Jól lehet vele keresni? Hullott agancs nyomában

Megyénkben a Zalaerdő Zrt. 2. számú, azaz a bánokszentgyörgyi erdészete tekinthető a hullott agancs gyűjtés legfőbb központjának, a hatalmas erdőségek borította területen viszonylag sokan foglalkoznak vele. A szentpéterföldei Fülöp Ferenc egykor rengeteg agancsot gyűjtött össze. Feri bácsi ma is kisegít az erdészetnél, de arra már nem nagyon vállalkozik, hogy reggeltől estig járja az erdőt a szarvasok nyomában.

- Egy hullott agancsról azt is meg lehet állapítani, hogy mikor dobta le a bika - mondta. - Ha véres a rózsája, akkor azt az állatot űzték, hajtották, így menekülés közben az agancsa beleakadt bokrokba, gallyakba, vagy nekiütődött valaminek, például egy fatörzsnek, s azért esett le. Ha természetes körülmények között hullatta el a vad, akkor vérnyomot nem nagyon látni rajta.

Szintén a közép-zalai faluban lakik a térség legtapasztaltabb gyűjtője, az agancsot szenvedélyesen kutató Tarsoly Zsolt. A fiatalember immár huszonnegyedik éve járja rendszeresen az erdőt, amikor szóba elegyedünk vele, akkor is onnan tartott hazafelé.

- A megyének ezen a részén biztosan én gyűjtöttem össze a legtöbb agancsot, a 24 év alatt mintegy hétszáz darabot - sorolja a fiatalember. - Átlagosan harmincat találok egy évben, de akadt olyan esztendő, amikor ötven jött össze. Idén 17 darabnál tartok.

Tarsoly Zsolt szerint az agancsgyűjtés nem tartozik a legkönnyebb pénzkereseti lehetőségek közé, hiszen többnyire reggeltől egészen napestig talpon kell lennie, gyakran a legsűrűbb részeit kutatva át a rengetegnek. A helyismeretre nemcsak a tájékozódás miatt van szükség, hanem az eredményesség miatt is. Aki csak úgy bóklászik, az ugyanis ritkán talál agancsot. Ha azonban valaki pontosan ismeri az állat mozgását, s tudja, hogy merre legel éjszakánként, illetve hol tartózkodik nappal - szaknyelven szólva: hol vannak a beállók -, arra bizony előbb-utóbb rámosolyoghat a szerencse. A szentpéterföldei fiatalember tapasztalatai szerint párban nagyon ritkán találni meg az agancsot, de többször előfordult már, hogy a két szárat egymástól függetlenül fellelte. Ennek ma már egyre kisebb az esélye, hiszen ahogy számos más helyen az országban, úgy a szentpéterföldei erdőben is sok illegális gyűjtő dolgozik. Az általuk összeszedett agancs pedig rendszerint a feketepiacra kerül, sokszor a valós értéknél alacsonyabb áron.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

Tarsoly Zsolt szerint az agancsgyűjtés nem tartozik a legkönnyebb pénzkereseti lehetőségek közé, hiszen többnyire reggeltől egészen napestig talpon kell lennie, gyakran a legsűrűbb részeit kutatva át a rengetegnek. A helyismeretre nemcsak a tájékozódás miatt van szükség, hanem az eredményesség miatt is. Aki csak úgy bóklászik, az ugyanis ritkán talál agancsot. Ha azonban valaki pontosan ismeri az állat mozgását, s tudja, hogy merre legel éjszakánként, illetve hol tartózkodik nappal - szaknyelven szólva: hol vannak a beállók -, arra bizony előbb-utóbb rámosolyoghat a szerencse. A szentpéterföldei fiatalember tapasztalatai szerint párban nagyon ritkán találni meg az agancsot, de többször előfordult már, hogy a két szárat egymástól függetlenül fellelte. Ennek ma már egyre kisebb az esélye, hiszen ahogy számos más helyen az országban, úgy a szentpéterföldei erdőben is sok illegális gyűjtő dolgozik. Az általuk összeszedett agancs pedig rendszerint a feketepiacra kerül, sokszor a valós értéknél alacsonyabb áron.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

Tarsoly Zsolt szerint az agancsgyűjtés nem tartozik a legkönnyebb pénzkereseti lehetőségek közé, hiszen többnyire reggeltől egészen napestig talpon kell lennie, gyakran a legsűrűbb részeit kutatva át a rengetegnek. A helyismeretre nemcsak a tájékozódás miatt van szükség, hanem az eredményesség miatt is. Aki csak úgy bóklászik, az ugyanis ritkán talál agancsot. Ha azonban valaki pontosan ismeri az állat mozgását, s tudja, hogy merre legel éjszakánként, illetve hol tartózkodik nappal - szaknyelven szólva: hol vannak a beállók -, arra bizony előbb-utóbb rámosolyoghat a szerencse. A szentpéterföldei fiatalember tapasztalatai szerint párban nagyon ritkán találni meg az agancsot, de többször előfordult már, hogy a két szárat egymástól függetlenül fellelte. Ennek ma már egyre kisebb az esélye, hiszen ahogy számos más helyen az országban, úgy a szentpéterföldei erdőben is sok illegális gyűjtő dolgozik. Az általuk összeszedett agancs pedig rendszerint a feketepiacra kerül, sokszor a valós értéknél alacsonyabb áron.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvasállomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogram feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.