Hagyatékok, értékek a zalaegerszegi levéltárban

Ezek egy részéről röviden már beszámoltunk a hétfői, levéltári évértékelőről szóló tudósításunkban. Érdemes azonban további részletekkel megismerkedni.

Erős Krisztina levéltáros ismertetőjében elmondta, hogy az iratokból több a Zalaegerszeg írásos említésének 770. évfordulójára készült kötet anyaggyűjtése kapcsán került hozzájuk, számosat pedig más zalai vonatkozásaik miatt ajánlottak fel.

A legrégebbi az 1675. június 10-én keletkezett záloglevél, amely igazolása szerint kiállítója, szentgyörgyvölgyi báró Bakács Sándor – aki 1672-től volt keszthelyi főkapitány, később harcolt a Thököly-szabadságharcban – 44 tallér értékben bort vásárolt, valamint pénzkölcsönt vett fel a keszthelyi nemes Cziberei Istvántól és fedezetként, zálogul a mai Várvölgy község területét adta.

Darabos Gézáné felajánlásából került a levéltárhoz a Farkas család hagyatékából az a kendő, amit az ajándékozó nővére, Farkas Mária viselt, amikor Bazsi községben 1945 tavaszán egy szovjet katona fejbe lőtte. Ebben az anyagban 1942-ben íródott tábori levelezőlapok, valamint 1950-es évekből származó. nyírfakéregre írt képeslapok is szerepelnek a családi fényképek mellett. Lukács Józsefné jóvoltából került be a kehidai Máté József több irata: katonaigazolványok, községi tanácsi tagsági igazolvány, Hangya szövetkezeti üzletrész 1929-ből, illetve díszoklevél 1957-ből. A Keszthely közéletében jeles, ismert személyiségnek számító Dér Ferenc (1907-1993) ügyvéd leckekönyve és ügyvédi igazolványa is immár a levéltár birtokában van.

Az iparos világba enged betekintést Büki Sándor zalaegerszegi cipész családi hagyatéka. Ebben szerepel Varga Vilmos bizonyítványa, első világháborús fotója, valamint az a fejlécében Zalaegerszeg látképével ékített segédlevél, ami azt bizonyítja, hogy Varga Ilona a cipőfűző-készítői tanonciskolát elvégezvén segéddé nyilváníttatott 1928. június 1-jén. Ezenkívül látható a Kolozsváron a II. világháborúban készült fotó Büki Sándorról, akit 1942-ben Závodszky István századába osztottak be, valamint a hagyaték része még Büki Sándor szociáldemokrata párti igazolványa is.

A megyeszékhely mindennapjaiba engednek betekinteni a Csath Béla vasokleveles bányamérnök által átadott családi fotók. Ezek a két világháború közötti Zalaegerszeg iskolai és társasági életéről tanúskodnak, s főleg az 1930-as években, illetve a ’40-es évek elején készültek. Az adományozó édesapja, Csath Ferenc pénzügyi tanácsosként dolgozott, a városi elithez tartozott. A képek többsége az adományozót és húgát örökítette meg különféle rendezvényeken és alkalmakkor, betekintést adva a társasági életbe. Erős Krisztina kuriózumnak nevezte a város legrégebbi óvodájában készült fotót, illetve a Baumgartner-malom mellett strandoló gyerekeket bemutató képet. A fekete-fehér felvételek egyikén az épülő, még felállványozott református templomot fedezhetjük fel.

A közkinccsé lett családi ereklyék legfrissebb darabjai Zóka Gyula adományai. Az ismert egerszegi fotográfus az 1970-es években az ágazatban országosan legjelentősebbnek számító Zala Megyei Állami Építőipari Vállalatnak dolgozott. A cég új technológiákat vezetett be, rengeteg lakás és középület felépítése fűződött hozzájuk. