Fakadó virágok

2018.05.06. 15:30

Kerti Sándor hagyatékáról jelent meg kötet Tornyiszentmiklóson

Több verse témájának szülőfaluját választotta az egykori tanító, Kerti Sándor. Az írásait egybefoglaló Fakadó virágok című gyűjteménykötet nemrég jelent meg a helyi Kulcsár József szerkesztésében.

Korosa Titanilla

Kulcsár József hosszú időn át őrizte Kerti Sándor hagyatékát, majd a Fakadó virágok című gyűjteményben ki is adta Fotó: Korosa Titanilla/Zalai Hírlap

Közel 20 éves barátság kötötte össze Kerti Sándort és Kulcsár Józsefet, aki ennek emléket állítva szerkesztette össze barátja verseit, írásait, fotóit és adta ki a könyvet családja támogatásával. A kötetben kettejük levelei közül is több helyet kapott.

Kulcsár József hosszú időn át őrizte Kerti Sándor hagyatékát, majd a Fakadó virágok című gyűjteményben ki is adta Fotó: Korosa Titanilla/Zalai Hírlap

Ki is volt Kerti Sándor? Erről is beszélt a verseskötet szerkesztője.

- Kerkaszentmiklóson született 1915-ben, szegény családban – kezdte. – Egy kis faházban laktak, amiben rajtuk kívül még másik két család élt. Az elemi iskolában eltöltött évek nyomot hagytak benne. Eminens tanuló volt, de a család anyagi körülményei nem tették lehetővé, hogy továbbtanuljon, így a 6. osztály után az újfalusi Eszterházy-uradalomban dolgozott kisbéresként, majd 13 évesen baranyai summás borjúpásztor volt. De közben írogatott és verseit több újság is leközölte, valamint Lovas Sándor Százhúros hegedű című verseskötetében is megjelentek költeményei. 1940-ben saját költségén és apja tehenének árából jelentette meg saját kötetét, a 28 költeményt tartalmazó, Fakadó virágok című kötetet 1000 példányban. A tanítói pályáig viszontagságos volt az útja. 1945 után elvégezte a dolgozók iskoláját, aztán Pécsett, 36 évesen érettségizett. Ekkor jelentkezett a pedagógiai főiskolára, de mint túlkorost el-utasították. A kudarc lesújtotta, de aztán kapott egy ajánlatot egy kis falusi iskolából, Tésenyből, ahol képesítés nélkül alkalmazták. Abban az időben nagy volt a tanítóhiány, így végül megszerezte a képesítést és 1954-től Cserkúton tanított.

1959-ben kezdődött barátságuk.

- Decemberben az általános iskolában tartottuk az akkor 40 tagú ifjúsági szervezet évzáró összejövetelét – emlékezett vissza Kulcsár József. – Megjelent egy ősz hajú ember, kérte, hogy részt vehessen a rendezvényen és bemutatkozott. Ő volt Kerti Sándor. Szüleit jött meglátogatni Tornyiszentmiklósra. Az összejövetelen felolvasta néhány versét és megkért távozta előtt, hogy gyűjtsem össze a község tárgyi hagyományait és történetét. Ezután leveleztünk, elküldte újabb verseit, írásait és rajzait. Akkoriban a művelődési házat vezettem, ott őriztem és gyűjtöttem ezeket. Amíg szülei éltek, évente jött látogatóba, ezen alkalmakkor találkoztunk, sokat beszélgettünk a falu történetéről. 1975-ben lett nyugdíjas, akkor meghívott családommal együtt Cserkútra és ott átadta személyes és szellemi hagyatékát, rám bízta mindezek megőrzését az utókor számára. Ekkor szembesültem azzal, hogy milyen gazdag örökséget bízott rám. A következő évben már csak egy vers érkezett tőle, majd 1977-ben gyászjelentés. Ebben az évben hunyt el Kerti Sándor.

Kerti Sándor nevét viseli a helyi kulturális egyesület, emellett a tanítónak posztumusz díszpolgári címet is adományozott az önkormányzat 2003-ban. Ekkor mutatta be Kulcsár József a rábízott személyes hagyatékot, írásokat, a közel 200 verset, rajzokat és fotókat a közönségnek. Kerti Sándor versei témájául szülei, szülőfaluja, régi iskolája, a tanítás és saját életének történetei szolgáltak elsősorban.

- Az elmúlt közel 60 évre visszagondolva köszönöm a sorsnak, hogy megőrizhettem ezt az örökséget.

Kerti Sándornak minden vágya volt, hogy írásait nyomtatásban lássa, ahogy azt egyik levelében is írja.

„Említetted a versek kiadásáról szóló tervedet. Ez nagyon szép, jó és hasznos lenne. De ezt elengedhetetlen jó tanácsként mondom, OTTHON keresned kell egy önzetlen, igaz szívű jó barátot, harcos támogatót, vagyis MÁGNÁST, ahogy régen mondták, mert másképp ez nem megy. Én is elárulhatom, hogy a múlt évben jártam Egerszegen a sógoréknál és bevittem a verseimet a megyei művelődési osztályra, felajánlottam a megyének, de pénzügyi keretre való hivatkozással visszaküldték írásaimat egy hónap múlva. De talán a kiadási költségek fedezésével jobban mennének a dolgok. Nagy öröm lenne ez számomra! Feltételezem, hogy Tornyiban minden család egy-egy példányra jogot tartana. Én magam vállalnám, hogy itt pedagógus körökben 100 darabot el tudnék helyezni. Tudniillik annál gazdaságosabb a nyomda, mennél nagyobb példányszámot ad ki. Hát Jóskám! Ha elindulsz ezen az úton, valahogy így. Aztán ha valami pozitív dolog kialakul, akkor írjatok nekem. Igazán nagy öröm lenne számomra…” (Idézet Kerti Sándor egyik 1973-as leveléből.) – Úgy gondolom ezt a vágyát családommal együtt teljesítettük. Sajnos már nem érhette meg, de a kötet, a nevét viselő egyesület és szülőfaluja megőrzi emlékét az utókornak – zárta Kulcsár József.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában