Magyar zászlókkal várták a paralimpiai bizottság delegációját Tokióban

A japán főváros 2013-ban rutinos házigazdaként nyerte el az olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogát, így 2020. július 24-én Tokióban kezdődnek az ötkarikás játékok, egy hónapra rá, augusztus 25-én pedig a paralimpia.

Nem csak a sportolók készülnek a világ legnagyobb sporteseményére, sportszakmailag is kihívás a delegációk utaztatásának és ott-tartózkodásának megszervezése, a tökéletes körülmények biztosítása. A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) fontos feladatának tartja, hogy minden terület információival tisztában legyenek, ismerjék a helyszíneket, a szállást, a közlekedést, az étkezést. Mindent megtesznek azért, hogy a sportolók a lehető legjobb körülmények között készüljenek, és a paralimpiai játékok idején is minden zökkenőmentesen és gördülékenyen menjen.

A „Tokyo 2020” szervezőbizottsága lehetőséget biztosít minden ország delegációjának, hogy kiutazzon, és személyesen is lássa a helyszíneket, illetve a terveket.

– Élve a lehetőséggel, Dányi Anita nemzetközi igazgatóval és Szabó Kristóf gazdasági igazgatóval részt vettünk a helyszíni bejáráson – fogalmazott a kanizsai dr. Horváth Patrícia Anna. – A szervezőbizottság székházában előadásokat hallgattunk meg a legfontosabb területek képviselőitől, majd bejártuk a versenyhelyszíneket, ezután szállás- és edzőtáborozási lehetőségeket tekintettünk meg. A korábban látogatást tett delegációk tagjai sokat meséltek a kivételes vendégszeretetről, de azt nem gondoltam volna, hogy magyar zászlókkal várnak a vasútállomáson, és minden edzőtábor helyszínén azzal fogadnak. Jó érzés azt tapasztalni, hogy a magyarokat mennyire szeretik, ez végig érződött a látogatásunk során. Bízunk benne, hogy a sportolóinkat is inspirálja majd ez a vendégszeretet.

A kanizsai szakember sok lenyűgöző dolgot látott. Ebből az egyik maga Tokió, az ezerarcú metropolisz. Több európai nagyvárosban járt már, de a japán főváros egyedülálló. Modern, futurisztikus hely, tele magasabbnál magasabb felhőkarcolókkal. Olyan érzése volt, mintha a világ minden szegletéből látna egy kis részletet, a Tokió-torony az Eiffel-torony mintájára épült, s a Szabadság-szoborhoz hasonló alkotás is van a városban. Tokióban körülbelül 12 millió ember él, a lakosságszám az agglomerációval együtt meghaladja a 30 milliót.

– Már most rengeteg építkezés zajlik, hogy felkészítsék a várost, hogy minden a legjobb állapotban legyen a játékok idejére – folytatta.

– Jól példázza a viszonyokat, hogy szó szerint éjjel-nappal építkeznek. Ha reggel látunk egy építkezést az utca jobb oldalán, az estére elkészül, és már az utca bal oldalán folytatják. A szabályozottság és a jólszervezettség rögtön feltűnt ottlétünk alatt. Mindenki tudja, mi a feladata, és azt végre is hajtja. Hogy átfogó képet kapjunk a helyi viszonyokról, igyekeztünk minél több közlekedési eszközt használni. Taxival, metróval és a gyors­vonattal is utaztunk. Voltak olyan viselkedési szokások, amelyekre először rácsodálkoztam. Aztán rájöttem, nem is rossz ötlet, ilyen volt például, hogy a metrón, vonaton nem illik beszélni, mindenki csendben utazik.

Patrícia Anna kiemelte: a plakátokból és több intézkedésből is jól érzékelhető, hogy a szervezők igyekeznek minél jobban bevonni a japán lakosságot az olimpiai és paralimpiai előkészületekbe. A kabalafigurákat például iskolás gyerekek választották ki. Az olimpia kabalája Miraitova, japánul a jövő és az örökkévalóság szavak együttese, az örökös hitet jelképezi. A paralimpia kabalája, Szomeiti, Japán egyik jelképét, a cseresznyefát mintázza. A kabala reprezentálja a paralimpiai sportolókat, akik leküzdik az akadályokat, és újraértelmezik a lehetőségek határait. Az emberek mentalitása a biztosíték rá, hogy minden időben elkészüljön, és a lehető legjobb megoldásokat alkalmazzák. Úgy tűnik, mintha nem ismernének lehetetlent. Nem véletlenül lesz a paralimpiai játékok mottója: Start your impossible, vagyis Lépd át a lehetetlen határát.