2010.12.04. 10:24
A hanuka gyertyafényei
Már a folyosón érezzük az utolérhetetlen fánkillatot. A porcukorköntösben pompázó csemege kötelező ezen a napon. Ahogy más, olajban sütött étkek is, hiszen ez a hét az olajjal függ össze. A zalaegerszegi zsidó hitközség közösségénél jártunk, ahol vallásuk egyik legnagyobb ünnepének első napját, a hanukát ülték.
Haladjunk sorjában. A történeti időkbe repített Siklósi Vilmosnak, a hitközség elöljárójának az összefoglalója. Arról a csodáról szólt, mely szerint az időszámítás előtti 164-ben a hellénektől visszafoglalt jeruzsálemi szentélyben csak egy napra való olajat talált a Makkabi vezette maroknyi csapat, a mécses mégis nyolc napig égett. Míg a hetes szám az élet és a természet logikus száma, addig a nyolcas a csoda, a természetfeletti világába tartozik, tartják az izraelita vallás követői. Úgy emlékeznek meg e csodáról, hogy a speciális hanukai gyertyatartóban, a menorában egy-egy gyertyát gyújtanak nyolc napon át minden este. A menorának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás (samesz), vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg. Áldások és imák hangzanak el, ahogy a gyertyák meggyúlnak. Az áldás, amit minden zsidó ünnep első estéjén hallani lehet, a Sehehijánu. A zalaegerszegi közösségben szerdán este Virágh Judit mondta el, majd az ifjú Molnár Erik társaságában gyújtotta meg az első gyertyát. Az ünnepre való utalás legkorábban a János evangéliumában szerepel, a Tanach (Tóra, Próféták és Írások), vagyis az Ószövetség könyvei erre az időre már elkészültek. Egyedül Dániel könyve utal az ünnepre. Az apokrif Makkabeusok könyve (I.-II.-III.-IV.) tartalmazza a történelmi leírását.
Ha már olvasás, lapozzunk bele a történelemkönyvekbe is: az Egyiptomban legyőzött hellén uralkodó, Antiochus veresége feletti keserűségét élte ki Júdea megtámadásával. Elfoglalta a jeruzsálemi templomot is. Onnan elhurcolta az arany menórát, megvetését kifejezendő pedig disznót áldozott a templomban Zeusz tiszteletére. A vallástudók szerint a zsidók győzelmükkel valójában az egyistenhitet mentették meg a jövő számára.
A hanuka hangulatában a keresztény karácsonyt idézi, nemcsak időbeli egybeesésével, hanem azzal is, hogy a gyermek és a vidámság áll a középpontban. Ilyenkor a kicsik a jellegzetes trenderli nevű, pörgő játékkal játszanak, melynek négy oldalán négy héber betű hirdeti: Nagy csoda történt ott.
Feljegyezték, amikor Mainzban tiltották a hanuka ünneplését, a rabbi felidézte a makkabeusok győzelmét a gyerekeknek, s az ő csillogó, ragyogó szemük helyettesítette a gyertyák lángját.
