Zalában a zalai borokkal ismerkedjünk először...

- A falunak ez az a pontja, ez az a domboldal, melyet leghosszabb ideig ér a nap - tudjuk meg tőle, miért is ideális a terület a szőlőtermesztéshez.

Aki gyermekként kiveszi a részét a szőlővel kapcsolatos munkákból, annak vagy egy életre elege lesz belőle, vagy soha többet nem szakad el a hegytől .

- A kapálás, a permetvízhordás, permetelés sem vette el a kedvem, már a középiskolai tanulmányaimat is ennek megfelelően végeztem, Budafokon tanultam borásznak. A szőlő mindig jelen volt az életemben, de nem csak az: állattartással is foglalkoztunk, ahogy annak idején minden falusi ember - idézi az előzményeket Szládovics László a pince kellemes hűsében. Az asztalra felvágott, sajt, kenyér paprika, paradicsom kerül és persze bor. Előbb savignon blanc-t kóstolunk. - Ez családi birtok, még a dédszülőké volt... Amikor 1983-ban visszakerült hozzánk a terület, először apám testvérének a földjén vágtuk ki a hagyományos szőlőt és telepítettük aztán újra az akkor divatos fajtákkal, zöld veltelinivel, zenittel, ezerfürtűvel...

A szőlészkedés az idők folyamán hol hobbi, hol főállás volt számára, de mindenképpen biztos pont. Családja is részese a hegybeli ténykedésnek, legalábbis, ha marad rá idő. Felesége vendéglátásban dolgozik, fia pedig Budapesten tanul, műszaki főiskolára jár. Szakdolgozata - nagy valószínűség szerint - borászattal kapcsolatos témában készül majd...

A família ma már Gyenesdiáson lakik, Szládovics László Hévízen, az önkormányzatnál dolgozik. Nejével, ha tehetik, gyakran pattannak kerékpárra és kerekeznek el Balatongyörökig: ez a szőlészkedés mellett a másik fontos időtöltés. Borászként is távolabbra tekint a saját birtokánál, társadalmi szerepet vállalt, vállal e téren, 1999-től annak átalakulásáig elnöke volt a Zalaszabar, Egeraracsa, Orosztony és Dióskál alkotta térségi hegyközségnek, éveken át alelnöke volt a borvidéknek, alapítója a Zalai Borút Egyesületnek, a Zala Szőlő- és Borkultúrájáért Egyesületnek, tagja a Da Bibere Zalai Borlovagrendnek...

Fontosnak tartja, hogy Zalában a zalai borokkal ismerkedjenek először a nedűt kedvelők, ha felkérik, szívesen tart bemutatót kollégáinak zamatos italaiból is. Ha utazik, természetesen megkóstolja az adott terület jellemző borait, Szlovéniában, Olaszországban, Ausztriában volt erre módja több alkalommal.

Többnyire a környékbeli, illetve a balatoni borok versenyén méretteti meg saját palackjainak tartalmát. Sokféle bor készül a pincészetben a két hektáron termett fürtökből.

- A legkorábbi szüretelésem a valentin, ez Bakonyi Karcsi bácsinak köszönhető fajta, mely a nektár és a zenit házasításából született. Augusztus végére, szeptember elejére érik be 18-19-es cukorfokkal. Ezt követi a zenit, majd később a szürkebarát, ezzel együtt a sauvignon blanc. A két utóbbiból két szüretet tartok, egyszer alacsonyabb és egyszer magasabb cukorfokkal, a kettő házasításából születhet aztán kellemes ital, a csalános, zöld fű ízt az előbbi szedés adja... Utána jöhet a tramini, melyet önállóan is forgalomba hozok, de előfordul, hogy házasítási alapként használom. A zöld veltelini, az olasz rizling a végére marad és a kékszőlő szüretelésével sem sietek - avat a kulisszatitkokba a borász, akinek birtokán utóbbi fajták közül cabernet savignon, merlot és némi kékfrankos terem.

Felidézi, régen a borversenyek zsűritagjai rendre úgy ítélték meg, hogy a megye nem a kékszőlő hazája, noha az 1700-as évekből fennmaradt írásos anyagok is arról árulkodnak, hogy komoly kadarkaültetvények voltak a térségben. Ma már persze senki nem kérdőjelezi meg a kékszőlő zalai létjogosultságát.

