Hétvége

2015.08.07. 11:31

Szilveszter esti gyilkosság

1956 utolsó és 1957 első napjának ünneplését a forradalom leverése és a nyomában járó megtorlás miatt eleve a visszafogottság és keserűség jellemezte. Zalaegerszegen ráadásul ehhez a nyomasztó hangulathoz társult egy döbbenetes gyilkosság is, amelynek híre január 1-jén futótűzként terjedt el a városban.

Káli Csaba

Rózsa Ilona, a Kossuth Lajos utca 18. alatti lakásába amely a mai Dísz téren állt 1955 augusztusában fogadta be albérlőként az akkor 24 éves Koma Máriát. A két nő között a szűk térben való együttlakásból fokozatosan egyre több személyes, illetve pénzügyi jellegű konfliktus keletkezett, a kiabálássá fajuló veszekedések szinte állandósultak. 1956 szilveszterén, este nyolc óra tájban újra veszekedés tört ki közöttük, amit tettlegesség is követett. A dulakodás során Koma Mária felkapta a tűzhely mellett lévő kisbaltát, amivel fejbe ütötte Rózsa Ilonát. Az ütés halálosnak bizonyult. Az elsődleges ijedségét leküzdve, az albérlő még pár ütést mért a baltával az áldozat koponyájára, hogy biztos legyen a halálában. Ekkor felvetődött benne, hogy átmegy a szomszédokhoz és elmondja tettét, de későbbi vallomása szerint onnét olyan jó hangulat szűrődött ki, hogy nem akartam megzavarni a szilveszterüket.

A horror azonban csak ezután kezdődött. Koma Mária a rendőrségi kihallgatáson és a bírósági tárgyaláson elmondott vallomása szerint úgy döntött, hogy feldarabolja a holttestet, a végtagokat elégeti, a maradék testet pedig egy bőröndbe zárva másnap a Zala folyóba dobja. Ezt követően először az áldozat fejét vágta le, majd a karjait, végül a lábait. A törzset belecsavarta az áldozat hálóingébe, amit a bőröndbe rakott. Ezután, a kezeket és lábakat tovább darabolta, hogy bele tudja tenni azokat a kályhába, amiket aztán eltüzelt, illetve a lefejtett húscafatok egy részét az udvari kanálisba dobta.

Koma Mária igazolványképe Fotó: archív

Miután Koma Mária végzett tettével, az ágyára ült és idegességében reggelig kötögetett. Január 1-jén körülbelül fél nyolckor magához vette a bőröndöt és a Tüttösy úton keresztül, a Kazinczy téren át a Jákum utca felől közelített a Zala folyóhoz. Szerencsétlenségére, a folyó felé tartó, láthatóan nehéz bőröndöt cipelő nőre a kaszaházi híd irányából többen is figyelmesek lettek és megállásra szólították fel. Koma Mária nem állt meg, a bőrönd tartalmát, vagyis a megcsonkított testet beledobta a Zalába, majd megpróbált elmenekülni. Pár perc múlva már egy rendőrjárőr is ott termett, aki szintén megállásra szólította fel, amire nem reagált, csak a rendőr által leadott riasztólövés tudta visszatartani a további meneküléstől. Tettét gyakorlatilag ott helyben elismerte, őrizetbe is vették.

Mivel a forradalmi események miatt még statárium volt érvényben, ezért Koma Mária ügyét is gyorsított eljárással, egy rögtönítélő bíróság kezelte. A nyomozás emiatt pár nap alatt lezajlott, meghallgatták tanúként a szomszédban lakókat, valamint a Zala folyó melletti szemtanúkat. Elmeszakértői vizsgálatot is készítettek, amely nem állapított meg az elkövetőnél olyan kórós elváltozást, amely kizárta volna annak büntethetőséget. Közben a városban a gyilkossággal kapcsolatban a tényektől némileg elrugaszkodott verziók sora keringett, ami pszichikailag érthető volt, hiszen kevesen voltak a pontos tények birtokában. A korabeli Zalai Hírlap naponta beszámolt az esettel kapcsolatos legfrissebb hírekről.

Részlet a korabeli Zalai Hírlap tudósításából

Mivel Zalaegerszegen nem működött katonai igazságszolgáltatás, ezért a kaposvári katonai ügyészség járt el a vádemelést illetően. De a kaposvári katonai bíróság sem tudott a szükséges gyorsasággal ítélkezni, ezért a kecskeméti rögtönítélő katonai bíróságot rendelték ki a zalai megyeszékhelyre. A tárgyalás nyilvános volt és természetesen hatalmas érdeklődés kísérte. Koma Mária a tárgyalás során gyakorlatilag semmit nem tagadott, néhány részletkérdésben próbálta csak meg csökkenteni a szerepét, a gyilkosság megítélésének súlyosságát enyhítendő. Kirendelt védője sem tudott mit kezdeni vele a beismerés és a tárgyi bizonyítékok súlya alatt.

A tárgyalás a megyei bíróság épületében 1957. január 4-én délután három órakor vette kezdetét és este nyolcig elhúzódott, de nem fejeződött be. Másnap reggel nyolckor folytatódott a tárgyalás, amely nem sokkal dél előtt az ítélethirdetéssel befejeződött. A statáriális bíróság Koma Máriát halálra ítélte. A vádlott és védője kegyelmet kért, amit a bíróság, kegyelmi tanáccsá átalakulva, elutasított. Az ítélet érdekessége, hogy külön intézkedett a bűnjeleknek az Országos Bűnügyi Múzeum részére való átadásáról is, mivel a szándékos emberölés kivitelezésének brutális módja miatt az említett intézménynek e tárgyakra szüksége lehet .

Az ítéletben foglaltak szerint, azt a kihirdetéstől számított két órán belül végre kellett hajtani. Január 5-én délben már fel is sorakozott a négy fős kivégzőosztag. A kivégzést a megyei bíróság udvarán hajtották végre, golyó által. A lövések után egy orvos főhadnagy megvizsgálta az elítéltet és jelentette, miszerint a halál a lövések folytán azonnal beállt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!