Notre Dame rendház - Az alapítók öröksége

A megyeszékhelyi Mindszenty-iskolát és az intézményben szociális otthont is működtető szerzetesi közösség új vezetőjével céljaikról, a rend szerepéről, valamint magyarországi jövőjéről beszélgettünk, Tóth Gábor tolmácsolásában.

- A rend 1905-ben érkezett Magyarországra, mivel ekkor jelent meg Franciaországban egy törvény, amely megnehezítette az egyházak működését. Ezért a közösség terjeszkedni kezdett; a nővérek azzal a céllal jöttek, hogy a francia kultúrát itt is meghonosítsák. Eleinte Zsámbékon telepedtek le, majd a rendházukat Törökbálinton építették fel. 1928-ban Mindszenty József (akkori nevén Pehm József) plébános Zalaegerszegre hívta őket, szintén a francia nyelv és kultúra terjesztésének szándékával. Amikor a zalaegerszegi Notre Dame rendházat felszentelték, a következő jelmondattal adták át az intézményt: a magyar hazának és a katolikus egyháznak - elevenítette fel a kezdeteket Debeaupte Francoise nővér.

1948 és 1993 között a rend nem működött Magyarországon. 1993-ban visszakapták a zalaegerszegi intézmény egy részét, ekkor kezdték újra a tevékenységüket. Az iskolai struktúra évről évre fejlődött, mígnem minden évfolyamon sikerült osztályokat indítani.

- A generálisunk engem kért fel, hogy itt az intézményben és Magyarországon a Notre Dame rend képviselője legyek. Ketten érkeztünk Clement Marie-Therese nővérrel, azzal a céllal, hogy aktív rendi jelenlétet biztosítsunk az iskolában. Azáltal, hogy itt lakom, a fenntartó testületben is állandó munkát tudok végezni. Természetesen a francia kultúra terjesztése mind a mai napig a feladatunk: már alsó tagozatban is tartunk foglalkozásokat, 5. osztálytól pedig órarendi keretben tanítjuk a nyelvet. A francia tagozatos gimnáziumi osztályokban a társalgásra helyezzük a hangsúlyt az órákon, emellett a kollégisták körében is szervezünk programokat - fogalmazott a nővér. Hozzátette: hetente egy alkalommal a búcsúszentlászlói tagiskolát is felkeresik.

- Patinás múltja van Zalaegerszegen a Notre Dame rendnek, de vajon milyen lesz a jövője? Az 1993 után visszatért nővérek nagy része nem él már, s a többiek is idősek. Számítanak-e új hivatásokra? - kérdeztük.

- Az 1993-ban visszaköltözött nővérek közül négyen élnek itt, ők a szociális otthon lakói. Ahhoz, hogy a kérdésre átfogó választ adhassak, távolabbról kell indítanom: a rendnek 18 intézménye van Európában, ebből 16 Franciaországban, 1 Luxemburgban és 1 Magyarországon működik. E 18 intézmény egy nagy iskolahálózatot alkot, tehát amikor a jövőről beszélünk, ebben az egységben gondolkodunk. A Mindszenty-iskola is szerves része a hálózatnak. Arra törekszünk, hogy az intézményeinkben továbbadjuk a rend szellemiségét, ennek megfelelően mindenütt szerepel a nevelési programban az evangélium szerinti élet gyakorlása. Francia intézményeink nagyobb részében nincsenek jelen nővérek, az iskolák mégis abban a szellemiségben oktatnak, amit az alapítók képviseltek. Minden országban, ahol a rend működik, laikus társult tagok is részt vesznek a munkában. És természetesen a jelenlétünk elsődleges célja az, hogy a fiatal, érdeklődő lányok figyelmét felhívjuk a rendre, illetve foglalkozzunk velük, ha elhivatottságot éreznek a női szerzetesi élet iránt - válaszolta a nővér.

Mint elmondta, továbbra is a megválasztott igazgató jelöli ki az iskola fejlődési irányát, az oktatási programban tehát nem várható változás. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a tantestületben és az intézményhez kötődők körében nagy várakozással fogadták a nővéreket. Az iskolához tartozók érzik, hogy egy nagyobb közösség részesei, fogalmazott a nővér.

- Ennek egyik friss bizonyítéka, hogy a rend Nancy-i iskolája januárban egyhetes kirándulásra hívott 35 diákot, az ottani gimnáziumból pedig március végén érkeznek fiatalok Zalaegerszegre.

Pierre Fourier és Alexia Le Clerc

A mai Franciaország területén, közelebbről Lotaringiában, Mattaincourt faluban szolgált plébánosként Pierre Fourier a 16. század végén. Akkoriban a lányok nagy többségének nem volt lehetősége az intézményes tanulásra, ezért az atya iskolahálózat kialakítását tűzte célul. Egy fiatal lánnyal, Alexia Le Clerc-el (aki 1597-ben megalapította a Notre Dame rendet) közösen iskolákat hozott létre, majd a pápa 1628-ban bullával ismerte el működésüket. A rend, s vele az iskolahálózat gyorsan bővült, hamarosan átlépte Lotaringia, majd Franciaország határait is. Fourier Pétert a 19. század végén szentté, Alexiát a 20. század közepén boldoggá avatták. Napjainkban négy kontinensen van jelen a rend: Európában, Dél-Amerikában (Brazíliában), Afrikában (Kongóban), valamint Ázsiában (Vietnamban és Hong Kongban). Központja Párizsban található, ez a generális (a rendi vezető) székhelye. Világszerte körülbelül 800 nővér tartozik a rendhez, a legtöbb új hivatás Brazíliában és Vietnamban jelentkezik.
Jelenleg Debeaupte Francois, Clement Marie-Therese és Márkus Ildikó Gemma nővér lakik a zalaegerszegi rendházban.

Szerzetesi múlt és jövő (jegyzet)

A Notre Dame rend magyarországi története tökéletesen szemlélteti az intézményfenntartó szerzetesi közösségek modernkori sorsát. A Mi Asszonyunk elnevezésű rend tagjai már a 18. század közepén megalapították első házukat Pozsonyban, majd jó száz évvel később a másodikat Pécsett, aztán a 20. század elején az állami üldöztetés miatt távozni kényszerültek Franciaországból, így leltek újra otthonra nálunk. Miután 1929. őszén Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte zalaegerszegi rendházukat, a nővérek nagy jelentőségű oktatási-kulturális központot hoztak létre a városban. Római katolikus elemi és gyakorlóiskolát, polgári leányiskolát, valamint tanítóképzőt működtettek, egészen a fordulat évéig, a kommunista hatalomátvételig. Az 1948. évi 33. törvény pecsételte meg sorsukat: iskolájukat államosították, vagyonukat elvették, a nővérek helyett világi tanárok érkeztek. Két évvel később feloszlatták a szerzetesrendet, a nővéreket internálták a rendházból. Több mint 40 év telt el száműzetésben, majd a rendszerváltás után, amikor az ingatlant visszakapták, huszonketten tértek haza az újra eredeti funkciója szerint működő intézménybe. Az iskolát ş93-ban nevezték el egykori mentoráról, Mindszenty József bíborosról, s azóta a megyeszékhely meghatározó oktatási létesítménye vált belőle.
A szerzetesi közösségekre globálisan új kihívások várnak manapság; Európában immár nem a politikai berendezkedések, hanem a társadalmak világnézeti sajátosságai befolyásolják a működésüket, döntően ugyanis nem az öreg kontinens adja az új hivatásokat. Ám amíg a rendi intézmények olyannyira népszerűek, mint a zalaegerszegi iskola, nem érdemes aggódni a jövő miatt.