Szent lesz Marcell atyából?

- A Zrínyi Miklós Gimnázium tanulóit 1914-től tizenegy éven keresztül oktatta a magyar és a latin szépségeire - jelezte Németh László, az intézmény igazgatóhelyettese.

Közben megjárta az első világháború poklát is - ám egyik tanítványa bevonulás előtt egy Mária-érmet nyomott a kezébe. Az amulettnek köszönhető-e vagy sem, mindenesetre átvészelt mindent: az öldöklő csatákat Albániában, a maláriajárványokat, a lefegyverzés megaláztatásait, a hazatérő hajó kigyulladását. Visszatért a katedrára, de a történtek örök nyomot hagytak benne. Harmincnyolc éves korában, ahogy Szépszeretet című könyvében később megírta: a számára a Szűzanyát jelentő tiszta fénysugár töltötte el lelkét. Egy máriaremetei búcsújárás után kérte felvételét a karmelita rendbe, ahol 1930-ban pappá szentelték, s a 40-es évek második felében már Marcell atyaként országos hírű prédikátor és gyóntató lett - lelki gyermekei közé tartozott Boldog Apor Vilmos és Mindszenty József hercegprímás-bíboros is.

- Nagyon régen volt, de mintha most is itt állna előttem: a hatvanas években lelki gyakorlatra hazajött a szülőfalujába, és misét celebrált - emlékezett vissza a 88. esztendejét taposó Balogh Lászlóné, Annus néni. - Nagyon rendes ember volt, akinél jó érzés volt imádkozni. Arra már nem emlékszem, hogy nála gyóntam-e, de a szavai nyugodtsága visszacseng a fülemben. Nagyon szerettük őt.

Marcell atya a szerzetesrendek feloszlatását követően, 1950-től mindazok segítését tűzte ki céljául, akiket a kommunista diktatúra alatt hitük miatt üldöztek. Örökös derűs életszemlélete, megingathatatlan reménye és hite mindenki számára példa volt. A róla készült feljegyzések szerint gyakran mondogatta: Szomorú egy szent az, aki szomorú .


- Marcell atya éppen olyan hús-vér ember volt, mint mi magunk, nem egy távoli évszázadok ködébe merülő legenda - magyarázta Szi-Márton János zalakomári plébános, aki példaképének tekinti a karmelita szerzetest. - Az a csodálatos benne, hogy a világban élt, de nem a világból. Természetes és küzdelmes élete volt, mégis az egész ember sugározta a szeretetet, a végtelen nyugalmat. Ez sejteti, hogy belső energiáját nem e világból merítette, hanem tényleg Istentől kapta.

A zalakomári katolikus közösség vallja: Marcell atya már Istennél van, és közbenjár értük. Hisznek benne, hogy az érte felhangzó imádság áldást hoz a dél-zalai falura. Az egykori szerzetes boldoggá avatási eljárását a karmelita rend magyarországi tartománya kezdeményezte. Amennyiben az egyház szabályainak megfelelően igazolható módon bebizonyosodik, hogy Marcell atyához kapcsolhatóan valahol csoda történt, Bánfi Buzád után a második zalai származású boldog lehet. A közelmúltban nyilvános misén ezért imádkozott Erdő Péter bíboros-prímás is. Marcell testvér életéről és erényeiről úgynevezett Positio készült, Bakos Rafael sarutlan karmelita szerzetes és Ambrosius Eszer domonkos relátor munkája eredményeként - ez alapján alkotnak a vatikáni Szentté avatási Kongregáció teológusai véleményt a Zalakomárból származó atya életszentségével kapcsolatosan.

- Annak idején idősektől hallottam először Marcell atyáról, illetve a szintén nagyon sokak által szeretett édesanyjáról - ecsetelte Lendvay Lászlóné, a zalakomári művelődési ház igazgatója. - Aki a faluban tudja, hogy ki volt ő, és milyen életet élt, biztosan nagyon büszke rá. Szerintünk Zalakomár számára óriási rangot jelentene, ha boldoggá avatnák.