Világban szétszóratott rokonság

- A családfakutatás manapság eléggé divatba jött . Van, aki puszta sznobizmusból, mások anyagi megfontolásból kutatják őseiket, engem azonban a puszta kíváncsiság hajt - magyarázta. - El is jutottam 8 egymást váltó felmenőmig, egészen 1719-ig, egy Fekete-erdei, Betra nevű falucskáig. A történelmi Magyarország területére a legnagyobb létszámban a török kiűzését követően, a XVIII. században érkeztek német ajkú telepesek Lotharingiából, a Trier-i Érsekség területéről, Pfalzból, a Saar-vidékről és még sorolhatnám. A betelepítések részben kamarai, részben földesúri kezdeményezésre történtek.Schauer István hozzátette: bár a jövevényeknek jelentős kedvezményeket ígértek, a 150 éves török uralom miatt elnéptelenedett vidék gazdasági újraindítása igen nehéz feladatnak bizonyult. Fenn is maradt egy mondás, miszerint az első generációnak halál , a másodiknak szükség jutott, s csak a harmadiknak lehetett osztályrésze kenyér . Kevesen tudják, hogy a későbbi leszármazottak sorában olyan nagyságok is voltak, mint például Bajor Gizi színésznő, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zeneszerzők, Dreher Antal sörgyáros vagy Ganz Ábrahám, a magyar gépipar megteremtője, továbbá Puskás (Purczeld) Ferenc labdarúgó.

- Őseim az 1740-es évek végén telepedtek le - 15-20 másik német családdal együtt - Széchenyi László birtokán a Somogy megyei Szulokban - kanyarodtunk vissza a Schauerekhez. - A falu akkor még nem létezett, egy erdei tisztás volt csak, ahol az emberek szurokégetéssel , azaz a mosáshoz használt hamuzsír-készítéssel foglalatoskodtak. A német öröklési szokás szerint csak a legidősebb gyermek örökölt, így egyben maradt a birtok. Ez arra késztette a fiatalabb testvéreket, hogy boldogulásukat a szülői házon kívül keressék. Ezzel is magyarázható, hogy a szuloki svábok már a XVIII. század végén megjelentek a Verőce megyei horvát falvakban. Üknagyapám családjával és másik két testvérével együtt az 1870-es években költözött el Szulokról. A horvátországi Borova falut választották új lakhelyül, itt érte őket a II. világháború, majd annak végén a pánikszerű menekülés. Ugyanis a békekötés ellenére 1945 május elején a Dráva és a Száva folyók közti térségben körülbelül 200 ezres tömeg - horvát és német katonák családtagjaikkal együtt - próbált eljutni Ausztria angol megszállási zónájába. Köztük volt két nagybátyám szüleikkel és gyerekeikkel. Szerencsésen el is érték Bleiburgnál az angol zónát, ám Patrick Scott angol tábornokot hiába győzködték horvát kollégái, hogy a partizánok előtti fegyverletétel számukra nem hadifogságot, hanem azonnali halált jelent - magyarázta.

A menekülők 1945. május 15-én kerültek partizánkézre. Azok rögtön megkezdték (köztük sok nő is) a legbrutálisabb mészárlást.

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- Őseim az 1740-es évek végén telepedtek le - 15-20 másik német családdal együtt - Széchenyi László birtokán a Somogy megyei Szulokban - kanyarodtunk vissza a Schauerekhez. - A falu akkor még nem létezett, egy erdei tisztás volt csak, ahol az emberek szurokégetéssel , azaz a mosáshoz használt hamuzsír-készítéssel foglalatoskodtak. A német öröklési szokás szerint csak a legidősebb gyermek örökölt, így egyben maradt a birtok. Ez arra késztette a fiatalabb testvéreket, hogy boldogulásukat a szülői házon kívül keressék. Ezzel is magyarázható, hogy a szuloki svábok már a XVIII. század végén megjelentek a Verőce megyei horvát falvakban. Üknagyapám családjával és másik két testvérével együtt az 1870-es években költözött el Szulokról. A horvátországi Borova falut választották új lakhelyül, itt érte őket a II. világháború, majd annak végén a pánikszerű menekülés. Ugyanis a békekötés ellenére 1945 május elején a Dráva és a Száva folyók közti térségben körülbelül 200 ezres tömeg - horvát és német katonák családtagjaikkal együtt - próbált eljutni Ausztria angol megszállási zónájába. Köztük volt két nagybátyám szüleikkel és gyerekeikkel. Szerencsésen el is érték Bleiburgnál az angol zónát, ám Patrick Scott angol tábornokot hiába győzködték horvát kollégái, hogy a partizánok előtti fegyverletétel számukra nem hadifogságot, hanem azonnali halált jelent - magyarázta.

