2018.02.01. 11:30
Nem csak gyerekeknek szól a Hevesi Sándor Színház Pán Péter előadása
A filmek jóvoltából a meseirodalom alaptörténetévé, sőt, személyiségtípus azonosítójává vált Pán Péter sztorija.
Fotó: Pezzetta Umberto
Pán Pétert James Barrie skót regény- és drámaíró teremtette: nyughatatlan, repülni is tudó fiú, aki sosem nő fel, örök gyermekkora Sohaországhoz köti az Elveszett Fiúk vezetőjeként. Kalandjai azonban mégis ezerfelé vetik, sellőkkel, indiánokkal, tündérekkel, kalózokkal kerül interakcióba.
![](https://cdn.zaol.hu/2021/11/dMWPzWAL0ZU8CtDYgg0mHJr6-jxUNrieHlfqra5wJFg/fill/3000/2000/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y1Nzc4MTY2ZDRjYzRiZTM5MWIzYmJkY2RhZDZjNGYw.jpg)
A Hevesi Sándor Színház Társulatának és Bereczki Csilla vendégrendezőnek nem volt könnyű dolga, amikor a szerteágazó eseménysorból válogattak, úgy, hogy a történet váza érthető legyen: két húsvér angol kisgyerek (Kátai Kinga, Helvaci Ersan) találkozik Pán Péterrel (Katona Levente), aki kiemeli őket a szürke hétköznapokból, a szülők (Urházy Gábor László, Kovács Olga) szabályai alól. És jön Máb királynő (Mikita Zsuzsanna Lilla), a szótlan, de a szálakat olykor durcásan, olykor mesterien mozgató Csingiling (Magyar Cecília), Tigrisliliom, indián hercegnő (Kovács Virág), Haspók manó (Bálint Péter) és az elveszett fiúk (Antolovics Péter, Németh Krisztián, Nyakas Félix), továbbá a kalózok (Farkas Gergő, Mrakovics Norbert, Tornyos Ervin). Valamint a többes feladatokból adódóan Urházy Gábor László, ezúttal, mint Hook kapitány, és Sellőként Kovács Olga.
![](https://cdn.zaol.hu/2021/11/1CHG_0HFtuficVLASL89-3jxJEzOlsBuGrYtDC89zfg/fill/3000/2008/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y0MGViNGQxMjZlYzQyMzI5ODVhZTQwY2Y2NmI0MzFi.jpg)
A nézőt a látvány az első pillanatban rabul ejti: a díszlet egy szétesett lakószoba, amelynek a bútorai a falakra költöztek, az ablak a padló helyén nyílik, az ajtók pedig a párhuzamos valóságra. Ebben repülnek majd a gyerekek Pán Péterrel, méghozzá majdnem igazi módon, néhány biztosítókötéllel. A miliő eredeti és mágikus hangulatot fest, a jelmezek fantasztikus figurákat, a szó eredeti értelmében. Mindez Szakács Ferenc tervező magas minőségű munkája. (Csingiling kesztyűjének világító ujjait látva a mögöttem ülő lányok felsikoltottak: „ilyen nekem is kell!”) A kalandok, az elmondandó szövegek tehát minden igényt kielégítően megtámogatottak. A zenei és a fényépítmény Keresztény Tamást és Kehi Richárdot dicséri, a néhol egészen nehéz koreográfia pedig Tornyos Ervint, Antolovics Pétert.
![](https://cdn.zaol.hu/2021/11/6qcamAGlTWomzTLP3L-Vr9HyJdrIDlC4E206PZ69Qv4/fill/1470/980/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU0YzNhNzM3N2MyZTQ2ZDQ5OGE0YmYwZTYxZjg0OWQ0.jpg)
A premieren mintha még egy kicsit nyers lett volna a massza, ami nyilván minden előadással egyre jobban összeérik. Katona Levente egyre kevésbé lesz megilletődött, Kátai Kinga bársonyos hangja egyre jobban átjön a rivaldán, az elveszett fiúk egyre felszabadultabb perceket szereznek, a drámai szerkezet elemei összeérnek.
![](https://cdn.zaol.hu/2021/11/AUO8H76KQ9RcE87ouBxLbmsmEjEbgKu9yM_qImdIb9A/fill/3000/2110/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU1YTAyOWQzYjljNjQ0M2Q4NThiZGFhZGE2YmVkZWE0.jpg)
S akkor Magyar Cecília és Urházy Gábor László árnyalt és pontos alakítása is ragyogóbb keretet kap. A felnőtt néző számára ők ketten viszik a show-t, a kalózkapitány különösen elemében van, igaz, a szövege is hálás anyag.