Molnárné Riskó Erzsébet népi iparművész tartott kurzust Gébárton

Molnárné Riskó Erzsébet amikor tanítóként dolgozott, először játékbabákat öltöztetett be különféle népi viseletekbe, így a gyerekek az órákon élményszerűen tanulták meg a számukra teljesen ismeretlen tájegységek öltözékeit. Évtizedeken át gyűjtötte az információkat, könyvtárakat, múzeumokat látogatott. Később már nemcsak a kicsinyített öltözékeket varrta meg, hanem megtanulta, hogyan készítse el saját babáit.

A Csoóri Sándor Alap által támogatott kurzusra öten érkeztek, a résztvevőket különféle motiváció hajtotta, tudom meg az egyik szünetben. A zalaegerszegi Zsidi Erika eredetileg fazekas, ám tíz évvel ezelőtt már készített népviseletes babát, most szerette volna újra feleleveníteni a megszerzett tudást. Dömötör Andrea a mindennapokban a Göcseji Múzeum gyűjteménykezelője, időközben tojásíróként népi iparművész címet kapott. Nem titkolt szándéka, hogy a múzeum által meghirdetett táborokban a gyermekekkel együtt készítsen babákat, persze sokkal egyszerűbb formában.

A lányok-asszonyok közben újra Erzsébetre figyeltek, aki a varrógép kezeléséhez adott tanácsot. Szabásminta alapján elkészültek a testrészek, amiket könnyebb és tartósabb géppel összevarni.

- Egyes gépöltést használunk, ez a legapróbb – mondta a kurzus vezetője – Azért ilyen kicsit, hogy ne jöjjön ki a tömőanyag az öltések között. A mostani szabásminta álló babához készült, az ülő formájúakat másképpen kell varrni. Ügyeljünk arra, hogy lábbal is lassan nyomjuk a pedált, közben kézzel tudjuk követni, irányítani. Testnél, lábnál nem olyan nehéz, a hüvelykujjnál figyeljünk, ott nehezebb kanyarodni.

Miután a résztvevők megkapták az instrukciót, Erzsébetet kérdeztem, hogy mi készül ezen a hétvégén.

- Jelenleg egy nagyon egyszerű, zubbonyt viselő gyermekbabát készítünk. Annak idején akkor adták a kicsikre, amikor tipegni kezdtek. A hátul nyitható zubbonyt körülbelül három-négy éves korig használták, volt olyan vidék, ahol még az iskoláskorúak is ebben jártak. A fiúkat és lányokat egyébként egyformán így öltöztették. Ez nem ünnepi, hanem mindennapos öltözék. Vagy gyári, könnyen mosható karton szerű szövetből vagy kékfestő anyagból szabták-varrták, utóbbi jóval többe került. Mivel mindennap használos ruháról beszélünk, inkább a gyakorlati szempontok voltak a lényegesek. Amikor a gyermekek már nagyobbak lettek, akkor hétköznapra ugyanolyan anyagból készült ruhát kaptak, mint a felnőttek, ünnepnapokon pedig a gyerekeket, fiatalokat ugyancsak díszbe öltöztették. Így mentek templomba, keresztelőre, családi és egyházi ünnepekre.

- Szükséges előzetes varrástudás ahhoz, hogy valaki babát készítsen?

- Könnyebb, ha már gyakorlott az illető, igen. A ruhát lehet kézzel is varrni, de a babatestet az apró öltések miatt tanácsos géppel. A babafejek vizes technikával készültek, az idő rövidsége miatt előkészítettem őket, a hallgatók megfestik azt.

- Milyen tömőanyagot célszerű használni?

- Bármivel lehet tömni, én annak idején még pamuttal, vattával tanultam, de nem annyira szeretem, mert összeesik. Most műszálas anyagot, flízt használunk, az sokkal jobb tartást ad a babatestnek. Vannak olyanok, akik gyapjúval tömnek, én azt annyira nem ajánlom, mert a moly nagyon kedveli a gyapjút. Gyerekjátékot ne rágjon meg a moly, arra azért figyeljünk.

A látogatás végén a többi résztvevőtől érdeklődünk, milyennek találták a tanfolyamot. A nyugdíjas Nyul Lászlóné Sárvárról érkezett. Óvónőként dolgozott, jelenleg népi hímző, valamint gyöngyökből készít kiegészítőket. Tizenhat évvel ezelőtt egy évig a zalai megyeszékhelyre járt a népi játszóház vezető foglalkozásra. A zalaegerszegi Rákosné Paizs Szilvia merő kíváncsiságból érkezett, nagyon jól érezte magát a kurzuson. Az alsópáhoki Büchel Éva népi bútorfestéssel foglalkozik, ám a népművészet többi ágát is szívesen megismerné. Úgy tervezi, hogy a babakészítő kurzus után belekóstolna a szövésbe, fafaragásba és talán még a népi viseletkészítésbe is. Egy szó mint száz, a kétnapos összejövetel családias hangulatban telt, s végül mindenki egy-egy babát vihetett haza emlékbe.

A Népi Kézműves Kurzus hétvégi alkalmával egyidőben a Panoráma Népművészeti Galériában Riskó Erzsébet és régi tanítványainak munkáiból időszaki kiállítás nyílt. A zalai népviseleteket, köztük egy hetési szobabelsőt bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.