Zsidókat mentett a szombathelyi püspök

Hálával gondolunk mindazokra, akik életeket mentettek. E munkából vette ki részét Kovács Sándor, akárcsak báró Apor Vilmos vagy Márton Áron püspök - fogalmazott Schweitzer József a katolikus Szombathelyi Egyházmegye és a Szombathelyi Zsidó Hitközség közös szimpóziumán. A püspöki palota dísztermében e két felekezet tagjain, elöljáróin túl világi vezetők, illetve külföldi vendégek találkoztak; jelen volt dr. Konkoly István nyugalmazott püspök, Jozef Smej maribori segédpüspök és dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is.

Elsőként dr. Veres András megyés püspök méltatta elődjét, aki a második világháború alatt lett helyi főpásztor, majd a német megszállás idején felvállalta a faji alapon üldözöttek védelmét, a menekültek befogadását. Mint Veres püspök elmondta, a papság nagy része szembeszállt a nyilas hatalommal; erre utal a belügyminisztérium 1945-ös jelentése is, ami a katolikus klérus rendszerellenes magatartását panaszolja. Kovács püspök attitűdjére jellemző, hogy a nyilas hatalomátvétel után nem engedte sétára menni a kispapokat, mert akkoriban kötelező lett volna az éljen Szálasi köszöntés.

Izrael állam magyarországi nagykövetségének diplomatája, Benny Sharon hangsúlyozta: a holokauszt tanulsága, hogy nem elég toleránsnak lennünk, a szabad társadalomnak mindig fel kell tennie a kérdést: mit tesz, ha szembetalálja magát a gonosszal?

- Kovács Sándor tettekkel is szolgálta a zsidó-keresztény párbeszédet, Izraelben az igazak közt ismerik őt - tolmácsolta dr. Görög János első izraeli nagykövet köszöntőjét Dobos Marianne író. Majd dr. Katona Attila egyetemi docens kifejtette: a két világháború közt a Dunántúlon sok helyütt szoros kapcsolatban élt a zsidó és nem zsidó lakosság, az egyházmegyében ez nagymértékben Mikes János püspöknek is köszönhető. Ám e pozitív érzület egy csapásra szertefoszlott a német megszállással. Mire Kovács Sándor Szombathelyre érkezett, a zsidóknak már a sárga csillagot kellett viselniük.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

Izrael állam magyarországi nagykövetségének diplomatája, Benny Sharon hangsúlyozta: a holokauszt tanulsága, hogy nem elég toleránsnak lennünk, a szabad társadalomnak mindig fel kell tennie a kérdést: mit tesz, ha szembetalálja magát a gonosszal?

- Kovács Sándor tettekkel is szolgálta a zsidó-keresztény párbeszédet, Izraelben az igazak közt ismerik őt - tolmácsolta dr. Görög János első izraeli nagykövet köszöntőjét Dobos Marianne író. Majd dr. Katona Attila egyetemi docens kifejtette: a két világháború közt a Dunántúlon sok helyütt szoros kapcsolatban élt a zsidó és nem zsidó lakosság, az egyházmegyében ez nagymértékben Mikes János püspöknek is köszönhető. Ám e pozitív érzület egy csapásra szertefoszlott a német megszállással. Mire Kovács Sándor Szombathelyre érkezett, a zsidóknak már a sárga csillagot kellett viselniük.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

Izrael állam magyarországi nagykövetségének diplomatája, Benny Sharon hangsúlyozta: a holokauszt tanulsága, hogy nem elég toleránsnak lennünk, a szabad társadalomnak mindig fel kell tennie a kérdést: mit tesz, ha szembetalálja magát a gonosszal?

