Rapbetétek adnak vagány alaptónust a Griff Bábszínház előadásának

Ez a környezettudatos életvitelre nevelő színfolt is belefér a Griff Bábszínház legutóbb bemutatott, Léghajó a Bodza utcában című előadásának üzenetébe. Két fiú, a piknikus Dodi és a nyurga Szálka életébe csöppen bele a néző, s egy olyan világba, amit a játékos képzelet ural.

Kiss Ottó azonos című meséjét Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó alkalmazta bábszínpadra. Utóbbi egyben az előadás rendezője is, asszisztense B. Szolnok Ágnes.

A történet egyszerűen indul. A kiskamaszok teljesen hétköznapi módon ütik el az időt, gördeszkás kunsztokkal igyekeznek túlszárnyalni egymást, s mindeközben közös ideáljuk, a megközelíthetetlen Fáber Lili iránt epekednek. Hogy a lány mennyire elérhetetlen számukra, abból is érzékelhető, hogy mindössze álomszerűen átsuhanva látjuk őt a színen, amint pink biciklijén repülve mélyről jövő sóhajokat húz maga után. A fiúk tétlen, bámészkodó vágyakozása azonban egyszer csak cselekvésbe fordul. Útmutatót kapnak ugyanis Lili becserkészéséhez.

A titok tudója Livióla néni, Dodi nagymamája, aki elárulja a legénykéknek, hogy Fáber Lili maga a tűz, megközelítésére csak a föld, a víz és a levegő meghódítása után válnak méltóvá. De miként hódíthatná meg két tízévesforma kölök a négy elemet? Ez persze csak nekünk, felnőtteknek kérdés, a játék világában kicsit sem tűnik ördöngösségnek. Egy gyerek számára Amerika meghódítása sem kunszt, elég rábökni egy ribizlibokorra, mostantól te vagy Amerika. Dodi és Szálka hasonló koreográfia szerint jár el. Egy talált szerszámmal gödröt ásnak a földbe „egészen Afrikáig”, Livióla néni szelektíven gyűjtött pet palackjaiból pedig tutajt barkácsolnak. Föld pipa, víz pipa… A harmadik elem, a levegő meghódítása már munkásabb feladat, de ötletekben eddig sem volt hiány. A Tavai Áron patikusnál felgyűlt kartondobozokat a szelektív gyűjtőbe hordják – nem tavalyi áron –, s az értük kapott fizetségből léggömböket vásárolnak. Ráerősítik őket egy méretes dobozra, s máris kész a léghajó, aminek csodájára jár az egész Bodza utca. S végre sikerül elérni Fáber Lili ingerküszöbét, beszáll melléjük a léghajóba, s evvel be is teljesül a gyerekszerelem.

A mese egyszerűsége nem véletlen. Eszköztelensége éppen arra kíván rádöbbenteni, hogy egy puszta gödör, néhány műanyag palack és egy üres kartondoboz is képes izgalmas, kalandokat kínáló játékszerré válni, és ha eszünket és tetteinket is latba vetjük álmainkért, azok be is teljesülhetnek.

Az előadásban mindehhez Grosschmid Erik Blattner-díjas tervező puritán díszletei és karakteres bábjai szolgálnak eszközül Berta Csongor, Fekete Ágnes és Tóth Mátyás bábszínész keze alatt. Különlegesség, hogy a mese szövegébe számos rapbetét is bekerült, amire Berta Csongor személye inspirálta az alkotókat. A bábszínész ugyanis „bondor” néven sikerrel gyakorolja e zenei műfajt. A zene Ágoston Béla munkája, de a rapszövegeket Berta Csongor „ültette rá”, s neki köszönhető a szájdob megszólalása is. A gördeszkás röpködés és a lüktető rap vagány alaptónust ad az előadásnak, a színészek is ehhez igazodva öltöttek kapucnis pulcsit és kötött sapkát.

A darab alapvetően kicsiknek készült, ám a felnőttek számára is elrejtettek benne több geget. Ilyen például, amikor az elsuhanó Lili láttán az olvadozó fiúk lábszára a levegőbe lendül, vagy a röpke utalás a KFT Afrika című számára és Nena 99 Luftballons című slágerének beépítése.