánházaknál áhítatokat tartottak.

Mária Terézia egyik legfontosabb magyar tanácsadója Keszthely földesura, az úrbéri rendelet kidolgozásában jelentős szerepet játszó Festetics Pál volt, akit az uralkodónő 1772-ben grófi rangra emelt. A keszthelyi kastélyban a királynőről, valamint két gyermekéről készült festményeket is őriznek. Bár Mária Terézia többször tett magyarországi utazást, melyek során alkalmanként főrangú bizalmasait is meglátogatta, Keszthelyen nem tett vizitet, sőt ismereteink szerint Zala vármegye területén sem járt soha.

A királynő férjének, Lotharingiai Ferenc német-római császárnak 16 gyermeket szült. A felséges pár és gyermekeik családi élete közügynek is számított. Gróf Batthyány Lajos nádor 1760. június 24-én Rohoncon kelt, Zala vármegyének küldött leveléhez mellékelte a királynő levelét, melyben Mária Terézia bejelentette fiának, József főhercegnek Izabella pármai hercegnővel októberben várható „eljegyesülését”, egyúttal kifejezte kívánságát, hogy a „lakodalmi nagy fényességnek ékesítésére” a nemes vármegyék tagjai minél nagyobb számban jelenjenek meg azon, osztozva az uralkodónő „örömében és gyönyörűségében”. A nádori levél ékes szavakkal felhívta a megyét, hogy a bevett szokás szerint, illendő lakodalmi ajándékkal bizonyítsa hűségét. A nemes vármegye válaszában értesítette Batthyány grófot, hogy „Fölséges Asszonyunkhoz és ifjú fejedelmünkhöz lakodalmi adomány által alázatos jobbágyi buzgóságunk” bizonyításaként 1760. július 14-én, Zalaegerszegen tartott közgyűlésén 2000 forint felajánlásáról döntött, melyet a pozsonyi kasszánál fog teljesíteni.

Mária Terézia 63 esztendős korában, 1780. november 29-én halt meg születése helyén, a bécsi Hofburgban. Leszármazottai, a Habsburg-Lotharingiai dinasztia tagjai 1918-ig ültek a Magyar Királyság trónján.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!