Dr. Czeizel Endre: Ma a Való Világ fontosabb, mint az egészségvédelem

Öröklődéstani, genetikai kutatásokban az elmúlt évtizedekben óriási eredmények születtek. Gyermekvállaláskor élnek az emberek ezek lehetőségeivel?

– Igen, de messze nem anyanyian, mint kellene – kezdte válaszát Czeizel Endre. – Pedig a fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok nagy részét meg lehet előzni, a terhesség alatt szinte minden rendellenességet felismerünk. A legfontosabb, és ezt kellene elsősorban hangoztatni, hogy az élet a fogamzással kezdődik. Akkor dől el, hogy fiú lesz vagy lány, beteg lesz vagy egészséges a gyermek. 1984-ben a világon először létrehoztuk az optimális családtervezési rendszert, amely a fogantatásra való felkészülést segíti, a gondok előzetes tisztázását. A genetika és az orvoslás nagy haladást ért el a betegségek megelőzésében, de nem tudunk beleszólni az emberi adottságok alakulásába. Az általános értelmi adottságért felelős ezer gént nem lehet befolyásolni. Viszont orvosilag a kóros géneket, kromoszómákat felismerjük és ezek hatását ki tudjuk védeni. Múlt héten felkeresett egy 39 éves nő. Emlőrákja van, kiderült, egy gén okozza. Az édesanyja halálát is emlőrák okozta, és most megtudta, ötven százalék az esély arra, hogy születendő lánya is hordozhatja majd... Az angol parlament megengedi, hogy ilyen esetben a lombikbébi módszert alkalmazzák, tehát az asszony petesejtjét a férje ondósejtjével megtermékenyítik. Elkezd osztódni, s mielőtt beültetik, tudni lehet, melyikben van az a bizonyos gén, és csak az ezt nem tartalmazót ültetik be.

– A nemrég elfogadott alkotmány rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg. Ebből sokan arra következtetnek, megszüntetik az abortusz lehetőségét. Hogy látja Ön?

– Az abortusz gyilkosság. A társadalom többségének viszont az a véleménye, ha a nőknek megtiltják nem kívánt terhességük bekövetkeztekor az abortusz lehetőségét, annak is súlyosak a következményei. Amikor Romániában Ceausescu betiltotta az abortuszt, több ezer nő halt meg, mert kötőtűtől kezdve mindennel próbálkoztak. Nem ez a megoldás. Hanem a holland példa, ahol az iskolában megtanítják a gyerekeket arra, hogy az ember nem dug, hanem szeretve szeretkezik, és ha nem akar kisbabát, akkor védekezni kell. Drasztikusan csökkent az abortuszok száma. 1995-ben a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet vezetőjeként mi is bevezettük „A felkészülés a családi életre” tantárgyat, 1100 pedagógust képeztünk ki. Szerették a gyerekek, de két év múlva beszüntették.

– A Születésünk titkai nagy sikerű televíziós ismeretterjesztő sorozata óta generációk nőttek fel. Szükség lenne hasonló felvilágosító adásra?

– Rácsodálkoztam, a tévé mekkora hatalom. Ráéreztem, milyen jól lehet hasznosítani egészségvédelemre. Az emberek nem buták, érdekli őket az egészségük, de ma a Való Világ sokkal fontosabb...

– Annyit beszélünk a tehetségről, de mint hallhattuk, nagyon bonyolult összetevőkről van szó.

– A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a genetikusok azt mondták, minden a génektől függ, a pedagógusok, szociológusok pedig arra esküdtek, minden csak tanulás. Ma már tudjuk, a kettő nincs egymás nélkül. A gének csak az adottságok tág birodalmát határozzák meg, amely a fogantatás pillanatában alakul ki. Az azonban, hogy e lehetőségbirodalomból mi fog megvalósulni, az már szélesebb értelemben vett edukációtól, neveléstől függ. Az a tehetséges gyerek, aki valamilyen adottságban – tudományos megfogalmazással – az átlagosnál két nagyságrenddel jobb. Akiben érezzük a benne lévő ígéretet, hogy majd sokra viszi. A rádióban az hangzott el Bartók Béláról, hogy tehetséges. Szabad ennyire megsérteni? Tizenegy éves korában lehetett őt tehetségesnek nevezni, de arra a 42 éves zeneszerzőre, aki a Csodálatos mandarint komponálta, vagy a II. zongoraversenyt? Elsatnyult a nyelvünk, nem érezzük finomságait, amit Kazinczyék tudtak. Nevezetesen, hogy minden nyelvben van ikerszava a tehetségnek. A valóra váltott tehetség a talentum. Amikor Karinthy visszagondol fiatalságára, akkor azt mondja: számadás a talentumról, vagyis, mit valósítottam meg a tehetségemből. Hogy milyen a gén, az jó szerencse és semmi más. Teljesen véletlen, hogy a szülők melyik ondósejtje és melyik petesejtje fog találkozni. Ám hogy az adottságokból mi lesz, az már nem jó szerencse. Az már szülői felelősség, iskolai színvonal.

