Hétvége

2015.09.04. 11:24

Bevonulás Észak-Erdélybe: A zalai honvédeket is felejthetetlen ünneplésben részesítették a visszacsatolt területek magyarjai

A magyar királyi honvédség alakulatai 75 évvel ezelőtt, 1940. szeptember 5-én kezdték meg a bevonulást Észak-Erdélybe, azt követően, hogy augusztus 30-án megszületett az úgynevezett „második bécsi döntés”, melynek értelmében ismét Magyarországé lett az 1920-ban elcsatolt erdélyi területek mintegy egyharmada.

Molnár András

A honvédség alakulatai szeptember 5. és 13. között, előre meghatározott ütemben vehették birtokba a román haderő által kiürítendő területeket. A visszakapott erdélyi országrészek katonai megszállása során a 2. hadsereg III. hadteste – mely a 9. önálló gyalogdandár Zala megyei alakulatait is magában foglalta – azt a feladatot kapta, hogy a Sebes-Körös völgyében előrenyomulva vegye birtokba Nagyváradot és Kolozsvárt.

A 9. önálló gyalogdandár a bevonulás második napján, 1940. szeptember 6-án reggel 7 órakor Körösnagyharsánynál, illetve Biharugra térségében lépte át a trianoni határt, és az első napi menetcélja Nagyvárad volt. A zalai honvédek aznap Nagyürögd térségében keltek át a román Carol-vonal elhagyott erődrendszerén. A dandár előnyomulását szeptember 7-én Mezőtelegden aknarobbanás akadályozta, mely nagy torlódást okozott a csapatok között. Az alakulatok egy része késő éjjel beérkezett Alsólugosra, míg másik részük Mezőtelkin éjszakázott. A nehéz terep igencsak megviselte a csapatokat, ezért a dandár szeptember 8-án is csak jelentős késéssel, este 20 órára érte el menetcélját, Kis- és Nagybáród településeket. Szeptember 9-én a gyalogezredek vasúti szállítással, míg a tüzérek és a vonatoszlopok közúton keltek át a Királyhágón. A zalai alakulatok szeptember 10-én vonultak be Bánffyhunyadra, illetve Kalotaszeg más településeire, és a dandár éle aznap Gyerővásárhelyen, míg a zöme Kis- és Nagykapus településeken éjszakázott. A zalai seregtest szeptember 11-én délután, felhőszakadás közepette vonult be Észak-Erdély fővárosába, Kolozsvárra. A helybeli magyarok a mostoha időjárás ellenére felejthetetlen ünneplésben részesítették a magyar katonákat.

A zalaegerszegi 47/III. zászlóalj díszmenete a kolozsvári díszbevonuláson, 1940. szeptember 15-én Fotó: Bősze József, Péchy György, Pálfi Aladár.

A zalai honvédek szeptember 6-ától 11-éig, Nagyvárad előterétől a Királyhágón át Kolozsvárig tartó észak-erdélyi bevonulása békés diadalmenet volt, azt sehol sem kísérték incidensek vagy atrocitások. A román uralom alól felszabadult magyar lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta, örömmámorban úszva üdvözölte, és boldogan látta őket vendégül. „A lakosság virágokkal szórta fel előttünk az utat. Mindenfelé nagy volt az öröm – emlékezett zalaegerszegi 17/III. zászlóalj észak-erdélyi bevonulására Péchy György hadnagy. – Az első célunk Nagyvárad volt. Kora délutáni órákban érkeztünk meg, s így alkalmunk volt – az elszállásolás után – körülnéznünk. A legénység a volt hadapródiskolában lett elszállásolva. Nem győzték takarítani az elhagyott körleteket. A románok mindent, amit csak tudtak, vittek magukkal, csak piszkot és szennyet hagytak maguk után. (...) Azért, hogy a kijelölt szakasz-határt meghatározott időre elérhessük, ezért ezredünket egy alkalommal 15-20 km-en át vasúton szállították. Emlékezetem szerint Élesden rakodtunk be egy hirtelenjében összeállított szerelvénybe. Egy más alkalommal, hogy az út egy nagy, több km-es kanyarját levágjuk, az ezred átgázolt a Sebes-Körösön. A gázoláshoz a legénység derékig levetkőzött, hogy a bakancs, a nadrág és alsónadrág száraz maradjon. A vonatrészek az országúton folytatták a menetüket. Amerre Kolozsvár felé meneteltünk, mindenütt virággal és nagy szeretettel fogadtak bennünket. Nagyon megható volt a felszabadult magyarság öröme. Az úttól távolabbi községekből is zászlóval, népviseletben jöttek, hogy lássanak és köszöntsenek bennünket."

Kalotaszegi népviseletbe öltözött lányok fogadták a zalai honvédeket Bánffyhunyadon, 1940. szeptember 10-én.

A zalai dandár legénységét laktanyaépületekben, a tiszteket pedig magánházaknál szállásolták el Kolozsvárott. Szeptember 15-én Horthy Miklós kormányzó részvételével nagyszabású ünnepséget, illetve díszbevonulást tartottak a városban. A magyar honvédség korszerűnek számító fegyvereit is felvonultató, látványos katonai parádét a 17. és a 47. gyalogezred zászlóaljai, valamint a 9. könnyű tüzérezred ütegei nyitották meg. A zalai bakák és tüzérek az elsők között vonultak el díszmenetben a kolozsvári Főtéren felállított kormányzói tribün előtt, amint azt a korabeli Filmhíradó is megörökítette.

A zalai alakulatok ezután alig két hetet töltöttek Kolozsvárott. "..a jó koszt mellé sok virágot, csókot kaptunk az ottani magyaroktól" – emlékezett e napokra dr. Pais János tartalékos hadnagy. A honvédek egyébként készenlétben voltak, és alkalmanként járőröztek is a város déli peremén húzódó demarkációs vonalon. Szeptember 22-én a zalai seregtest katonáinak részvételével hálaadó istentiszteletet tartottak a kolozsvári piarista templomban, melynek során emlékszalaggal díszítették fel a 17. gyalogezred zászlaját. Ugyanezen a napon került sor a Kolozsvári Atlétikai Club labdarúgói és a zalai honvédek válogatottja közötti, 5:2-re végződött barátságos futballmérkőzésre. Szeptember végén azután a 9. önálló gyalogdandár alakulatai is visszatérhettek békehelyőrségeikbe, mivel a bevonulást követően a magyar haderőnek csak kisebb része maradt a visszakapott észak-erdélyi és székelyföldi területeken.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!