A zenei nevelés fontosságáról is beszéltünk az Aranykapu zenekarral

Mindezt Töreky Zsuzsi, a 2013-ban alapított, s elsősorban gyermekműsorai révén ismertté vált Aranykapu énekesnője mondta lapunknak.

A háromfős zenekarnak – amelynek tagjai révén erős zalai kötődése is van – a közelmúltban jelent meg hetedik, Zenélő mesélő című albuma. A zenekar ezzel a lemezével egészen új útra lépett, hiszen míg korábban többnyire mondókák, gyermekdalok és népdalok feldolgozásaival jelentkezett, s a saját szerzeményeik is ezekhez voltak hasonlóak, addig a mostani kiadvány – öt saját dal mellett – egy hosszabb időtartamú zenés rádió-mesejátékot is tartalmaz.

– Régi ötletünk volt egy ilyen mű elkészítése, évek óta kerestük a lehetőségét, kutattuk azt a mesét, ami illik hozzánk – mondta a zenekar énekesnője. – Így találtunk rá Zanati Zsófia A hegedű című meséjére, amely abszolút megfelel az Aranykapu arculatának, hiszen zenéről, hangszerekről szól, miközben a története nagyon is izgalmas, a hangvétele pedig kedves és aranyos.

Töreky Zsuzsi hozzátette: a szerző a Magyar Katolikus Rádió nyugalmazott munkatársa, aki szintén örömmel vette az együttműködés lehetőségét. A mesejáték zenéjének megírását teljes egészében rábízta az Aranykapu tagjaira, így ezt a munkát a trió első számú zeneszerzője, a zalai kötődésű Kiss Krisztián végezte, míg magát a mesejátékot az együttes tagjai mondták fel a stúdióban.

– A rádiójáték ötlete onnan ered, hogy szerettük volna egy kicsit nyitni az életkori ollót – magyarázta az énekesnő. – A mondóka- és gyermekdal-feldolgozások inkább az óvodáskorú gyermekeknek szóltak, a felső tagozatos általános iskolások számára pedig egy komolyabb hangvételű irodalmi műsort tudtunk kínálni. Ezzel a hangjátékkal az alsó tagozatosokat céloztuk meg, miközben a népdalok világát is megtartottuk. A koncertjeinknek a népdalfeldolgozások tehát ugyanúgy részét képezik, mint eddig, de egyre több a saját szerzeményünk is. Ez utóbbiak zenéjét és szövegét ugyancsak Kiss Krisztián jegyzi.

Töreky Zsuzsi azt is mondja, nagy a felelőssége annak, aki zenét választ a gyermekek számára, hiszen ebben az életkorban a legfogékonyabbak, itt alakul ki bennük az az attitűd, ami akár egész életükre meghatározó lehet. Ezért is fontos, hogy az életkoruknak megfelelő, minőségi dalok kerüljenek eléjük. A mondókák, gyermekdalok, népdalok feldolgozásaival, illetve a saját dalok írásával is ezt az utat igyekeznek bejárni. Utóbbiakra azért van szükség, mert az amúgy igen gazdag magyar folklórban viszonylag kevés az olyan népdal, amit egy élő előadás során a közönség bevonása érdekében interaktívvá lehet tenni.

– A helyes zenei nevelés érdekében igencsak nagy szükség van arra, hogy a gyerekek élő muzsikát halljanak, s hálásak is azokért a pillanatokért, amiket egy-egy koncert közben élnek át – folytatta. – Különösen a kistelepüléseken tapasztaljuk, hogy kiéhezettek ezekre az élményekre. Évente általában 100-110 koncertet adunk, fesztiválokon éppúgy megfordulunk, mint az egészen kicsi, akár 50-100 fős településeken is. Azt tapasztaljuk, hogy ez utóbbiakon egészen másként viselkednek a gyerekek a koncertjeink közben, kevésbé bátrak, mint a nagyvárosban élők. Sokkal hosszabb út vezet el odáig, hogy aktívan bekapcsolódjanak az előadásba, másként kell kommunikálni velük, de a koncertjeink végén ők is együtt énekelnek velünk. Győr környékén, ahol én lakom, rengeteg a koncertünk, de Krisztián révén Pápa környéke is egy ilyen bázisa az Aranykapunak. Van egy megállapodásunk az ottani könyvtárral, évi harminc koncertet adunk kisebb településeken. Zalában is gyakran előfordulunk, ebben a megyében Alsópáhokon van a legtöbb fellépésünk.

Az Aranykapu 2019-ben új lemezt nem tervez, bár dalok továbbra is születnek. Energiájukat felnőtteknek szóló irodalmi összeállításra fordítják, melyben Petőfi Sándor, József Attila, Faludy György Szécsi Margit szerelmes versei kapnak helyet. Az összeállítás a Szerelem, szerelem címet kapta, az év során kastélyokban, hasonló kulturális terekben mutatják be.