Kibírták, amit rájuk mértek. Mi a te tragédiád az övükéhez képest!

Én egyszerűen azért vállalkoztam az elnöki feladatra, mert felkértek rá. A holokausztra emlékezéskor úgy beszéltem, hogy az tetszett a társaságnak. Persze az operatív munkát az ügyvezető csinálta helyettem - Balogh András evangélikus lelkész 1991-ben fogadta el - majd tíz évre - a felkérést: legyen az akkor alakult Béke-Shalom Baráti Társaság elnöke. (Zalában a budapesti után vidéken elsőként önállósult a civil szervezet, mely célul tűzte, a kultúra erejével ismerteti meg a zsidó mindennapokat, hozza közelebb Izrael állam értékeit.)

Most azért ültek össze a 201 év elnökei, hogy egyfelől áttekintsék a két évtized élményeit, másfelől értelmezzék a mai magyar közvalóságot. Ott voltunk velük. Elfoglaltsága miatt hiányzott Fal Imre nyugalmazott vegyészmérnök, aki később elmondta, élete egyik nagy megtiszteltetésének tekinti a posztot.

- Nagy élmény volt a nagykövetségen tett látogatás, bár sokat kacagtunk, alig akartak beengedni bennünket - toldotta a kezdeti döccenőkkel a beszámolót Kiss Bódog Zoltán, aki harmadikként (2003-2006) töltötte be az elnöki tisztet.- Jártak-e Izraelben?

- Nem minden papnak az az elve, hogy aki nem járt Izraelben, az nem is pap - somolyog Balogh András. - Még hátravan, de a korom miatt nem biztos, hogy sikerül.

Matyéka István régóta tagja a Béke-Shalom Baráti Társaságnak, ma ő tölti be az elnöki funkciót. Diákélménnyel kapcsolódik a társalgásba.

- Budapesten voltam kollégista, osztálytársaim sokat segítettek nekem a mindennapokban. Amikor Zalaegerszegre kerültem, és megismerkedtem az itteniekkel, úgy éreztem, kötelességem visszaadni valamit abból, amit diákként kaptam. De más is van. Amikor gondjaim akadtak, hajlamos voltam búnak ereszteni a fejem. Olyankor a kislányom édesanyja figyelmeztetett: oda jársz a hitközségbe. Láthatod, hogy a holokauszt-túlélők képesek az örömre. Kibírták, amit rájuk mértek. Mi a te tragédiád az övükéhez képest!? Ebben azért nagy igazság van.

Úgy érzi, azon kell legyen, hogy a szembenállást enyhítse, a maga eszközeivel megmutassa azt, ami összeköt: a kultúra sokszínűségét, a vonzó emberi értékeket, az egymás iránti tisztelet parancsát.

- Nem kell nagy dolgokra gondolni, gasztronómiával, zenével, fotóművészettel és filmekkel annyi mindent meg lehet mutatni. Legfőképp azt, hogy valahol mindannyian egyformán esendők vagyunk. Persze néha keményebb vagyok. Ha valaki zsidózik, elmondom neki, a Kárpát-medencében élőkben török, szláv, tót, zsidó vér keveredik. A produktum, a teljesítmény a lényeg, nem az, ki honnan jön.

- Ha már gyerekkori élmény - veszi vissza a szót Balogh András, hozzátéve, őbenne anyai ágról szlovák vér csörgedez. - Az édesanyám gyereklányként az alföldi kisvárosban élve egy zsidó családnak segített a boltban. A famíliának rossz evő volt a fia, ezért étkezéskor az én anyámat ültették le vele szemben, hogy étvágyat kapjon a jó evő gyerektől. Anyám nagyon sok jót kapott tőlük, amiért mindig hálával gondolt rájuk. Sajnos, nem élték túl a holokausztot...

Megkerülhetetlen a kérdés, akadt-e az elnöki feladattal kapcsolatban kellemetlenségük, érte-e kritika őket.

- A hosszú zalai közéleti működésem során érzékeltem, hogy nincs annál nagyobb hátráltató tényező, mint a széthúzás, s mekkora erő rejlik az összefogásban - fejtegeti Kiss Bódog Zoltán, aki a megyei közgyűlés elnökeként sokrétű tapasztalatot szerzett ez ügyben. - Azt is tudom, a térségben élő zsidók az évszázadok során mennyit lendítettek Zala fejlődésén. Az evangélikusok zsinati tagjaként kicsit megörököltem Banditól a posztot, s büszke vagyok az evangélikus befogadó attitűdre.

- A hosszú zalai közéleti működésem során érzékeltem, hogy nincs annál nagyobb hátráltató tényező, mint a széthúzás, s mekkora erő rejlik az összefogásban - fejtegeti Kiss Bódog Zoltán, aki a megyei közgyűlés elnökeként sokrétű tapasztalatot szerzett ez ügyben. - Azt is tudom, a térségben élő zsidók az évszázadok során mennyit lendítettek Zala fejlődésén. Az evangélikusok zsinati tagjaként kicsit megörököltem Banditól a posztot, s büszke vagyok az evangélikus befogadó attitűdre.

