2010.10.02. 08:22

Hófúvásban jöhet a vörös!

Címkézésre váró palackok sorakoznak a hatalmas tartályok közelében, a falakon temérdek oklevél tanúskodik a Bezerics-Németh Borház sikereiről, történetéről. A megye remek borászait, zamatos nedűit bemutató sorozatunk folytatásaként Keszthely-Kertvárosba vezetett utunk.

Péter Gyöngyi

- A bor azért van, hogy megigyuk, akkor igazán elégedett a borász, ha látja a fogyasztón, hogy ízlik neki. Az ember szerepe nyilván meghatározó, de néha talán túlmisztifikáljuk, a valósnál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki... Fehérboráról ismert ez a vidék, de azért okozunk meglepetést vörössel is. Tanárom volt Bakonyi Karcsi bácsi, sokat tanultam tőle, ő mondogatta: az a meghatározó, hogy jól érzi magát a szőlő vagy sem. Meg kell találnunk a terroirnak, vagyis az adott klímának, talajnak, tehát a szőlőt körülvevő környezetnek megfelelő fajtát.

Nem gyűjtik már a díjakat, a kétévente meghirdetett országos borversenyen, a Pannon Bormustrán és a VinAgora Nemzetközi Borversenyen vesznek részt rendszerint, ezeken a nevezett nedűk 20 százaléka kaphat érmet. Van boruk, mely két év alatt öt aranyat hozott. Megjelennek időnként kisebb megmérettetéseken is, így természetesen a saját hegyközségükén. Cserszegtomaj és Pogányvár dűlőiben, 30-32 hektáron termesztenek szőlőt, abből 17,5 hektár a saját telepítés.

- Azon lesznek az igazán nagy borok, de azokat a gyerekeink élvezhetik majd - fogalmazott Bezerics Csaba. - A szőlőnek idő kell, hogy a gyökere elég mélyre hatoljon, hogy minél több ásványi anyagot vehessen magához... Két bor ára között öt-tízszeres, néha akár százszoros eltérés is lehet. Az amerikai azt mondja, az ár felét a sztori adja, ezt hívhatjuk marketingnek, garanciának, ismertségnek, ritkaságnak vagy éppen piaci befutottságnak. Az ár másik fele a borra vonatkozik. Nyugat-Európában az olcsó is iható kategória. Ha egy hektáron 250-300 mázsa szőlőt termelnek, az 150-200 hektoliter nedűt ad, óriási mennyiségre jut a termelési költség, fajlagosan olcsó lesz a bor. Ezek könnyű, vékony, szinte fröccsjellegű borok gyönyörű, ám hamar elillanó illattal, melyeket akár egy tésztához is elfogyaszthatunk. A minőségi borokhoz egy hektáron 60 mázsát termelnek, ez 40- 50 hektolitert jelent. Utóbbi esetben eleve úgy és olyan klónokat ültetünk, hogy ne teremjen sokat egy-egy tőke.

A klón azt jelenti, hogy szelektálják a fajtát. Franciaországban például a Chardonney-nek több mint 100 klónja van, mindenki ahhoz mérten választ, hogy olcsón szeretne nagy mennyiségű jó asztali bort, el tudja adni a komoly minőséget vagy középkategóriát óhajt. A magyar borászok nem lehetnek könnyű helyzetben egy-egy döntésnél.

- Iszonyatos teher mindannyiunknak a magyar borászat tőkeszegénysége. Rengeteg kompromisszumot kell kötni, amit a borászatban nem szabadna. Magyarországon 15 év alatt kellett felépíteni mindent és sok időbe telik, míg visszaszerezzük világhírünket. A válság kitörése óta pedig a belföldi piac nemhogy stagnál, hanem esik - folytatta a szakember. - A hazai piac az ezredforduló első néhány évéig annyira jó volt, hogy nem nagyon törekedtünk exportra, de ez általában igaz az egész szakmára. Most Németországba viszünk, Belgiumban csipegetnek , úgy néz ki, karácsonyig Lengyelországba is szállítunk bort.

Gyerekként Bezerics Csaba is szívesebben focizott volna a többiekkel, minthogy a szőlőben kapáljon, de idővel hobbijává vált a szőlészkedés, borászkodás.

- Apósom, Németh Ferenc a szakmából ment nyugdíjba, a borház létrejötte a nevéhez fűződik. Aztán átvettük a sógorral, Németh Csabával, ő kiszállt két éve a cégből - villantott fel a családi pincészet történetéből néhány momentumot. Ő maga ugyan nem a megyében született, de visszvezették a gyökerei. Nagyszülei, édesapja zalai volt, édesanyja tokal-hegyaljai. Bátyja Keszthelyen tanult, ő maga is itt végezte tanulmányait, aztán itt ragadt.

Hat borral - Cserszegi Fűszeres, Chardonney, Chardonnay Barrique, Sauvignon Blanc, Cabernet Sauvignon rose, Cabernet Sauvignon - gyakorta találkozhat a bort kedvelő, de a borház polcain Badacsonyi Kéknyelűt, Pátriát, Syrah-t, Furmintot és DéjaVu-t is felfedezhettem. (A borház neve alatt egyébként hamarosan egy pálinkacsaládot is találhatunk.) Kedvence, mint a borászok többségének, Bezerics Csabának sincs:

- Az ember eleinte csak iszik válogatás nélkül, aztán lassan nyílik a világ. Minél többet kóstol, annál nagyobb a tapasztalat. Számomra a nagy bor nem kémiai paramétereket jelent, hanem harmóniát. Az a nagy bor, melynek az íze, zamata megjelenik a számban évek múltán is, ha eszembe jut. Olyan, mint nagyanyánk, édesanyánk főztje. Egyébként pedig szezonfüggő a választás. Nyáron, hőség idején egy kellemes könnyű fehér-, egy rosébor esik jól vagy roséfröccs. Azon kevés borászok közé tartozom, akik kultúritalnak tartják a fröccsöt, de komoly villányi borászokkal is fröccsöztem már... A magyar nyelv egyébként kifejező: van ugye, egy pohár jó bor és egy jó pohár bor. Utóbbi mindig valami frissítő. Télen, hófúvásban jöhet a vörös-, az aszúbor...

Gyerekként Bezerics Csaba is szívesebben focizott volna a többiekkel, minthogy a szőlőben kapáljon, de idővel hobbijává vált a szőlészkedés, borászkodás.