Szent Györgyöt ábrázoló üveglap a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban

Az egyszerű tájkép előtt megjelenített piros köpenyes szent jobb kezében dárdát tart, bal kezében várkastélyt. Feje fölött görög felirat. A „hinterglas” (fordított üvegfestés) technikával készült képeket üveglap hátoldalára festik, fordított sorrendben: a befejező vonásoktól a háttér, illetve az alap felé haladva.

- A 19. században – a nyomtatás tömeges elterjedése előtt – a dél-zalai parasztházak jellegzetes vallásos tematikájú tárgyai voltak az üvegfestmények, melyek még a 20. század első évtizedeiben is gyakoriak voltak a tisztaszobák falán - fogalmazott Gyanó Szilvia néprajzos-főmuzeológus. - A legjelentősebb üvegképeket készítő központ a cseh-osztrák határvidéken Buchers és Sandl település volt, ahonnan stílusjegyei alapján áprilisi műtárgyunk is származhat. A keret nélküli üvegképet egy nagykanizsai múzeumbarát ajándékozta a néprajzi gyűjteménynek. Talán a városban élt egykori görög családok hagyatékából származik.

A szakember hozzátette: Szent György napja, vagyis április 24-e egész Európában a tavasz kezdetének számított. Áprilist Szent György havának mondták régen. „Török átka heti” (hete) volt a neve Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe Szent György napja beleesett. A népmonda szerint, amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ő azt tanácsolta, mondja azt, hogy: „verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország!” Ezért szentgyörgyharmat a neve a György napja táján esett esőnek, mely a népi megfigyelés szerint jó termést ígér. Nem ajánlatos viszont a babot és az uborkát Szent György előtt elvetni.

- Szent György a kereszténység hét bajnokának és a tizennégy segítő szentnek az egyike - folytatta a szakember. - Kultusza a 4. század óta népszerű volt. Mint a 3-4. században élt történelmi személyt, vértanút, katonaszentet tiszteli a nyugati és a keleti egyház is. Védőszentjüknek tekintik többek között például a harcosok, a huszárok, a katonák, a lovagok, a testőrök, a tüzérek, a vadászok, valamint a lovak védőszentjének is tartják.

Gyanó Szilvia kiemelte: a kereszténység előtti időkben a római Palilia áprilisra esett, mely elsősorban a pásztorok ünnepe volt. A múlt század elején hazánkban a pásztorok szegődtetésének ideje volt a Szent György-nap. Az állatokat kihajtásukkor zöld ággal megütögették: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél!”– mondták Zalában. A hagyomány szerint ezen a napon a rontás ellen az istállót zöld ágakkal, gallyakkal kellett védeni, de szokás volt az istálló körülszórása, körülfüstölése is. Kiskanizsai hiedelem szerint a boszorkányok reggel korán, napkelte előtt harmatot mentek szedni a megyékre, majd „elszárították” a tehén tejét. A kapukra nyírfaágat tűztek, hogy ne tudjanak bemenni. A reggeli harmatnak különleges hatást tulajdonítottak. Zalában szentgyörgyharmattal mosdottak hajnalban, hogy szépek, egészségesek legyenek.