- Az évjárat is meghatározza, melyik nedűre a legbüszkébb a borász. Az ember mindig megpróbálja felülmúlni az előző évi borminőséget, de sok apróság befolyásolja, milyen lesz a végeredmény - mondja Szládovics László. Kitérünk arra is, hogy a tavalyi évjáratot bizony szívesen feledik a szakemberek. - Az sem mindegy, milyen napszakban szedjük a szőlőt: az a jó, ha minél alacsonyabb hőmérsékleten szüreteljük és a cefrét is alacsony hőmérsékeleten tartjuk, hiszen 16-18 fokos hőmérsékleten igyekszünk indítani az erjedést. Ezért korábban is javasoltam már a termelőknek, ha szükséges, tegyenek vízzel teli PET-palackokat a mélyhűtőbe, majd, ha megfagytak, tegyék azokat a cefrébe...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

Felidézi, régen a borversenyek zsűritagjai rendre úgy ítélték meg, hogy a megye nem a kékszőlő hazája, noha az 1700-as évekből fennmaradt írásos anyagok is arról árulkodnak, hogy komoly kadarkaültetvények voltak a térségben. Ma már persze senki nem kérdőjelezi meg a kékszőlő zalai létjogosultságát.

- Az évjárat is meghatározza, melyik nedűre a legbüszkébb a borász. Az ember mindig megpróbálja felülmúlni az előző évi borminőséget, de sok apróság befolyásolja, milyen lesz a végeredmény - mondja Szládovics László. Kitérünk arra is, hogy a tavalyi évjáratot bizony szívesen feledik a szakemberek. - Az sem mindegy, milyen napszakban szedjük a szőlőt: az a jó, ha minél alacsonyabb hőmérsékleten szüreteljük és a cefrét is alacsony hőmérsékeleten tartjuk, hiszen 16-18 fokos hőmérsékleten igyekszünk indítani az erjedést. Ezért korábban is javasoltam már a termelőknek, ha szükséges, tegyenek vízzel teli PET-palackokat a mélyhűtőbe, majd, ha megfagytak, tegyék azokat a cefrébe...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

Felidézi, régen a borversenyek zsűritagjai rendre úgy ítélték meg, hogy a megye nem a kékszőlő hazája, noha az 1700-as évekből fennmaradt írásos anyagok is arról árulkodnak, hogy komoly kadarkaültetvények voltak a térségben. Ma már persze senki nem kérdőjelezi meg a kékszőlő zalai létjogosultságát.

- Az évjárat is meghatározza, melyik nedűre a legbüszkébb a borász. Az ember mindig megpróbálja felülmúlni az előző évi borminőséget, de sok apróság befolyásolja, milyen lesz a végeredmény - mondja Szládovics László. Kitérünk arra is, hogy a tavalyi évjáratot bizony szívesen feledik a szakemberek. - Az sem mindegy, milyen napszakban szedjük a szőlőt: az a jó, ha minél alacsonyabb hőmérsékleten szüreteljük és a cefrét is alacsony hőmérsékeleten tartjuk, hiszen 16-18 fokos hőmérsékleten igyekszünk indítani az erjedést. Ezért korábban is javasoltam már a termelőknek, ha szükséges, tegyenek vízzel teli PET-palackokat a mélyhűtőbe, majd, ha megfagytak, tegyék azokat a cefrébe...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

- Az évjárat is meghatározza, melyik nedűre a legbüszkébb a borász. Az ember mindig megpróbálja felülmúlni az előző évi borminőséget, de sok apróság befolyásolja, milyen lesz a végeredmény - mondja Szládovics László. Kitérünk arra is, hogy a tavalyi évjáratot bizony szívesen feledik a szakemberek. - Az sem mindegy, milyen napszakban szedjük a szőlőt: az a jó, ha minél alacsonyabb hőmérsékleten szüreteljük és a cefrét is alacsony hőmérsékeleten tartjuk, hiszen 16-18 fokos hőmérsékleten igyekszünk indítani az erjedést. Ezért korábban is javasoltam már a termelőknek, ha szükséges, tegyenek vízzel teli PET-palackokat a mélyhűtőbe, majd, ha megfagytak, tegyék azokat a cefrébe...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

- Az évjárat is meghatározza, melyik nedűre a legbüszkébb a borász. Az ember mindig megpróbálja felülmúlni az előző évi borminőséget, de sok apróság befolyásolja, milyen lesz a végeredmény - mondja Szládovics László. Kitérünk arra is, hogy a tavalyi évjáratot bizony szívesen feledik a szakemberek. - Az sem mindegy, milyen napszakban szedjük a szőlőt: az a jó, ha minél alacsonyabb hőmérsékleten szüreteljük és a cefrét is alacsony hőmérsékeleten tartjuk, hiszen 16-18 fokos hőmérsékleten igyekszünk indítani az erjedést. Ezért korábban is javasoltam már a termelőknek, ha szükséges, tegyenek vízzel teli PET-palackokat a mélyhűtőbe, majd, ha megfagytak, tegyék azokat a cefrébe...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

És, ha már a zamatról is szó esett: az, hogy megállapítsuk egy borból mit érzünk ki, tanulható, gyakorolható.

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...

- Az emberek általában, ha megillatolnak egy bort, bár éreznek valamilyen illatot, zamatot, nem tudják, hova tenni - fogalmaz Szládovics László. - Ha van segítség, aki megjegyzi, hogy például bogyós gyümölcsökre emlékeztet, egyből beugrik...