Hétvége

2007.10.06. 02:29

Akik a lelkeket is ápolják

A sarokban infúziós állvány rostokol, az asztalon jókora gyógyszerhalmok domborodnak. - Mennyit kell még inni? - kérdi az ágyában ülő törékeny bácsi a fiatal nővértől, aki a beteg szájához emeli a vizespoharat. - Csak amennyi jólesik!

Horváth A. Attila

A bácsi felesége (kéri, nevét hadd tartsa titokban) fátyolos szemmel mondja el: férjéről áprilisban derült ki, hogy súlyos beteg, és szeptember közepe óta járnak hozzá a hospice szolgálat munkatársai. Az orvos és nővér jelenléte nagy terhet vesz le a család válláról, a beteg - hasnyálmirigy-daganattal küzd - sokat hányik, keveset eszik és iszik, ráadásul folyton lázas, ezért aztán gyakran elkel a segítség.

- Egyedül nem tudnám ellátni, a kórházba pedig már nem szeretném befektetni, olyan elesett szegény. A doktornő és a nővérke nagyon lelkiismeretes, azonban a szakrendelések dolgozóira is csak jót tudok mondani, készséges velünk mindenki. Biztos vagyok benne, hogy jelenleg ez a legjobb módja a férjem ellátásának - fogalmaz az asszony, miközben a háttérben dr. Szittyai Borbála belgyógyász-hospiceorvos és Nyikosné Judit nővér a beteget kezeli.

- A betegek általában onkológusi vagy háziorvosi javaslatra kerülnek be a rendszerbe, ezzel gyakorlatilag a kórházi kezelésüket válthatjuk ki, feltéve persze, ha megvan a kellő családi háttér - válaszolja a doktornő, aki 2,5 éve dolgozik a hospice szolgálatnak. Hozzáteszi: az első vizit alkalmával eldől, hogy milyen gyakran kell látogatni a beteget, ám ez az állapotával együtt változhat a későbbiekben.

- A hospice már nem a betegség gyógyításáról szól, hanem arról, hogy gondoskodni tudjunk a páciens testi-lelki jóllétéről. Ezt jelenti a palliatív ellátás - fogalmaz dr. Szittyai Borbála. Nyikos Judit hozzáteszi: a nővér mindig a hospiceorvos javaslatára jön a beteghez, ő az andráshidai bácsihoz most éppen naponta jár, mivel a hét végén gondok voltak az állapotával. Amúgy szakápolóként dolgozik a megyei kórházban, s másodállásban űzi e rengeteg empátiát, önzetlenséget igénylő hivatást. Feladataik közé tartozik például, hogy segítsenek a családnak feldolgozni az elkerülhetetlen végkimenetelt, továbbá megtanítsák a hozzátartozókat az otthoni ápolás fortélyaira. Mert ez bizony olykor hatalmas kihívás.

Zalában két szervezetnek van jogosultsága arra, hogy hospice ellátást nyújtson a daganatos betegségek késői stádiumában lévőknek. A megye 183 települése tartozik a zalaegerszegi központú Mónika-M Otthonápolási és Hospice Szolgálat illetékességi területéhez; Kerkai Gyuláné Mónika szolgálatvezetővel és Király Lajosné vezetőhelyettessel a hét végi hospice világnap apropóján beszélgetünk e speciális ápolási rendszer működéséről, filozófiájáról.

- A hospice ellátás a 80-as évek közepén indult Magyarországon, eleinte alapítványi keretek között, tb-finanszírozás nélkül. Nagy előrelépés 2004-ben történt, amikor az OEP pályázatot írt ki a szolgálatok működésére; az anyagi háttér megteremtésével az ellátást teljesen ingyen veheti igénybe az a beteg, aki a hospiceorvos döntése alapján bekerül a rendszerbe. A hálapénz elfogadása olyannyira tilos, hogy azonnali elbocsátást vonna maga után - hangsúlyozza Kerkainé Mónika, ám rögtön hozzáteszi: ez a munka nem a pénzől szól, a szolgálat dolgozói rengeteg karitatív tevékenységet is felvállalnak és szívüket-lelküket adják a hivatásuk gyakorlásához. Csak egy példa: van, hogy csupán néhány órát fizet az OEP, ám ha szükséges, ők mégis egész éjjel ott ülnek a beteg ágya mellett. Ha éjjel kettőkor cseng a telefon, felkelnek és indulnak, ugyanis mindig akkor kell segítséget nyújtaniuk, amikor arra igény van. Tisztelik a beteget, a hozzátartozót, a hospice ápolás tudnivalóit, a lélektani stratégiákat pedig speciális képzéseken sajátítják el. Persze ennek felvállalására csak egy szűk szakemberréteg alkalmas...

- Nekünk 50 munkatársunk van; orvos, nővér, pszichológus, szociális munkás, dietetikus, gyógytornász és lelkész is tagja a csapatnak - hangsúlyozza Király Lajosné.

- Az elsődleges cél az életminőség javítása, a tüneti terápiák alkalmazásával. Az OEP havonta 337 látogatást tud fizetni, ám augusztusban például a 400-at is elértük, sőt, gyakran nem egy, hanem több szakember is látogatást tesz a betegnél, s a fizetettnél jóval hosszabb ideig tartózkodik ott. Ezért van nagy szerepe az önzetlen munkának, továbbá az Életminőségért Alapítványnak, amely a plusz forrásokat megpróbálja előteremteni - teszi hozzá.

Mint megtudjuk, a szolgálat 14-15 beteget lát el egyszerre; van, aki hónapokig a rendszerben marad, más pedig csak néhány napig. Ami a legfontosabb: a hospice munkatársaknak az utolsó percéig fontos az ember, akinek méltóságát igyekeznek a lehető legmesszebbmenőkig megőrizni. Persze egyedül élő betegnél nem alkalmazható e módszer, szükség van ugyanis a családtagok támogatására - elvégre ők töltik a nap egészét az érintettel.

S végül egy beszédes adat: az egerszegi szolgálat három éve működik már e keretek között, de negatív visszajelzést még nem kaptak a munkatársak; ehelyett kézzel, géppel írt, érzelmes hangú köszönőlevelek tömkelegét őrzik a hálás hozzátartozóktól.

Ezek is érdekelhetik