Hétvége

2016.12.16. 16:15

A letenyei svéd grófné

„Legjobban Letenyén éreztük magunkat... Elbűvölően szép hely, a kis, harmincszobás fehér kastély egy hatalmas parkban állt mindenütt virágok nyíltak.” E sorok írója, Stella Kuylenstierna svéd arisztokrata családba született 1902-ben.

Zala Megyei Levéltár

A Magyarországon eltöltött évtizedeknek a második világháború, a bevonuló orosz csapatok előli menekülés vetett véget. 1948-ban svédül megjelent visszaemlékezése már magyarul is olvasható Ég a puszta címmel a Corvina Kiadó jóvoltából.

A 16 éves lány lelkesedését a Csak egy kislány van a világon című dal keltette fel a magyarok, így a stockholmi nagykövetség fess katonatisztje, Antracit gróf iránt is. A számára nyelvtörő nevű fiatalember Andrássy Imre, az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata család tagja. A lány szülei nem támogatták, hogy feleségül menjen az első világháborút követő kommün miatt átmenetileg elszegényedett - ráadásul katolikus - balkáni grófhoz, de a fiatalok végül 1919. december 16-án házasságot köthettek. Stella sosem bánta meg, hogy első ijedtségében nem szállt le a távoli ország felé induló vonatról. Az asszony a más kultúrából érkezők minden szokatlant megfigyelő tekintetén átszűrve mesél lebilincselően - hol megnevettetve, hol meghatva - a magyarok, a magyar arisztokrácia szokásairól, különc és érdekes tagjairól. Majd a háborúról, menekülésről, megtört sorsokról. Messziről jött, de nem idegenként élt itt, szeretettel ír magyarországi életéről.

Andrássy Imréné, született Stella Kuylenstierna a lányaival A képek forrása: Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Apósa kilenc kastélya közül először Homonnán laktak, de a trianoni békekötés után a csehek férjét is bebörtönözték, félmillió koronába került kiszabadítani. Elköltöztek Letenyére, ott éltek 1944-ig. Megszületnek lányai, Maria és Elizabeth, majd 1930-ban Imre fia. Csodálatosan gazdag életet éltem itt a gyermekeimmel, a könyveimmel, a zenével, a szociális munkámmal - írja. Tüdőgondozót, gyerekkórházat alapított, higiéniára oktatta az anyákat, s 32-ről 8 százalékra csökkent a gyermekhalandóság. Meghívták a svéd John Reenstierna professzort, és a kastélyparkban berendezett laboratóriumban maguk is segédkeztek a birkák véréből előállított lepraszérum kikísérletezésében.

Ha behunyom a szemem, látom imádott falumat. Esteledik. A legelőkről hazafelé tartanak az állatok, a fehér porfelhő, amit felvernek, szétterül a platánok alatt - eleveníti fel az idilli életképet a grófné. Mesél tollfosztásról, falusi lakodalomról, szüretről Nem szívelte, hogy szüretkor a lovak borba áztatott zabot kaptak. Miután az egyik csődör a rózsalugasban aludta ki részegségét, a kertjéből kitiltotta ezt a szokást.

1941 áprilisában elérte Letenyét a háború. A Szerbia felé átvonuló német hadosztály páncélozott járművei virágvasárnapra ellepték a kastély parkját. Gránátok robbantak a kertben, német bombázók a levegőbe röpítették a Mura hídját.

A grófné 1941 szeptemberétől Kincses Újság címmel népszerű hetilapot indított a szegényebb asszonyok számára. Vonattal ingázott a budapesti szerkesztőség és Letenye között. Egy alkalommal fiatal kanizsai pilóta mesélte el neki megrázó történetét lába elvesztéséről.

Ezen az őszön ment férjhez Maria lánya a Vas megyei Kenyeriben birtokos Cziráky Pál grófhoz. A vendégsereg férfi tagjai egyenesen a frontról érkeztek Letenyére. Sokukra sötét jövő várt a háború során, ahogy a nyoszolyólányokra is.

1944 őszén fellázadt a falu, agyonlőtték az adóbehajtót s még három embert. Az orvos felajánlotta, hogy elviszi Kenyeribe a gyerekeket. A grófné egyedül búcsúzott otthonától, másnap ő is elhagyta Letenyét, soha többé nem tért vissza.

A grófné szeretett otthona, a letenyei kastély

Karácsony előtt lányai autóval indultak Letenyére, az ünnepekre szánt disznóért. A németek végül beengedték őket az otthonukba. Szürreális látvány volt a hallban álló, rózsaszínű selyempapírba csomagolt repülőgépmotor. A szalont viszont fényűző bútorral rendezték be, mely Mussolini nászajándéka volt az albán királynénak - ezt Tiranában szerezte de Angelis osztrák tábornok. A disznót a gondozója a családnak rejtegette, csak most vágták le. Közben a közeli Galambokra tíz orosz tank nyomult be. A lányok éjszaka, harctéri területeken keresztül, a kétszáz kilós állattal és anyjuk írógépével a hátsó ülésen indultak vissza Kenyeribe. Útközben az orosz tűz alatt álló Zalaegerszegen a főispánnál pihentek meg, aki a fürdőkádjában úsztatta a karácsonyi pontyokat. A Gestapo őrizte ház előtt álló kocsiból eltűnt az írógép. A főispán németül ordított a telefonban a Gestapo főnökével, elő is került a masina.

1944. december 20-án jelent meg a Kincses Újság utolsó száma. A házaspárnak az ostromgyűrű bezáródása előtt sikerült elhagynia a fővárost, s eljutottak családjukhoz Kenyeribe. 1945. március 26-án indultak Ausztria felé. A magukkal vitt családi védőszent, a Krasznahorkai Madonna segítségére is szükség volt, hogy túléljék a veszélyt, éhezést, az Alpokon való átkelést, s végre elérjék az angol zónát. Andrássy grófné a háború után a Vöröskereszt tolmácsa lett, pápai audiencián kért segítséget a menekültek számára.

Később Amerikába vándorolt ki a család. A házaspár közreműködött Telkes Mária napenergia kutatásaiban. Andrássy Imre 1985-ben, Stella 1998-ban hunyt el, Svédországban van a nyughelye.

A grófné haranglábmagokat hozott szülőföldjéről, s a svéd virág elterjedt a letenyei kastély parkjában, a falusiak kertjében, a réteken. Talán ez az egyetlen emlék, ami megmaradt utánam Magyarországon. Talán ez is lesz olyan maradandó, mint Faustina sírja Letenyén.

Simon Beáta

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!