Frissen Zalából

2021.09.07. 10:36

Nándorfehérvár eleste – Könyv jelenik meg az 500 éves évforduló kapcsán

Ötszáz éve történt, 1521. augusztus 29-én Nándorfehérvár elesett. Diákként évekig fejből tudtuk a jelesebb történelmi évszámokat, ám az összefüggések megértéséhez el kellett telnie néhány évnek, évtizednek. A közelmúltban sok cikk jelent meg az ugyancsak augusztus 29-ei, öt évvel későbbi mohácsi csatavesztésről, ám Nándorfehérvárról is ejtsünk néhány szót. Cseh Valentin, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történésze világít rá néhány érdekes momentumra és a csata legfontosabb konklúziójára, a bukás okaira.

Mozsár Eszter

Nem voltunk ott, nem voltunk szemtanúi annak, amikor 700 vitéz 66 napig állt ellen a minimum ötvenszeres – vagy az egyesek szerint százszoros – túlerőnek. Gyászos rekord, ám kétségtelen katonai hőstett, értékelhetnénk így a helytállást. Mindenek előtt arra vagyunk kíváncsiak, milyen politikai folyamatok játszódtak Európában és Magyarországon a 16. század elején.

Cseh Velantin A nándorfehérvári csata 1456 című könyve öt évvel ezelőtt jelent meg. Most Nándorfehérvár elestének 500. évfordulójára írt könyvet Fotó: ZH

- Nándorfehérvár bukásának története egyben a Mohácsi csata előzménye – véli a múzeum történésze. – Sokunknak elsőként természetesen a nándorfehérvári diadal jut eszünkbe, Hunyadi János egykori hőstette. Erről a csatavesztésről talán kevesebb szó esik. Korabeli tudósítók írták, hogy Magyarország kulcsa az Oszmán Birodalom kezébe került. Ez volt az 1520 őszén trónra kerülő Szulejmán szultán első jelentős győzelme. Az első időszakban úgy tűnt, hogy békére törekedett Magyarországgal, ám II. Lajos király visszatartotta a szultán követét és ez lett az a „hivatalos” casus belli (háborús ok), ami miatt a török hadjárat megindult. Persze ettől ez a történet sokkal bonyolultabb és összetettebb. Az Oszmán Birodalom ekkorra jelentős keleti terjeszkedésen volt túl, Szulejmán apja, Szelim meghódította a Közel-Kelet térségét, Egyiptomot. Várható volt, hogy a török figyelem újra Magyarország felé fordul.

- Miért volt számunkra szerencsétlen a csillagzat? Mi történt Európában?

- Mind a nemzetközi helyzet, mind a belső politikai viszonyok miatt jobb lett volna ezt a háborút elkerülni, ám valószínűleg hosszabb távon nem tudtuk volna megúszni. 1521-ben a magyar király elküldte követeit a wormsi birodalmi gyűlésre, ám nem figyeltek rájuk, mindenki Luther Márton reformációjával és a német-francia ellentétekkel (V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király szembenállása) foglalkozott. A német-francia háború elvonta az erőket, Magyarországnak nem tudtak segíteni. Ilyen értelemben a magyar udvar elszámította magát azzal, hogy a szultán követét visszatartották, mint tudjuk, ez nem maradt büntetlenül.

- Mennyire volt egyértelmű, hogy a törökök ellenünk fordulnak?

- Érdekes, hogy a törökök májusban elindultak a haderejükkel Drinápoly térségéből, ám egy hónap múlva Szófiában még nem döntötték el, hogy pontosan mit szeretnének. A szultáni tanácsban – a hatalmai ellentétek miatt – arról vitatkoztak, hogy Nándorfehérvár vagy Szabács vára ellen induljanak. Később kiderült, a mi szempontunkból ez valójában lényegtelen volt, először elfoglalták Szabács várát, majd miután nem tudtak Buda irányába tovább menetelni (a Szávára épített híd megsemmisült), nekiláttak Nándorfehérvár komolyabb ostromának. Szulejmán többször le akarta állítani a nándorfehérvári ostromot, ám belátta, hogy katonailag szükséges az elfoglalása.

Az 1559-ben megjelent Ehrenspiegel des Hauses Österreich című könyvben található illusztráció a csatáról Fotó: Bayerisches Staatsbibliothek

- Milyenek voltak az erőviszonyok?

- Az ostrom 66 napon át, június végétől egészen augusztus végéig tartott, az első hónapban a szultán nem volt jelen, még Szabács alatt volt a csapataival, a második hónapban érkezett meg Nándorfehérvár alá, ahol addig a nagyvezír tartózkodott. A vár több rohamot kiállt, eleinte könnyebben tartották magukat a védők, de augusztus 8-án a Duna és a Száva melletti városrészek török kézre kerültek. Innentől kezdve a magyar katonák és a várban maradt szerb lakosság úgy harcolt, hogy 21 napig elvágták őket a víztől. Korabeli leírások alapján 700 katona védte a 15 hektáros várat a minimum ötvenszeres vagy közel százszoros túlerővel szemben. Oláh Balázs vicebán vezette a védőket. A vár bánjai Héderváry Ferenc és a sokak által ismert kiskorú Török Bálint (vele Buda elvesztésekor találkozunk) nem voltak jelen. Báthori István nádor Futakon állomásozott 17-18 ezer katonájával, de nem sietett a védők segítségére, s a még Tolnán táborozó II. Lajos király csapatai sem indultak dél felé. Augusztus 27-én a török aknászok felrobbantották a fellegvár lakótornyát, ami végérvényesen eldöntötte a harcokat. A 72 főre apadt őrség másnap kénytelen volt a várat feladni, a kapukat augusztus 29-én nyitották meg a törökök előtt. Bár vereséget szenvedtünk, Oláh Balázs katonai bravúrt hajtott végre maroknyi csapatával. Ők mindent megtettek a központi hatalom segítsége nélkül, két hónapig hősiesen tartották magukat. S hogy mit veszített a magyarság Nándorfehérvárral együtt, azt jól mutatja az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541-es török kézre kerülése.

- Gondolom egy történésznek az évfordulók mindig jelentőséggel bírnak, most milyen könyv készül Nándorfehérvár kapcsán?

- A történelmi esemény ötszázadik évfordulója alkalmából várhatóan ősszel jelenik meg a Zrínyi Kiadó gondozásában a legújabb könyvem.

Ezek is érdekelhetik