A mediálás a jövő reménye

– Ha így tudnak a gyerekek egymással kommunikálni, ahogy ma Bakon láttam, akkor van remény, és az én hitem is visszatér – mondta Muresan Éva kolozsvári pszichológus, aki hosszú éveken át gondozta a legmélyebb szegénységben élő kolozsvári cigánygyerekeket, akik közül néhánynak még anyakönyvi kivonata sem volt, iskolába nem jártak és javarészt a városi szeméttelepen éltek. Nem csoda, hogy az Erdélyből érkezett, az EMK módszert itt, Zalában tanulmányozó szakember olykor kilátástalannak látta az erőfeszítéseit. (Az EMK alapja, hogy a konfliktusok rendezésekor a problémákat kiváltó érzések és szükségletek megfogalmazásával kezdődik a munka, azaz az egymás közti mediálás, közvetítés, ezt követheti a kérés. Ezt Bakon a tanulók is tudják alkalmazni, de a tanárok után a szülők is részt vehettek több EMK-kurzuson.)

Muresan Éva Moldovan Simonával együtt utazott Bakra. Simona iskolapszichológus egy közel 1000 gyereket számláló román általános iskolában. Kettejükhöz csatlakozott Bécsből Kövesdi Veronika angol, spanyol nyelvi tanár és coach, aki egyébként Tapolcáról származik és 15 évig EU-s munkatárs volt Spanyolországban, ma 3–6 éves gyerekekkel foglalkozik egy soknemzetiségű óvodában. A baki gyakorlat megismerése két budapesti hölgyet is vonzott, így Hajdú Gabriella nyelvtanár és Havassy Réka egyetemi hallgató egészítette ki a társaságot. Bakon szerzett tapasztalataikat lapunkkal is megosztották.

– Budapesten végeztem EMK-kurzust, ott értesültem arról, hogy Bakon már a gyakorlatban is működik ez a technika, mivel én is szeretném alkalmazni a legkisebb kortól, hogy ebben a mentalitásban tudjanak felnőni – mondta Kövesdi Veronika, aki kelet-európai gyerekek mellett afrikai, ázsiai bevándorlókkal is találkozik az óvodában. – Engem megragadott, hogy a gyerekek ennyire tudatosan meg tudják határozni az érzéseiket, szükségleteiket, belegondoltam, ha mi is így nőhettünk volna fel, előnyt jelentett volna felnőtt életünkben. Mivel a most felnövekvő gyerekek egy részénél a tradicionális nevelési formák nem működnek, ha egészséges önbizalmú generációt akarunk felnevelni, el kell érnünk, hogy tudjanak kapcsolódni az érzéseikhez, szükségleteikhez. A család meghatározó, onnan is hoznak frusztrációkat, de másképp is élnek, nehezebben kapcsolódnak közösséghez és egymáshoz, eltérő viselkedésminták miatt. Úgy tudom, Ausztriában állami programok segítik a pedagógusokat, ingyenes képzések állnak rendelkezésre.

– Néhány éve láttam egy filmet, amelyben harmadik osztályos gyerekek mediálták egymást, nagy hatással volt rám, azóta szerettem volna élőben is látni, ezért jöttem Bakra – csatlakozott Muresan Éva. – Én magam is majdhogynem kiégtem a magam munkájában, új irányokat kellett keresnem, ezért erre nagy szükségem volt, magyarán én is szükségleteket elégítettem ki az ott látottakkal. Én úgy gondolom, az EMK iskolai keretek közt nagyon jól tud működni.

– Azzal a gondolattal jöttem, hogy konfliktusok megoldásának technikáiról tanuljak, örülök, hogy ezt a törekvésemet az iskolám vezetése támogatja, hiszen a tapasztalatokat hazaviszem, hogy a szociális képességek fejlődésében segíthessük a gyerekeket – folytatta Moldovan Simona, aki közel húsz éve iskolapszichológus. – A baki eredmények, az, ahogy a kisdiákok otthonosan mozognak az EMK-ban, meggyőző erővel bír, noha a felnőtteknek sem egyszerű lemenniük a saját mélyrétegeikbe, hogy ráleljenek a viselkedési zavaraikat kiváltó érzéseikre. Romániában 500 diákot nevelő intézményben kötelező alkalmazni az iskolapszichológust, ez a hálózat támogatja a pedagógusokat. A kommunikációban mutatkozó problémákat látom a legnagyobb gondnak, amely már a szülő–gyerek kapcsolatra is kihat, a verbális kifejezőkészség ijesztő romlása jelzi ezt a tendenciát. Szerencsére a mi iskolánkban a szülők többsége bevonható a megoldások keresésébe, ezért szeretném az EMK-t beilleszteni a programunkba. Természetesen attól is függ, hogy milyen társadalmi rétegről, iskolázottságról beszélünk. Minél nagyobb a gyerek, a szülő annál kevésbé gondolja, hogy még tehet valamit a nevelés terén, így a generációs egymásra hatás kap teret.

– Laikus megfigyelő vagyok, mivel most éppen nem tanítok, de két éve egy EMK-kurzuson Budapesten hallottam Bakról, nagyon kíváncsi voltam rá – Gabriella jelenleg magánúton tanít nyelvet. – Béresné Simon Eszter, Molnár Anikó, Kiss-Molnár Brigitta demonstrációi lelkesítőek és meggyőzőek, beilleszthetők az iskola mindennapjaiba, ahogy Bakon Garamvölgyi György igazgató vezetésével teszik. Képzett szakemberek nyugodtan alkalmazhatják bárhol. Én fiatal felnőttekkel is foglalkozom, szerintem nemcsak a gyerekeknek, nekik is szükségük van az EMK-ra. Az EMK olyan, mint a nyelvek között az eszperantó: letisztult, tanulható és kézenfekvő kapcsolódásokat teremthet az emberek között, a vádaskodás, gyűlölködés, kirekesztés, támadás, felülkerekedés, védekezésre kényszerítés helyett.

– Én még nem tudom, hogy tanár leszek-e, spanyol szakos egyetemista vagyok – zárta a hozzászólásokat Havassy Réka, hozzátéve, először találkozott gyakorlatban az EMK-val, de az édesanyja, Gabriella révén már alkothatott róla fogalmat. – Ha mégis pedagógus leszek, biztosan hasznát veszem. A korosztályom nevében azt mondhatom, hogy elsősorban figyelemre van szüksége az embernek, akár gyerek, akár felnőtt. E tekintetben is odafordulónak mondható az EMK, főleg, azért, mert szinte senkinek sem adatik meg a teljesen ideális nevelési és oktatási helyzet. Az egyik esély az EMK.