Hétvége

2016.04.29. 13:53

Filmes lagzi Nagykapornakon

Néhány évtizede még óriási szenzáció volt, ha távol a fővárostól, egy kisebb városban vagy faluban megjelentek a filmesek vagy éppen a televízió munkatársai.

Káli Csaba

A helybeliek mindig kíváncsian figyelték ezt a számukra furcsa, de érdekes világot. A technika mellett különösen az akkori magyar „sztárok” testközelbe kerülése jelentett hatalmas élményt, ha pedig még egy apró statiszta szerepet is kaptak ez mellé, az maga volt az álmok netovábbja.

A filmesek általában a Budapesthez közeli helyszíneket részesítették előnyben a költséghatékonyság miatt, így például az Egri csillagok részben ma is látható díszletvárát is a fővároshoz közeli Pilisborosjenő határában építették fel. Ennek ellenére a hatvanas-hetvenes években több olyan film is készült, amihez Zala megyei települések szolgáltattak kulisszát vagy eredeti helyszínt. Egy-egy ilyen filmes esemény az egész település életére kihatott a forgatás időpontjában - általában alaposan felforgatva azt -, később pedig generációról-generációra szálltak a szinte legendává vált sztorik.

A Magyar Televízió egyik legkorábbi és legismertebb, mára szinte ikonikussá vált ifjúsági filmsorozata volt a Fekete István regényéből 1966-ban forgatott, a Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár című tv-sorozat. Azt már kevesebben tudják, hogy a filmsorozat nagy részét, így a berekben játszódó részleteket is nem eredeti helyszínen, hanem a Csepel-sziget környékén, a Ráckevei-Dunán vették fel. A film jól azonosíthatóan is eredeti helyszínei a Zala folyó torkolatánál ma is álló, de már használaton kívüli íves vasbeton közúti-híd, valamint a sármelléki vasútállomás voltak. Jellemző, hogy az egyébként szintén használaton kívüli állomásépület falán néhány éve már emléktábla örökíti meg az egykori filmforgatást.

A Cséplő Gyuri című dokumentum-játékfilm forgatásának egy pillanata a megyei tanács székházánál Forrás: Fortepan

Szinte a Tüskevárral egy időben készült a zalaiak számára talán legismertebb, itteni kulisszákat adó, Herskó János által rendezett Szevasz Vera című film. Az alkotók többek között egy vidéki lakodalmat akartak a maga teljességében megjeleníteni, amihez helyszíneket kerestek. A rendező fiatal korában már forgatott a megyében egy dokumentumfilmet, Újjáéledő Zala címmel 1949-ben, ezért választotta újra Zala megyét. Először Bazita került a képbe, de a leendő férj, egy valódi vőlegény, nem akart a filmben szerepelni, végül a stáb Nagykapornakon kötött ki. Az egy hónapig tartó forgatás idején szinte mindenki kapott valamilyen feladatot a községben. Rengeteg statisztára volt szükség, hiszen csak a csúcspontnak számító lakodalmi jelenetben több százan vettek részt. Statisztában nem volt hiány, a filmgyár jól fizetett

Ugyancsak zalai helyszíneket használt fel kulisszaként a sokkal kevésbé ismert Mélyrétegben című film. Dömölky János első nagyjátékfilmjének címe nem véletlenül csenghet idegenül, ugyanis a szintén 1967-ben készült filmet évtizedekig nem engedték vetíteni, azt csak 43 évvel később, 2010-ben mutatta be a Magyar Televízió. A film egy nem nevesített zalai olajvállalat életét mutatja be a korszakban kritikusnak számító éllel, így nem véletlen, hogy az sokáig dobozban maradt. A betiltás pontos oka ma sem tisztázott, magára a filmre később a feledés homálya borult. Külön érdekessége az alkotásnak, hogy a főszerepeket Frenreisz Károly és féltestvére, Latinovits Zoltán játszották, de mellettük sok más ismert színész is szerepet kapott (Domján Edit, Őze Lajos, Csomós Mari). A filmben a helyszínek nincsenek megnevezve, de egy-egy rövid időre azonosíthatóan is feltűnnek. Így látható többek között a gellénházi olajos lakótelep, melynek utcájában több jelenetet is felvettek. Emellett konkrétan nem azonosíthatóan, de az olajvidék több fúrótornya és telephelye is látható.

Pár évtizeddel később, egy népszerű televíziós sorozatban ismét a zalai olajvidék adta a kulisszákat. A Kisváros című 1993-ban indult tv-sorozat 166. részében, mely 2000-ben készült, egy gázkitörés elhárítása - és egy bűnügy felderítése - volt a téma. A gázkitörés kapcsán kitelepítésre ítélt faluban játszódó jeleneteket Sárhidán vették fel. Az ügy pikantériája, hogy pár évvel korábban, 1998 novemberében a valóságban is volt Sárhida határában egy gázkitörés. Az epizódban jól azonosíthatóan feltűnik a Lenti Tűzoltóság is, valamint egyes jeleneteket Zalaegerszegen forgattak az Arany Bárány Szálloda parkolójában.

A hetvenes-nyolcvanas években több olyan dokumentumfilmet is készítettek, amelyek a szocialista rendszerrel szemben fogalmaztak meg több-kevesebb kritikát. Olyan témákat boncolgattak, mint például a mélyszegénység, a kiszolgáltatottság, egyes országrészek elmaradottsága, leszakadása. Ezek nem voltak ínyére a regnáló hatalomnak, a negatív jelenségek egy részéről nem akart tudomást venni, nem létezőnek nyilvánítva azokat. Az egyik legnagyobb társadalmi vitát kiváltó alkotás Schiffer Pál Fekete vonat című 1970-ben elkészült filmje volt, amely a szabolcsi ingázók kilátástalan életébe nyújtott bepillantást. Schiffer ezt követően többször is visszanyúlt a témához, így például 1978-ban Zalában találta meg filmje főhősét, Cséplő Gyuri személyében. A félreeső kis göcseji település, Németfalu határában lévő cigánytanyán élő iskolázatlan, de ambiciózus fiatalember, Cséplő Gyuri életének egy részletét mutatja be a dokumentum-játékfilm, valós helyszíneken és valós szereplőkkel. A sors tragédiája, hogy a főhős életének további nyomon követése nem valósulhatott meg, mivel nem sokkal a film elkészítése után, mindössze 25 évesen tüdőbajban meghalt.

Káli Csaba

Zala Megyei Levéltár

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!