Az ősasszonyok nyomdokain

 - Szenzációs, nem? - húzza fel szemöldökét a fentieket mesélve Solti Gizella Kossuth-díjas textilművész, akinek gobelinjei április 29-ig kínálnak élményt Zalaegerszegen, a hangversenyteremben. A nyolcvanéves, mosolygós alkotóval beszélgetve a művészettörténet is odatelepszik mellénk. Solti Gizella ugyanis máig mestere, Ferenczy Noémi (1890-1957) műtermében dolgozik, mégpedig a magyar falkárpitművészet emblematikus egyéniségének immár százéves szövőszékén.

- Végrendeletileg hagyta rám... - mondja. - Hogy miért engem választott a tanítványai közül? Nem hiszem, hogy a tehetséget vette volna alapul, valamennyien kezdők voltunk, s a tálentum sokat formálódik a pálya során. Arra viszont emlékszem, hogy velem kapcsolatban többször megjegyezte, hogy igen fejlett az igazságérzetem. Én 20 évesen azt sem tudtam, hogy nekem volna ilyenem... Mindenesetre valami olyasmit látott meg a fiatalos eltökéltségemben, kitartásomban, ami benne is erősen élt, s ez összekapcsolt bennünket.

Ferenczy Noémi felbecsülhetetlen értékű vázlatait ugyancsak öt növendékére hagyta. Amikor ez kiderült, a minisztérium közölte, azonnal megtámadják a végrendeletet, ha a tanítványok nem engedik meg, hogy az akkori Nemzeti Galéria kicsemegézze a hagyatékot. A fiatalokra sikerült is ráijeszteni, s nem támasztottak akadályt.

- Csodáltam őt, amiért a művészet mindennél fontosabb volt számára - folytatja Solti Gizella. - Persze, Ferenczy Károly lányaként és Ferenczy Béni ikertestvéreként ez nem is olyan meglepő. A kortársai azt próbálták rásütni, hogy Noémi annyira egyéni, hogy az már kibírhatatlan. Ez nem volt igaz. Sokak szerint emberkerülőnek számított, s voltak sajátos dolgai, de velünk, tanítványaival mindig szót értett. Nagyon lényegretörően, egyszerűen értekezett, egyértelműen magyarázott. Nekem úgy tűnt, szinte habzsolta a velünk töltött órákat, az volt az igazi közege, amikor csak a szakmával foglalkozhatott. Hetente egyszer otthon is felkereshettük, megmutatta az összes tervét, szakmai fogásokba avatott be bennünket, ez volt számunkra az igazi oktatás. És micsoda finomságokat kínált... Paradicsom, sonka, csupa olyan csemege, amiről akkoriban leginkább csak hallottunk. Öt évig tartó (1950- 55), de életre szóló kapcsolat fűzött bennünket hozzá. Két évvel később meg is halt.

Solti Gizella kárpitjait szemlélve azon tűnődik az ember, van-e még technika, ahol a művész fizikailag is ennyire szerves alkotórésze (vagy alkatrész?) volna a műnek, ahol ennyire közvetlenül az ujjaiból folyna ki a munka. Hiszen a festő vásznat s ecsetet használ, a szobrász márványt, vésőt. Talán még a mintázás jelent hasonlóan intim összeforrottságot.

- Nagyon is így van, a gobelinszövésnél egyszerre születik meg a mű és az őt hordozó anyag. Ezt nem lehet átfesteni, újraönteni. Egyfelől igen tudatosan ki kell találni előre a kompozíciót, az arányokat, a színeket, másfelől viszont kell hogy hagyjon szabadságot is magának az ember. Hiszen bele is őrülnék, ha sorról sorra haladva nem maradna terepe a fantáziámnak, a bátorságomnak, a döntéseimnek. Hogy talán itt mégsem két szálon, hanem eggyen, mégsem pirossal, hanem rózsaszínnel keverem a sötét tónust...

Mint mondja, a gobelin- technika tulajdonképpen a legegyszerűbb vászonszövés, a lepedők sem készülnek másként, a színhasználat és a forma teszi különlegessé.

- Mi tagadás, én azért egy kicsit felrúgtam a híres francia technikát - csillan fiatalos hév a tekintetében. - Mert ami rutinná válik, az engen nem csak untat, de el is szomorít. Ezért egyes munkáimon láthatóvá teszem az amúgy rejtett felvetőszálat, ami így részt vesz a felület alakításában. A dupla szálas felvetéssel is sokat kísérleteztem, erre példa a Nem golyóálló palást című munkám is, ami 1981-ben készült, a pápa elleni merénylet évében. Épp akkor kezdtem bele egy palást szövésébe, s munka közben ért a merénylet híre. Úgy éreztem, hangot kell adjak a döbbenetemnek. Így került a palástra a Krisztust jelképező koszorúba két, golyó ütötte lyuk. A dupla szálas felvetésű munkán a koszorú elvált a palást síkjától, plasztikus forma keletkezett, tisztán szövés útján.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

Mint mondja, a gobelin- technika tulajdonképpen a legegyszerűbb vászonszövés, a lepedők sem készülnek másként, a színhasználat és a forma teszi különlegessé.