A menekülők 1945. május 15-én kerültek partizánkézre. Azok rögtön megkezdték (köztük sok nő is) a legbrutálisabb mészárlást.

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- Őseim az 1740-es évek végén telepedtek le - 15-20 másik német családdal együtt - Széchenyi László birtokán a Somogy megyei Szulokban - kanyarodtunk vissza a Schauerekhez. - A falu akkor még nem létezett, egy erdei tisztás volt csak, ahol az emberek szurokégetéssel , azaz a mosáshoz használt hamuzsír-készítéssel foglalatoskodtak. A német öröklési szokás szerint csak a legidősebb gyermek örökölt, így egyben maradt a birtok. Ez arra késztette a fiatalabb testvéreket, hogy boldogulásukat a szülői házon kívül keressék. Ezzel is magyarázható, hogy a szuloki svábok már a XVIII. század végén megjelentek a Verőce megyei horvát falvakban. Üknagyapám családjával és másik két testvérével együtt az 1870-es években költözött el Szulokról. A horvátországi Borova falut választották új lakhelyül, itt érte őket a II. világháború, majd annak végén a pánikszerű menekülés. Ugyanis a békekötés ellenére 1945 május elején a Dráva és a Száva folyók közti térségben körülbelül 200 ezres tömeg - horvát és német katonák családtagjaikkal együtt - próbált eljutni Ausztria angol megszállási zónájába. Köztük volt két nagybátyám szüleikkel és gyerekeikkel. Szerencsésen el is érték Bleiburgnál az angol zónát, ám Patrick Scott angol tábornokot hiába győzködték horvát kollégái, hogy a partizánok előtti fegyverletétel számukra nem hadifogságot, hanem azonnali halált jelent - magyarázta.

A menekülők 1945. május 15-én kerültek partizánkézre. Azok rögtön megkezdték (köztük sok nő is) a legbrutálisabb mészárlást.

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

A menekülők 1945. május 15-én kerültek partizánkézre. Azok rögtön megkezdték (köztük sok nő is) a legbrutálisabb mészárlást.

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

A menekülők 1945. május 15-én kerültek partizánkézre. Azok rögtön megkezdték (köztük sok nő is) a legbrutálisabb mészárlást.

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- A tömegsírokat, melyeknek számát ma durván ötezerre becsülik, először az 1991- 95-ös szerb-horvát háború idején kezdték feltárni - tette hozzá. - Azóta is szinte minden évben újabb és újabb tömegsírok kerülnek elő. Tito a németséget kollektíven bűnösnek kiáltotta ki, s megfosztotta őket vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól. A Gora Radgona környéki falvakból 1946. január 13-tól 3158 főt szedtek össze, akiket a magyar hatóságok engedélyével vonaton léptettek be, hogy Nagykanizsa, Szombathely és Sopron érintésével Bécsbe vigyék őket. A bécsi rendőrség azonban nem örült a hívatlan vendégeknek , az angolok passzívak maradtak a kitoloncoltak ausztriai elhelyezését illetően, míg a szovjetek a leghatározottabban követelték, hogy 1114 főt szállítsanak vissza Jugoszláviába. Így történt, hogy két szerelvény 1946 január 25-én visszahozta Murakeresztúrra a szerencsétleneket, akiket azonban a jugoszlávok sem voltak hajlandóak befogadni. Az ottani hatóságokkal a diplomáciai alkudozás 16 napig tartott. Ez idő alatt 78-an haltak éhen vagy fagytak meg. Ők a murakeresztúri temetőben egy közös sírban nyugszanak.

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

Schauer István hozzátette, Magyarországon abban az időben negyedmillió svábot telepítettek ki Németországba, több tízezret pedig malenkij robotra vittek a Szovjetunióba.

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...

- A történelem a mi rokonságunkat is szétszórta - tette hozzá . - Volt, aki Németországban, más az USA-ban kötött ki. Nekem Magyarország jutott, de volt olyan is, akinek csak egy tömegsír Jugoszláviában...