A tudatos munka gyümölcse a Police-Ola LSK bajnoki címe

Veretlenül, 28 győztes mérkőzéssel és 2 két döntetlennel végzett a II. osztály élén a Police-Ola LSK, a megszerzett 86 ponttal pedig 14 pont előnnyel nyert a második Böde előtt. Konrád Péter edző tanítványai tehát mondhatni, hogy magabiztosan lettek bajnokok.

– Összességében ilyennek képzelte el előzetesen a legutóbbi szezont? – tettük fel a kérdést a csapat edzőjének, Konrád Péternek.

– Minden amatőr labdarúgó, illetve az ő felkészülésüket, versenyeztetésüket segítő ember egészséges célja, hogy eredményes legyen az adott bajnokságban – kezdte válaszát a szakvezető. – Az volt a közösen megfogalmazott, elsődleges elvárásunk a bajnokságra, hogy meghatározó csapattá váljunk a megyei II. osztályban. Amikor pedig eljutunk arra szintre – nem feltétlenül ebben az évben gondolkodtunk –, akkor jogot szerezzünk magasabb osztályú tagságra. Azt kell mondanom, hogy az elmúlt bajnoki évre kitűzött elsődleges célt szinte maradéktalanul teljesítettük, így az elképzelésünk, az álmunk valóra vált. Az a tény, hogy lehetőségünk nyílt az osztályváltásra, különleges élmény és lehetőség.

– Az eggyel korábbi bajnoksághoz képest nyolc helyet léptek előre a bajnoki címmel. Várták ezt a fejlődést?

– A játékosok rengeteg időt és energiát áldoztak arra, hogy lépésről lépésre haladva megszerezzenek olyan kompetenciákat, melyek segíthetik őket a mérkőzéseken jó egyéni teljesítményt elérni, valamint csapatszinten rögzüljön a tudatos, szervezett játék, tehát érezhető legyen a rendszerszintű gondolkodás. A rengeteg alázatos munka előrevetítette, hogy képesek lehetünk dinamikusan fejlődni. Az, hogy ilyen szép eredménnyel és helyezéssel sikerült zárni a bajnokságot, minden várakozást felülmúlt.

– Miben rejlett leginkább a csapat ereje?

– Sok összetevője volt, hogy ilyen sikeresen zárhattuk ezt a bajnoki évet. Közhelynek tűnhet, de talán a legnagyobb fegyvertény az egyesületen, azon belül pedig a csapatban kialakult – talán kicsit a régi szép időkre emlékeztető – kiváló hangulat volt, ezért nagy tisztelettel tartozom a játékosoknak. Aztán a heti három foglalkozás – ahol 20 fő alatti részvétel nem igazán volt az egész évben – talán segítette a játékosokat abban, hogy a kiváló közösségi hangulat mellett megfelelő állapotban, felkészülten léphettek pályára a bajnoki mérkőzéseken. Azonban ezek mit sem értek volna, ha nincs Kovács József, aki igazán lelkiismeretes és gondos gazdája az egyesületnek, illetve nincsenek olyan kollégák, mint Németh Gábor. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, hogy ennek a sikernek részese lehettem.

– Mikor érezte, hogy eldőlt az arany sorsa?

– A labdarúgásban elérni eredményeket, sikereket felemelő érzés minden résztvevő számára, azonban – osztálytól függetlenül – veretlenül, a többi csapatot minden mutatóban megelőzve zárni egy bajnokságot egészen fantasztikus siker és örök emlék. Matematikailag a Böde elleni tavaszi mérkőzést követően vált biztossá, hogy a dobogó legfelső fokára állhatunk. Természetesen előtte is kacérkodtunk a gondolattal, mi lenne, ha sikerülne, de kényesen odafigyeltünk arra, hogy a lehetőség ne nyomásként nehezedjen ránk, hanem legyen kellemes teher.

– A magasabb osztályban mire készülnek, mi a cél, és változik-e a csapat összetétele erre a kihívásra?

– Új időszámítás kezdődik a csapat életében, hiszen a magasabb osztályban való szereplés komoly kihívás lesz. Tisztában vagyunk vele, hogy nagyobb elvárások vannak, de szeretnénk megfelelni ezeknek és stabil csapattá válni ebben az osztályban is. Minimális változás várható a keretben, az érkező játékosok mindamellett, hogy kiváló közösségi emberek, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyorsabban megfeleljünk az osztály által támasztott követelményeknek.

Kovács József, a Polce-Ola LSK alelnöke nem titkolta, ez volt a vágyuk, hogy ismét az első osztályba jussanak. Amihez, persze előbb "alá kellett szállni"...

– Építkeztünk, hiszen két éve ugyan bent maradtunk az első osztályban, de visszaléptünk, merthogy elfogytunk – mondta, amikor őt is megkerestük. – Akkor a csapat tagjaival közösen döntöttük el, hogy építünk egy új csapatot, hogy alanyi jogon visszajussunk, és a célunk, hogy jó középcsapatként szerepeljünk a megye egyben. A háttér megvan, de nem könnyű. Jó 12-13 éve belevágtunk az utánpótlás-nevelésbe, ami kezd kifizetődni, hiszen sok saját nevelésű fiatal már a felnőtt együttesben futballozik, úgyhogy nem kell minduntalan igazolni. Pozitívumnak tekintem azt is, hogy jó csapattá érett a társaság, ami igaz a pályán és azon kívülre is.