- Kovács Sándor tettekkel is szolgálta a zsidó-keresztény párbeszédet, Izraelben az igazak közt ismerik őt - tolmácsolta dr. Görög János első izraeli nagykövet köszöntőjét Dobos Marianne író. Majd dr. Katona Attila egyetemi docens kifejtette: a két világháború közt a Dunántúlon sok helyütt szoros kapcsolatban élt a zsidó és nem zsidó lakosság, az egyházmegyében ez nagymértékben Mikes János püspöknek is köszönhető. Ám e pozitív érzület egy csapásra szertefoszlott a német megszállással. Mire Kovács Sándor Szombathelyre érkezett, a zsidóknak már a sárga csillagot kellett viselniük.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Kovács Sándor tettekkel is szolgálta a zsidó-keresztény párbeszédet, Izraelben az igazak közt ismerik őt - tolmácsolta dr. Görög János első izraeli nagykövet köszöntőjét Dobos Marianne író. Majd dr. Katona Attila egyetemi docens kifejtette: a két világháború közt a Dunántúlon sok helyütt szoros kapcsolatban élt a zsidó és nem zsidó lakosság, az egyházmegyében ez nagymértékben Mikes János püspöknek is köszönhető. Ám e pozitív érzület egy csapásra szertefoszlott a német megszállással. Mire Kovács Sándor Szombathelyre érkezett, a zsidóknak már a sárga csillagot kellett viselniük.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Kovács Sándor tettekkel is szolgálta a zsidó-keresztény párbeszédet, Izraelben az igazak közt ismerik őt - tolmácsolta dr. Görög János első izraeli nagykövet köszöntőjét Dobos Marianne író. Majd dr. Katona Attila egyetemi docens kifejtette: a két világháború közt a Dunántúlon sok helyütt szoros kapcsolatban élt a zsidó és nem zsidó lakosság, az egyházmegyében ez nagymértékben Mikes János püspöknek is köszönhető. Ám e pozitív érzület egy csapásra szertefoszlott a német megszállással. Mire Kovács Sándor Szombathelyre érkezett, a zsidóknak már a sárga csillagot kellett viselniük.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Amikor Szombathelyen kijelölték a gettót, az egyházi közösség határozottan tiltakozott. A püspöki konferencia pedig országos körlevélben szólalt fel a faji megkülönböztetésen alapuló személyi szabadság megsértése ellen - vette át a szót az egyházmegyei könyvtár igazgatója, dr. Sill Aba Ferenc ferences szerzetes, aki éveken át dolgozott Kovács püspök mellett. Az üldöztetés átélőinek leveleit idézve elmondta: egy asszony azért mondott hálát, mert gettóba vonulása előtt 12 éves gyermekét biztonságba helyezhette Kőszegen, a verbita szerzeteseknél. Kovács Sándor személyesen rendelkezett arról, hogy a szerzetesek rendházai a zsidó származásúak befogadói, oltalmazói legyenek.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Körülbelül 120 zsidó származású keresztényt zártak a szombathelyi gettóba. Sikerült elérnie a püspöknek, hogy alkalmi kápolnát jelöljenek ki számukra, és ott a ferencesek lelkipásztori szolgálatot végezhessenek. A ferencesek amúgy hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak a szomszédos ortodox zsidó közösséggel. Rendházukba a menekültek közé a zsidó munkaszolgálatosokat is befogadták, és e gyakorlaton a Szombathelyre települt nyilas kultuszminisztérium tiltakozása sem változtatott. Bár Kovács Sándor tanúságot tett emberségéről és jóakaratáról, azt nem akadályozhatta meg, hogy a gettóba zártakat bevagonírozzák és Auschwitzba szállítsák - így Sill Aba Ferenc.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

A konferencián elhangzott: a világháború alatt XII. Piusz pápa a csendes és titkos diplomácia útját választotta. És bár sok bírálat érte ezért, tény, hogy felszólította a helyi egyházakat, siessenek a faji üldöztetést szenvedők segítségére. Stratégiájával mintegy 800 ezer zsidót mentett meg. Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök ezért hivatalosan is köszönetet mondott a pápa temetésekor, a washingtoni Jewish Post pedig úgy fogalmazott: senki nem segített a zsidóságnak olyan mértékben, mint a pápa.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

Schweitzer József e szavakkal zárta a konferenciát:

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.

- Az emberre mindenkor úgy kell tekintenünk, mint az isteni orca hordozójára. Féltsük, óvjuk, tiszteljük az emberéletet, az emberi méltóságot! Kívánom, hogy sok ilyen rendezvény legyen, ami a szolidaritás erősítését tűzi célul.