Tíz éve napi gyakorlat a baki iskolában az erőszakmentes kommunikáció alkalmazása

Az amerikai túszmentő pszichológusok által kifejlesztett erőszakmentes kommunikációs (EMK) módszer arra törekszik, hogy az emberek megértsék saját szükségleteiket, ebből fakadó érzéseiket, ennek tudatában kéréseket tudjanak megfogalmazni a környezetüknek, ahelyett, hogy feszültséget, konfliktust generálnának.

– Örülünk, hogy történetünket kezdettől érdeklődés kíséri, a szülők és a környezetünk velünk együtt haladt az úton, a kollégák pedig elkötelezettek a módszer iránt – mondta Garamvölgyi György igazgató, amikor a tantestület és a szülői közösség néhány tagjával együtt visszatekintésre kértük. – Annak idején a szakmai programom részét képezte az EMK megismerése, alkalmazása, hogy általános iskolai körülmények közt is bizonyítson a módszer.

A gyerekek közt akkor még nem próbálták. Akkor kezdtem a vezetői munkámat, a tantestület partnerségével ma már nemzetközi színtéren is bemutathatjuk az eredményeinket. Kezdetben a tanár-diák konfliktus kezelése igényelt más, új megoldást, hiszen 10 éve is látszott, erőből már nem megy. Az EMK-órákat nemcsak Zalából érkező pedagógusok hospitálják, hanem a fővárosból, Erdélyből és a Felvidékről is jöttek már tanulni a módszert. Egyetemi szakdolgozat készül az itt folyó munkából, doktoranduszok jönnek órát látogatni. A baki gyakorlat már ott van a hazai és az erdélyi pedagógusképzésben is. Sőt, az öt ország hat iskolája együttműködésében zajló Erasmus+ program keretében többek közt Finnországban is a baki modellt tanulják. Béresné Simon Eszter tanárnő és az igazgatóhelyettes Tamás Béláné Magdi épp a napokban érkezett haza az északi országból, ahol mindössze 12 éves baki gyerekek angolul mutatták be a mediálást. Amelynek lényege, hogy a szemben álló-ellenséges (sakálnyelv) kommunikáció helyébe az elfogadás- megértés (zsiráfnyelv – a legnagyobb szívű élőlény a Földön) kapcsolódást helyezze. Két, konfliktusba került gyerek között Bakon ma már egy harmadik mediál (közvetít), úgy, hogy a felek megértsék egymás érzéseit.

– Nem arról van szó, hogy nem keletkezik többé konfliktus, csak hamarabb, hatékonyabban oldódik meg – tette hozzá Béresné Simon Eszter. – Az emberek közötti együttműködés kultúrájának kialakításán fáradozunk, az alá-fölé rendeltség átkeretezésével. Reméljük, a gyerekek felnőve már ezt a kultúrát viszik tovább. – Először nehezen állt rá az ember, de kíváncsiak voltunk, nagyon figyeltük Rambala Éva nemzetközi trénert, hiszen mi is éreztük, a régi módszerek megkoptak – tette hozzá Molnár Anikó mentálhigiénés szakember.

– A tanítás feltételeinek megteremtése ma nem magától értetődő. A beszélgetésben részt vevő szülők megerősítették a sejtést, a gyerekek otthon is átadják az újfajta szemléletet, amely szerint megkeresi, nemcsak a saját, de a családtagjai érzéseinek, indulatainak a gyökerét, felismeri a szükségleteit. – Utánaolvastam magam is az EMK-nak, amikor iskolába került Dorka és Zsófi – válaszolt Czigányné Szabó Réka, aki két határozott kislány édesanyjaként éli át naponta az iskolában tanultakat.

– Az osztályközösségük nagyon eleven, nem könnyű megoldani a napi gondokat. A gyereknek a személyes figyelemből sosem elég. – Az én fiam olasz felmenőkkel rendelkezik, talán nem kell szólnom a temperamentumról – kapcsolódott be Lövei Márta, aki a hatodikos Federico édesanyja. – De az nagyon jó érzés, hogy Finnországban ő magyarázta az EMK lényegét. A résztvevők úgy vélik, van még mit finomítani, de jó az út, amelyen járnak, s a rájuk eső figyelem is őket igazolja.