- Legszebb élményei?

- Az egyik a zalai zsidó temetők felújítása, melyben a megyei önkormányzat anyagi részt is vállalt. Magas társadalmi elfogadottságú ügyről van szó. Aztán fontos volt az Együttélés vagy kirekesztés című, szintén megyei és városi támogatással született, Németh László levéltáros-történész szerkesztésében megjelent kiadvány is, melyben tudományos eredmények sűrűsödtek.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Legszebb élményei?

- Az egyik a zalai zsidó temetők felújítása, melyben a megyei önkormányzat anyagi részt is vállalt. Magas társadalmi elfogadottságú ügyről van szó. Aztán fontos volt az Együttélés vagy kirekesztés című, szintén megyei és városi támogatással született, Németh László levéltáros-történész szerkesztésében megjelent kiadvány is, melyben tudományos eredmények sűrűsödtek.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Legszebb élményei?

- Az egyik a zalai zsidó temetők felújítása, melyben a megyei önkormányzat anyagi részt is vállalt. Magas társadalmi elfogadottságú ügyről van szó. Aztán fontos volt az Együttélés vagy kirekesztés című, szintén megyei és városi támogatással született, Németh László levéltáros-történész szerkesztésében megjelent kiadvány is, melyben tudományos eredmények sűrűsödtek.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Az egyik a zalai zsidó temetők felújítása, melyben a megyei önkormányzat anyagi részt is vállalt. Magas társadalmi elfogadottságú ügyről van szó. Aztán fontos volt az Együttélés vagy kirekesztés című, szintén megyei és városi támogatással született, Németh László levéltáros-történész szerkesztésében megjelent kiadvány is, melyben tudományos eredmények sűrűsödtek.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Az egyik a zalai zsidó temetők felújítása, melyben a megyei önkormányzat anyagi részt is vállalt. Magas társadalmi elfogadottságú ügyről van szó. Aztán fontos volt az Együttélés vagy kirekesztés című, szintén megyei és városi támogatással született, Németh László levéltáros-történész szerkesztésében megjelent kiadvány is, melyben tudományos eredmények sűrűsödtek.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Volt, akinek nem tetszett az Ön szerepvállalása?

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Hát kaptam hideget-meleget, amit annak tudok be, hogy nincs kibeszélve néhány téveszme. Ajánlom ezért a fent említett kötetet, mert kiderül belőle, az 1920-as években, a II. világháborúig minden kilencedik zalai lakos magyar zsidó volt. Kanizsa fejlődésében például döntő szerepük volt, kiegyensúlyozó funkciót, s főleg anyagi áldozatot vállaltak.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

A társaságnak köszönhetően húsz év alatt az összes izraeli budapesti nagykövet megfordult Zalában, számos klezmer koncert, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás volt látható itt, s nem utolsósorban jó pár zalai kulturális és ifjúsági együttes léphetett fel Izraelben. Minderről a társaság évkönyvében lapulnak a tudnivalók, melyet Siklósi Vilmos, az örökös ügyvezető szerkesztett.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Én alapító tagja vagyok a szervezetnek - mondja a beszélgetés szerény résztvevője, Preisz József. - Mindig is arra törekedtünk, hogy ne zsidó ember legyen az elnök. Ez több mint gesztus, jelkép a mi fogalmaink szerint, s örülünk, hogy értékes zalai közéleti szereplők láttak a misszióban fantáziát. Igyekeztünk az egész városnak élményt adni, de sokat is kaptunk a várostól.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Ilyen egyszerű?

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Minden vallás toleranciára nevel. Mária országában ma még sincs mindig együtt a józan ész, az értelem és a megértés - gondolkodik hangosan Matyéka István. - Ha szélsőjobboldali nézeteket vallókkal találkozom, igyekszem meggyőzni őket, legyenek humanisták. Fogadókészség, nyitottság kéne. Szerintem a jelen lévő ellenkező tendenciákért sokan felelnek. Sokan épp a parlamentben találhatók. Ma a fiatalok jövőképe homályos, ezért könnyen megtalálhatók a zavaros eszmékkel.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- Hogyan juthatott oda az ország, hogy itt most 3 millió nyomorgó van? - fűzi a gondolatot Kiss Bódog Zoltán. -Ez a meleg talaj az ellenségeskedéshez, így könnyű vallást, eszmét kipécézni és a bajok okaként megjelölni. A feloldó megértést szolgálja ez a kis társaság szerintem.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.

- A magyar történelem örökös meg nem értések sorozata, sajnos. Néha magunkkal sem tudunk kijönni - Balogh András nem túl optimista.