Munka közben, a majálisról - Van miért ünnepelni május elsejét?

Amiről szólt, az még az egerszegi Alumíniumipari Gépgyárban történt, ahol 82-ben kezdett dolgozni szakmunkásként. Azóta is ott végzi munkáját, de az Alugép már eltűnt, s egyik utódcégénél, a 3 B Hungária Kft.-nél végzi munkáját.

- Megszűntek azok a külsőségek, nem ünnepelnek tömegek, ami érthető is ekkora munkanélküliség mellett. Én azonban egy munkatársammal, aki jó barátom, ma is megünnepelem május elsejét. Jobban mondva a két család közösen szervez ilyenkor programot. Hagyománnyá vált, hogy május elsején közösen kirándulni megyünk, és ez most is így lesz. Szombaton a Somló-hegyre és környékére indulunk, az lesz a majálisunk - mondja Foki István, aki az üzemben egy modern, számítógép vezérlésű lemezhajlító gépen dolgozik.

- Tavaly néhány embert tőlünk is elküldtek, mert kevesebb lett a munkánk. Akkor féltünk egy kicsit, féltettük a munkahelyet, de azt mondják, idén már ismét egyenesbe jöttek a dolgok, lesz munkánk folyamatosan. Szeretem amit csinálok, mert ez a munka változatos, nem szalagszerű. Érteni kell hozzá, ismerni kell a műszaki rajzot, a szakmát, és egy modern gépen dolgozhatok. És az sem mindegy, hogy két iskolás gyemekünk van, akiket taníttatni akarunk, tehát létfontosságú ez a munka - mondta május elseje kapcsán a szakember.

- A mai fiatalok, az iskolából kikerülő pályakezdők helyzete sokkal nehezebb, mint akkor, amikor az én korosztályom elkezdett dolgozni. Azért jöttem ide, az egykori KPM-hez gépkocsivezetőnek, mert ezt a munkát szeretem. Egész évben kinn vagyok a szabadban, ilyenkor tavasszal megkezdjük az útjavítást. Télen átülök a másik autóba, és ismét megyek az utakra sót szórni, hóekézni, csinálom, amit kell. Igaz, hogy télen néha fázom, nyáron meg a hőségben megyek, de minden évszaknak megvan a maga szépsége. Nem tudnám elképzelni, hogy egy zárt munkahelyen dolgozzam. A mai pályakezdők helyzete sokkal nehezebb, sokan közülük munkanélküliként kezdik az életet - mondja munkája kapcsán Kovács József, a Magyar Közút Zalaegerszegi Üzemmérnökségének gépkocsivezetője.

- Mit csinálok május elsején? Délelőtt füvet nyírok, a ház körül dolgozgatok, de délután idén sem hagyom ki az alsóerdei majálist, oda, hacsak tehettem, mindig elmentem a családdal - mondta kátyúzás közben Babosdöbréte és Kökényesmindszent között, és hozzátette: - Túl sok okunk egyébként nincs a nagy ünneplésre. A jövedelmek jó, ha stagnálnak, de fejlődésről nem beszélhetünk, szerintem az országban ma nem becsülik meg a munkást úgy, ahogy kellene.

Aztán ismét az úton végzett munkájukra terelődött a szó, az utak minőségére. Mondta, annyit tudnak javítani, amennyi pénzt ad rá az állam. Sokkal többet szeretnének csinálni, de nem rajtuk múlik, mikor futja rá az országnak.

Somogyi Lászlótól, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Zala megyei képviseletvezetőjétől is azt kérdeztük, van-e oka a munka ünnepét ünnepelni a mai magyar munkavállalóknak? Az egyes gazdasági ágazatok, munkavállalói között igen nagyok az egzisztenciális különbségek, a munkához jutás lehetőségei, mégis arra kértük, a munkavállalók tömegeit alapul véve milyen helyzetről, életérzésről szerez tapasztalatokat.

- Május 1-ről mindenkinek a vidám, majálisozó családok, munkahelyi közösségek jutnak eszébe. Természetesen kell az ünnep, legalább egy nap gondtalan kikapcsolódás. Arról azonban megfeledkezünk, honnan indult, milyen harcok előzték meg ezt az ünnepet, a munkából való megélhetésért, a jobb munkakörülményekért és az elviselhető munkaidőért. Úgy érzem, a történelem ismétli önmagát. Ugyanis ma Magyarországon egyre több munkáltatónál szinte feledésbe merül az ötnapos munkahét, a pihenéshez való jog. Vagy látszólag létezik, csak az emberek nem nyolc órát dolgoznak naponta. A kereskedelemben, építőiparban például, de más ágazatokban sem ritka a 13-14 órás munkavégzés, úgy, hogy annak a tisztességes ellenértékét nem kapja meg a dolgozó. A munkám során azt tapasztalom, hogy sok helyen félnek az emberek, és hallgatnak ezekről a dolgokról, mert a munka megtartása érdekében kénytelenek elviselni sokszor megalázó körülményeket is. Ma szolidárisnak kell lennünk egymással, és össze kellene fogni a különböző érdekképviseleteknek - mondta a szakszervezeti vezető.

- Május 1-ről mindenkinek a vidám, majálisozó családok, munkahelyi közösségek jutnak eszébe. Természetesen kell az ünnep, legalább egy nap gondtalan kikapcsolódás. Arról azonban megfeledkezünk, honnan indult, milyen harcok előzték meg ezt az ünnepet, a munkából való megélhetésért, a jobb munkakörülményekért és az elviselhető munkaidőért. Úgy érzem, a történelem ismétli önmagát. Ugyanis ma Magyarországon egyre több munkáltatónál szinte feledésbe merül az ötnapos munkahét, a pihenéshez való jog. Vagy látszólag létezik, csak az emberek nem nyolc órát dolgoznak naponta. A kereskedelemben, építőiparban például, de más ágazatokban sem ritka a 13-14 órás munkavégzés, úgy, hogy annak a tisztességes ellenértékét nem kapja meg a dolgozó. A munkám során azt tapasztalom, hogy sok helyen félnek az emberek, és hallgatnak ezekről a dolgokról, mert a munka megtartása érdekében kénytelenek elviselni sokszor megalázó körülményeket is. Ma szolidárisnak kell lennünk egymással, és össze kellene fogni a különböző érdekképviseleteknek - mondta a szakszervezeti vezető.

- Május 1-ről mindenkinek a vidám, majálisozó családok, munkahelyi közösségek jutnak eszébe. Természetesen kell az ünnep, legalább egy nap gondtalan kikapcsolódás. Arról azonban megfeledkezünk, honnan indult, milyen harcok előzték meg ezt az ünnepet, a munkából való megélhetésért, a jobb munkakörülményekért és az elviselhető munkaidőért. Úgy érzem, a történelem ismétli önmagát. Ugyanis ma Magyarországon egyre több munkáltatónál szinte feledésbe merül az ötnapos munkahét, a pihenéshez való jog. Vagy látszólag létezik, csak az emberek nem nyolc órát dolgoznak naponta. A kereskedelemben, építőiparban például, de más ágazatokban sem ritka a 13-14 órás munkavégzés, úgy, hogy annak a tisztességes ellenértékét nem kapja meg a dolgozó. A munkám során azt tapasztalom, hogy sok helyen félnek az emberek, és hallgatnak ezekről a dolgokról, mert a munka megtartása érdekében kénytelenek elviselni sokszor megalázó körülményeket is. Ma szolidárisnak kell lennünk egymással, és össze kellene fogni a különböző érdekképviseleteknek - mondta a szakszervezeti vezető.