Staféta Horváth Ernőnével

- Hernyéken nevelkedtem, ahol Horváth Károly népzenekutató volt a tanító - mondja Edit néni, s e tény már önmagában is sokat elárul. Ráadásul a hernyéki gyerekcsapat gyakorta átjárt a közeli Novára, ahol meg Vajda József vette szárnyai alá a népi értékekre nyitott ifjúságot. A dal, a tánc a mindennapok része volt.

- Hernyék eldugott kis falu volt, ahol nagyon tartották a hagyományokat - folytatja. - Kislány koromban alig vártam, hogy mehessek a tollfosztóba, ahol éjfélig is énekeltünk, hallgattuk az adomákat. Máshogy működtek akkoriban a közösségek. Ha például valaki lakodalomra készült, előző héten a falubeliek összehordták neki a tojást, a tyúkot, a cukrot, a vajat, hogy ne legyen akkora a teher. Aki adott, számíthatott rá, hogy alkalom adtán vissza is kapja. A lagzi több napig tartott, a vendégeknek az egész falu adta a szállást.

A mai fiatalok mindezt már nem élhetik át, ám amíg akad, aki mesél róla, őket is megérinti ez a világ. Edit néni óvónőként és számos dalkör vezetőjeként sokat tett ezért.

- Szerencsére az iskolákban ma szinte reneszánszát éli a népdal, nem véletlen, hogy a legutóbbi megyei népdaléneklési versenyre több mint 800 diák nevezett - ad hangot bizakodásának. - Andráshidán is működik egy kitűnő csoport, büszkék vagyunk a Katicákra. Emellett a táncház mozgalom, a Röpülj Páva újbóli meghirdetése, a Vass Lajos verseny mind lehetőséget teremt a fiataloknak a csatlakozásra.

Horváth Ernőné a stafétát Kulcsárné Csejtei Marianna gellénházi népdalkör vezetőnek adta tovább, tudakolva, ő milyen módszerekkel tudja megszólítani az ifjúságot.