- Mi tagadás, én azért egy kicsit felrúgtam a híres francia technikát - csillan fiatalos hév a tekintetében. - Mert ami rutinná válik, az engen nem csak untat, de el is szomorít. Ezért egyes munkáimon láthatóvá teszem az amúgy rejtett felvetőszálat, ami így részt vesz a felület alakításában. A dupla szálas felvetéssel is sokat kísérleteztem, erre példa a Nem golyóálló palást című munkám is, ami 1981-ben készült, a pápa elleni merénylet évében. Épp akkor kezdtem bele egy palást szövésébe, s munka közben ért a merénylet híre. Úgy éreztem, hangot kell adjak a döbbenetemnek. Így került a palástra a Krisztust jelképező koszorúba két, golyó ütötte lyuk. A dupla szálas felvetésű munkán a koszorú elvált a palást síkjától, plasztikus forma keletkezett, tisztán szövés útján.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

Mint mondja, a gobelin- technika tulajdonképpen a legegyszerűbb vászonszövés, a lepedők sem készülnek másként, a színhasználat és a forma teszi különlegessé.

- Mi tagadás, én azért egy kicsit felrúgtam a híres francia technikát - csillan fiatalos hév a tekintetében. - Mert ami rutinná válik, az engen nem csak untat, de el is szomorít. Ezért egyes munkáimon láthatóvá teszem az amúgy rejtett felvetőszálat, ami így részt vesz a felület alakításában. A dupla szálas felvetéssel is sokat kísérleteztem, erre példa a Nem golyóálló palást című munkám is, ami 1981-ben készült, a pápa elleni merénylet évében. Épp akkor kezdtem bele egy palást szövésébe, s munka közben ért a merénylet híre. Úgy éreztem, hangot kell adjak a döbbenetemnek. Így került a palástra a Krisztust jelképező koszorúba két, golyó ütötte lyuk. A dupla szálas felvetésű munkán a koszorú elvált a palást síkjától, plasztikus forma keletkezett, tisztán szövés útján.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

- Mi tagadás, én azért egy kicsit felrúgtam a híres francia technikát - csillan fiatalos hév a tekintetében. - Mert ami rutinná válik, az engen nem csak untat, de el is szomorít. Ezért egyes munkáimon láthatóvá teszem az amúgy rejtett felvetőszálat, ami így részt vesz a felület alakításában. A dupla szálas felvetéssel is sokat kísérleteztem, erre példa a Nem golyóálló palást című munkám is, ami 1981-ben készült, a pápa elleni merénylet évében. Épp akkor kezdtem bele egy palást szövésébe, s munka közben ért a merénylet híre. Úgy éreztem, hangot kell adjak a döbbenetemnek. Így került a palástra a Krisztust jelképező koszorúba két, golyó ütötte lyuk. A dupla szálas felvetésű munkán a koszorú elvált a palást síkjától, plasztikus forma keletkezett, tisztán szövés útján.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

- Mi tagadás, én azért egy kicsit felrúgtam a híres francia technikát - csillan fiatalos hév a tekintetében. - Mert ami rutinná válik, az engen nem csak untat, de el is szomorít. Ezért egyes munkáimon láthatóvá teszem az amúgy rejtett felvetőszálat, ami így részt vesz a felület alakításában. A dupla szálas felvetéssel is sokat kísérleteztem, erre példa a Nem golyóálló palást című munkám is, ami 1981-ben készült, a pápa elleni merénylet évében. Épp akkor kezdtem bele egy palást szövésébe, s munka közben ért a merénylet híre. Úgy éreztem, hangot kell adjak a döbbenetemnek. Így került a palástra a Krisztust jelképező koszorúba két, golyó ütötte lyuk. A dupla szálas felvetésű munkán a koszorú elvált a palást síkjától, plasztikus forma keletkezett, tisztán szövés útján.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.

Egerszegi kiállításán számos fontos munkája látható. Például a millennium évfordulóján, 1996-ban készült kárpit, ami a nyolc gobelinművészt megszólító Szövött himnuszok kollekció egyik darabja. Ugyancsak a történelem kútjába pillant a közel ezeréves bayeux-i kárpitra reflektáló Teremtmények című gobelin, míg a közelmúltból merít a délszláv konfliktusra emlékező Exodus.