Dr. Czeizel Endre hangsúlyozta, a géniuszsághoz speciális szellemi adottságok szükségesek. Nem mindig a jó tanulók közül kerülnek ki a kivételes talentumok, hanem azok közül, akik elütnek az átlagtól, másképp jár az eszük... de ők viszik előre a világot. Példa erre Edison, akit az elemi iskola első osztályából hat hét után áttettek gyógypedagógiára... Az sem mindegy, milyen családba születünk. Ahhoz ugyanis, hogy az általános értelmi adottságainkból talentum legyen, fontosak a külső hatások. A család, az iskola és a kortárs csoportok is. – Wigner Jenő fizikus, aki megosztott Nobel-díjat kapott, diákként a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. Rácz tanár úr kérte, ne vegyen részt a matematikaórákon, mert már mindent tud, s péntekenként, délutáni teázás közben ellátta házi feladatokkal. Egy évvel később viszont azt mondta Jenőnek, van nálad is jobb: a Neumann Jancsi, aki egy évvel fiatalabb. Wigner három hónapig nem járt iskolába, annyira megviselték a hallottak. Nem tudom elképzelni, hogy ma ilyen előfordulna. Elvesztettünk valami nagyon fontosat. Mégpedig azt, hogy a diáknak legyen olyan érzése, hogy neki érdemes az iskolában elsőnek lenni...

– Az is fontos, hogy felismerjék a tehetséget.

– Valóban. Az iskolák szűken mérik be a tehetséget, ezért mondják ma Magyarországon, hogy a diákok öt százaléka tehetséges, pedig 25 százalék lehetne.

– Előadásában foglalkozott a Nobel-díjasokkal kapcsolatos különböző összehasonlításokkal. Kiderült, hogy a 719 fő közül mindössze 30 a nő.

– Ennek az évezredek során kialakult társadalmi munkamegosztás az oka. De ha a nemek közti összehasonlítást nézzük, a speciális szellemi adottságok közül jelentős az eltérés a férfi és a nő között a verbalitás és a beszédkészség területén. A férfiaknak jobb a térlátási tájékozódásuk, és talán ezért jobbak a geometriában- matematikában, míg a nőknek a beszédkészsége jobb. A nőkre a részlet érzékenység jellemző, míg a globális gondolkodásban a férfiak a jobbak. A két nem szellemi adottságai némileg különböznek, ám ez nem jelent minőségi eltérést.

– A Nobel-díjasok vallási alapon történt összehasonlításában látható, számosan zsidó származásúak. Mi az ő titkuk?

– A zsidó kultúrában a pénz tisztelete mellett a tudás is lényeges. Nagyon fontosnak érzik, hogy fiaik a fogantatáskor kialakult adottság birodalomból kihozzák a maximumot. Ismerek példákat arra, hogy zsidó családokban nevelkedett roma gyerekek kiváló talentumokká váltak. Ez a kérdés azért is fontos, mert napjaink egyik legsürgetőbb feladata, hogy a roma gyerekek magasabb iskolai végzettséget szerezzenek és megtalálják helyüket a társadalomban.

– Ön azt mondta, a nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adnak a világnak és milyen tiszteletben részesítik őket...

– Igen, ezt kellene megérteni nemzetünk vezetőinek. Klebelsberg Kunó egykori oktatási miniszter vonatra ült és személyesen elment Angliába, hogy meggyőzze Szent-Györgyi Albertet, jöjjön haza... A mostani magyar géniuszpalánták külföldre mennek tanulni. Kérdés, visszajönnek-e. Megéri- e, hogy visszajöjjenek?