Frissen Zalából

2022.01.06. 17:30

A tizenhét éve alakult Hetés Kultúregyesület az elmúlt két év termését mutatja be

A koronavírus-járvány, valamint az azzal kapcsolatos, a magyarországinál szigorúbb szlovéniai szabályozások miatt ezúttal csak virtuális térben mutathatták be aktuális munkáikat a muravidéki hímzőszakkörök.

Gyuricza Ferenc

A göntérházi tárlat gazdag enteriőrjének egy részlete

Forrás: MNMI

Az elmúlt esztendő végén a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével két szakmai csoport kínált az érdeklődők számára online tárlatot. 

A göntérházi Hetés Kul­túregyesület kézimunkaszakkörének tagjai Éltetjük a múltat címmel a helyi művelődési otthonban rendezték be hagyományos kiállításukat, ám ez évben látogatókat csak kivételes esetben (például iskolai csoport) fogadhattak, ezért a lendvai televíziós stúdió munkatársainak közreműködésével rövidfilmet forgattak az elkészült hímzésekről, amit a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet honlapján, a közösségi médiában, valamint a legnagyobb internetes videomegosztó portálon is elérhetővé tettek. 

Az egyesület keretein belül működő csoport – amelynek jelenleg 15 tagja van – 17 esztendeje alakult meg, s azóta rendszeresen éves kiállításon mutatják be munkáikat. Ezúttal az utóbbi két év anyagát tették virtuális térben elérhetővé, a bemutatott kézimunkák közt hetési, zalai és egyéb kárpát-medencei tájegységek motívumai – köztük több díjazott alkotás is –, valamint alkalmi hímzések, horgolások és riseliők egyaránt fellelhetők. A csoport szakmai vezetője Török Andrásné – vagy ahogy a legtöbben ismerik: Török Eta –, aki immár Fehér Anna segítségével irányítja a szakmai munkát. 

A felsőlakosi Arany János Művelődési Egyesület berkein belül 2017-ben alakult kézimunka szakkör. A zalaegerszegi Domján Zsuzsanna népi iparművész szakmai irányításával ebben a csoportban 17 tag tevékenykedik. 

Ez évben a figyelmük főként a komádi hímzések felé fordult, így a hasonló felületeken elérhető online tárlatukon többségében ezek a motívumok láthatóak, de mellette a szakmai vezető több díjazott alkotását is bemutatják. 

A muravidéki magyar hagyományőrző tevékenységek közül a kézimunkák, a népi hímzések a legsikeresebbek közé tartoznak. Az első hímzőszakkör 1988-ban alakult Csentén, majd rövid időn belül több magyarlakta település is csatlakozott a mozgalomhoz. A jelenleg is működő szakkörök hagyományőrző tevékenységét a magyar állam is támogatja a Csoóri Sándor Alapítvány pályázati rendszerén keresztül. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában