Hétvége

2010.09.25. 08:25

Támasz a hétköznapokon

A római katolikus egyház a hagyományok szerint ezen a vasárnapon ünnepli a Szentírás vasárnapját. Ezen a napon a hívek fokozott figyelemmel fordulnak a Biblia felé, melyet a templomokban központi, jól látható helyre tesznek.

Horváth-Balogh Attila

 - Nem puszta könyvként, irodalmi remekműként, több nyelvre lefordított bestsellerként kell tekinteni a Bibliára, hiszen az megszólal, ha szívvel olvassák, mert Isten szava, írott kinyilatkoztatása - magyarázta Sifter Gergely, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia káplánja. - Amiben Isten az emberek tudomására hozza, hogy szereti, Jézus Krisztus által megváltja, illetve örök életben részesíti őket. A Biblia egyszerre isteni és emberi is. A Szentlélek sugalmazása működik abban, hogy a szent szerző a hit és az erkölcs dolgait tévedhetetlenül közölje. És emberi, mert a szerző tehetségére, képességeire van bízva, hogy az örök isteni igazságot hogyan önti formába.

Sifter Gergely hozzáfűzte: sajnos azonban a mai magyar valóságnak csak kevéssé része a Szentírás, melyről nem mondható, hogy közkézen forogna. Ennek egyik oka, hogy gyászosan szegény az olvasáskultúránk, a legtöbb ember legföljebb a napi sajtót futja át. A másik, hogy - valljuk be - nem könnyű olvasmány.

 

Furcsának tűnhet, de a könyvtárak polcain általában nem találni eredeti Bibliát, csak képes, fogyaszthatóbbá tett változatokat - tudtuk meg Czupi Gyulától, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatójától, aki személyes élményeiről is beszélt.

- Már kisgyermekként találkoztam a Bibliával - szögezte le. - Később, bölcsészként még többet foglalkoztam a Nagy Könyv tanulmányozásával, s magam is meggyőződhettem arról, hogy európai, nyugati civilizációnk tényleg benne gyökerezik: szabályaiban, motívumaiban, s abban, ahogy képileg megjeleníti a világot. Érdekes, hogy a könyvtárakban ma nem nagyon van jelen a Szentírás, viszont vele foglalkozó, értelmező, szövegének valamely részére utaló könyv rengeteg található polcainkon. Ez azért fordulhat elő, mert a Biblia alapvetően saját könyv, nem szokás kölcsönbe olvasni.

A könyvtárigazgató rámutatott: még azoknak is példaértékű tanítás a Biblia, akik számára nem szent a szövege. Ugyanis keretet ad az életnek, továbbá fogódzót, tartást a mindennapokban.

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

- Már kisgyermekként találkoztam a Bibliával - szögezte le. - Később, bölcsészként még többet foglalkoztam a Nagy Könyv tanulmányozásával, s magam is meggyőződhettem arról, hogy európai, nyugati civilizációnk tényleg benne gyökerezik: szabályaiban, motívumaiban, s abban, ahogy képileg megjeleníti a világot. Érdekes, hogy a könyvtárakban ma nem nagyon van jelen a Szentírás, viszont vele foglalkozó, értelmező, szövegének valamely részére utaló könyv rengeteg található polcainkon. Ez azért fordulhat elő, mert a Biblia alapvetően saját könyv, nem szokás kölcsönbe olvasni.

A könyvtárigazgató rámutatott: még azoknak is példaértékű tanítás a Biblia, akik számára nem szent a szövege. Ugyanis keretet ad az életnek, továbbá fogódzót, tartást a mindennapokban.

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

- Már kisgyermekként találkoztam a Bibliával - szögezte le. - Később, bölcsészként még többet foglalkoztam a Nagy Könyv tanulmányozásával, s magam is meggyőződhettem arról, hogy európai, nyugati civilizációnk tényleg benne gyökerezik: szabályaiban, motívumaiban, s abban, ahogy képileg megjeleníti a világot. Érdekes, hogy a könyvtárakban ma nem nagyon van jelen a Szentírás, viszont vele foglalkozó, értelmező, szövegének valamely részére utaló könyv rengeteg található polcainkon. Ez azért fordulhat elő, mert a Biblia alapvetően saját könyv, nem szokás kölcsönbe olvasni.

A könyvtárigazgató rámutatott: még azoknak is példaértékű tanítás a Biblia, akik számára nem szent a szövege. Ugyanis keretet ad az életnek, továbbá fogódzót, tartást a mindennapokban.

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

A könyvtárigazgató rámutatott: még azoknak is példaértékű tanítás a Biblia, akik számára nem szent a szövege. Ugyanis keretet ad az életnek, továbbá fogódzót, tartást a mindennapokban.

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

A könyvtárigazgató rámutatott: még azoknak is példaértékű tanítás a Biblia, akik számára nem szent a szövege. Ugyanis keretet ad az életnek, továbbá fogódzót, tartást a mindennapokban.

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

Cserhalmi Henriette 1983 óta könyvkötőként, 1987-től pedig könyvrestaurátorként dolgozik a megyei könyvtárban. Munkájából kifolyólag számtalan, különböző korban kiadott Biblia fordult meg a kezei között.

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

- A nagyon régi Szentírásokat nyelvezetük miatt szeretem - magyarázta. - Amikor kezembe veszek egyet-egyet, sokat gondolok azokra az ismeretlen emberekre, akik előttem lapozgatták és talán gyertyafény mellett olvasták is a sokak számára ismert sorokat. A legérdekesebbek a nagy családi Bibliák. Különböző színű tintákkal hol szépírással, hol reszketeg, elfolyt betűkkel beleírt eseményeken keresztül bontakoznak ki egy-egy családfa szertefutó ágai. Az egyszerű templombajáró , kis, kézbe illő Bibliák állnak a szívemhez legközelebb. A sok lapozástól elszínesedett lapszélekkel, a makacsul ugyanannál a zsoltárnál kinyíló oldalakkal. Két nagyon érdekes Bibliát is restaurálhattam eddigi pályafutásom során. Az egyik: latin nyelvű, Lyonban, 1568-ban kiadott Biblia volt, a szöveg közben nagyon szép fametszetekkel. A másik hosszú, régies nyelven íródott címe miatt érdekes: Szent Biblia az Egész Keresztyénségben be-vött Régi Deák Betüből. Magyarra fordította a Jézus-alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap Béchben 1626.

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

Cserhalmi Henriette természetesen nem csak a munkája miatt olvassa a Szentírást. Néha valami ismeretlen érzés húzza, hogy véletlenszerűen kinyissa és elmerüljön benne. Ahogy fogalmazott: jó örömre, magányra és elcsendesedésre egyaránt.

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!