Vármegyei művészek seregszemléje Zalaegerszegen

Ahogy dr. Kostyál László művészettörténész fogalmazott, a vármegyei tárlatnak olyan komoly múltja van, hogy ez nem tekinthető teljesen új kezdeményezésnek. Az első ilyen seregszemle két év híján egy évszázada, 1925-ben volt Zalaegerszegen az Arany Bárány Szállóban, s azóta ha nem is rendszerességgel, de többször életre hívták a kiállítást. Eddig öt évnél sűrűbben egyszer sem szerveztek ilyen válogatást, kivétel, amikor 1932-ben Keszthely, 1933-ban pedig Egerszeg volt a házigazdája a programnak. A mostani, I. Zala Vármegyei Képzőművészeti Tárlat megnyitóján a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója hangsúlyozta, meglepően kevés a reflexió a társadalmi, történelmi eseményekre.

- A művek többsége elvontabb, filozofikusabb, mélyebb értelmezési síkokon találunk kapcsolódásokat és áthallásokat. Azt gondolom, hogy ez a válogatás valóban sokszínű, vannak klasszikus, konzervatív megnyilvánulások és találunk a mai trendekhez igazodó műveket. Nem sorolnék senkit konkrét irányzatokhoz, sokan egyéni úton haladnak. Van egy kohézió, összetartó erő, ami éppen az itt élő művészeket fogja össze. A vármegyéhez való kötődés a legmeghatározóbb, úgy gondolom.

A megjelenteket a város nevében Gecse Péter alpolgármester köszöntötte, aki emlékeztetett: 2021-ben a három évtizedes GébArt Nemzetközi Művésztelep alkotásaiból adtak ízelítőt, tavaly pedig a Zalaegerszegi Szalon mutatkozott be. Reményeink szerint év végén Nagykanizsán is megtekinthető lesz a tárlat anyaga, később pedig a határon túlra viszik azt. A mostani vármegyei gyűjtemény egyedülálló módon 2024-ben öt országba és kilenc városba jut le, többek között Lendván, Dunaszerdahelyen, Csáktornyán, Varasdon, Keszthelyen és Marosvásárhelyen láthatja a közönség.

A háromtagú zsűri – Lehota János esztéta (Nagykanizsa), Kondor János festőművész zsűrielnök (Sárvár) és dr. Kostyál László művészettörténész (Zalaegerszeg) 32 művész 53 alkotását válogatta be. Értékelésük szerint nívós, változatos anyag gyűlt össze. Abban egyetértettek, hogy egyre erősebb a fiatal generáció, méltó utódai az évtizedek óta pályán lévőknek. Ezt tükrözte a díjkiosztó is, ugyanis valóban a néhány éve kibontakozókat szólították színpadra.

Nagykanizsa város díját Balogh László polgármester nyújtotta át Bárdosi Katinka festőművésznek, aki „Still 01” című művéért kapta az elismerést. Zalaegerszeg város fődíját és a vele járó 150 ezer forintot Novák Kata festőművész vehette át „A világ valóban olyan, amilyennek más látja” című festményéért. A Vármegye-díjat Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Önkormányzat alelnöke adta át Agárdi Olivér Attila festőművésznek, aki „Ezt jól át kell gondolni” című munkájára kapta az elismerést

Novák Kata Pécsen végzett, Ernszt András volt a mestere. A megnyitón elmondta, a tanulmányainak kezdetén bontakozott ki komolyabban a festészeti témája, akkor talált önmagára. Most szerepelt először ilyen nagy szabású rendezvényen, nagyon örült az elismerésnek.

- A művészet elég szubjektív, ha a befogadót ennyire megérinti, az megerősítő visszacsatolás nekem. Leginkább a létkérdéssel, az egyedüllétben való időzéssel, a melankóliával foglalkozom a műveimben – nyilatkozta Kata.

Bárdosi Katinka Egerben érettségizett, majd Pécsre járt egyetemre. Többször állított már ki hazánkban és külföldön, önálló és kollektív tárlatokon egyaránt. Januárban költözött vissza Zalaegerszegre, azonnal jelentkezett a pályázatra. Most látható műveit a Gébárti-tó ihlette. A festészet mellett design kiegészítőket készít saját vállalkozásában.

Agárdi Olivér Attila autodidaktának tartja magát, két év után hagyta ott az egyetemet személyes okokból, ám gyermekkora óta a művészet határozza meg az életét.

- A sakkozókat ábrázoló festményem a döntéshozatalra asszociál. Kollektív módon próbálja bemutatni azt, milyen fontos jó döntéseket hoznunk az életben. Azt érzékelteti, hogy a mindennapi életünk kisebb-nagyobb döntéseinek mindig súlya van, amin visszacsapódik pozitív vagy negatív irányba.