Újra színpadon a Hasonmások Zalaegerszegen

A nagy sikert aratott történet az 1970-es évek Magyarországán játszódik, amikor a regnáló rendszerbe nem igazán illeszkedő kaszinó megnyitásán dolgoznak egy kisvárosban, ahová meghívják az ország két legnépszerűbb énekesét.

Az egyikük Kriszta, akinek szerepében a múlt évben Regős-Foki Veronikát láthatták a nézők a Kvártélyház színpadán, ám ő időközben édesanya lett, ezért a női főszerepet idén nyáron Baranyai Annamária alakítja, aki Regős-Foki Veronikával és a másik főszereplővel, Borbély Richárddal is együtt dolgozik a fővárosban.

- Nem ismertem korábban a darabot, de tudtam róla, hiszen együtt játszunk Verával és Borbély Ricsivel a Madách Színházban. Mesélték, hogy nagy siker volt. Én csak most ismerkedtem meg a dalokkal közelebbről, nagyon tetszenek Nagy Tibor szerzeményei. Persze van néhány köztük, amit a rádióban is sokat lehetett hallani, ilyen Tóth Verától a Sorskerék, vagy épp a Száguldás, Porsche, szerelem. S nagy kedvencem lett szintén Tóth Verától az Én hibám című nóta.

Baranyai Annamária kiemelte: Regős-Foki Veronika és a zenei vezető, Máriás Zsolt is sokat segített neki a felkészülésben, ahogy a jelmezesek és Tompagábor Kornél rendező is.

Az ifjú színésznő számára nem újdonság a szabad téren való játék, a Szegeden, a Dóm téren, a szombathelyi Iseumban és a Margitszigeten is láthatta a közönség.

- A csillagos ég alatt teljesen más hangulata van a színháznak, nagyon szeretjük. Hatalmas élmény volt például, amikor a Mamma Miát játszottuk a szegedi szabadtérin, és ott csápolt, táncolt hat-hétezer ember – idézi fel Baranyai Annamária, aki Szombathelyen 2012-ben az Evitában játszott.

A Hasonmások története a 70-es évek Magyarországát idézi. Korából fakadóan a színésznőnek nem lehetnek emlékei erről a korszakról, ám végzett némi kutatómunkát.

- Örülök, hogy most élek, hiszen sokkal több a lehetőség, nyitottabb a világ. Szüleim mesélték, hogy nem utazhattak, csak háromévente, s akkor is csak bizonyos mennyiségű pénzt vihettek magukkal. Számunkra már nagyon fura lenne, ha ott találnánk magunkat abban a kultúrházban, mert más volt a világ, bár biztos, hogy akkor is voltak jó dolgok.

Baranyai Annamária korábban sosem járt Zalaegerszegen, mostanra azonban feltérképezte a Kvártélyházat, s annak gyönyörű udvarát, „ahol nagyon jó hangulat tud kerekedni”.

- Várom már az előadást. Borbély Ricsi régóta nagyon jó barátom. Külön öröm, hogy vele játszhatok, mert amióta ismerjük, azóta segítjük egymást, egymás pályáját. Megjártuk Németországot, turnéztunk együtt, de játszottunk közösen a Madách Színházban, a Jézus Krisztus szupersztárban és a Nyomorultakban is.

Hasonlóképpen gondolja a Hasonmások férfi főszereplője, Borbély Richárd is, aki ugyancsak várja már, hogy újra a Kvártélyházban lehessen. Mint mondja, jó érzésekkel gondol a szabadtéri színházra, az itt eltöltött időre.

- Verát nagyon szeretem, igazi csoda, ami vele történt, várom, hogy egyszer az én életemben is eljöjjön a pillanat, hogy gyermekem lesz. Verával a Madách Színházban is játszunk együtt, ő Cosette, én pedig Marius vagyok a Nyomorultakban, összeszokott páros vagyunk. Ugyanígy Annával is: 16-17 évesen ugyanaz az énektanárunk volt Balassagyarmaton, azóta is tart a barátságunk. Sokat dolgoztunk, hakniztunk együtt. Várom a közös munkát, olyan ugyanis még nem volt, hogy ketten lettünk volna a főszereplők. Izgatott vagyok, hogy miként fogunk „összerakni” egy ilyen szerelmespárt.

Borbély Richárd tavaly játszott először a Kvártélyház színpadán, beugró volt A padlásban, majd főszereplő a Hasonmásokban. Nyolc éve dolgozott már Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban, Tompagábor Kornélt azonban tavaly ismerte meg, s már az első pillanatban baráti viszony alakult ki köztük.

- Szeretem a retró dalokat. Bár a Komár László-féle világ nekem korábban kimaradt, a slágereit természetesen ismertem. A daltanulás öröm volt, érdekes volt azzal szembesülni, régen is milyen jó dallamokat írtak. Az pedig külön öröm, hogy a szerzők is ott voltak a tavalyi premieren. A darab szerintem igazi kikapcsolódást nyújt a nézőknek, én nagyon szeretem játszani. A Kvártélyház előadásainak egyedi hangulata van.

Borbély Richárd szeret vidéken játszani, Zalaegerszeg, mint mondja, meghatározó hely a pályáján. Öröm számára, hogy nyolc év után visszatérhetett. Ráadásul pont a pandémia kellős közepén.

- Sok dolog miatt volt ez számomra jó érzés és szép emlék. Akkor, amikor a járvány közepén jöttek a kisebb könnyítések és újra színpadra állhattunk, nagy szükségünk volt már erre nekünk, színészeknek és azt gondolom, a közönségnek is. Most is várom, hogy mehessek, hogy dolgozhassunk, hogy jöhessenek az estézések és az előadások s az azt követő nyár esti beszélgetések, koccintások. Ez is jó élmény. Amikor az ember érzi, hogy jó helyen van. Kötetlenül tud beszélgetni a kollégákkal, a rendezővel, aki egyben az igazgató is. Nincs semmi kényelmetlenség, nincs nyomás, örömmel dolgozik és ötletel, utóbbit ráadásul meg is hallgatják és figyelembe veszik. Így a komoly, ám jó hangulatú próbafolyamat után kiváló előadás születik.

...Amit csütörtöktől hat alkalommal ismét láthat a közönség.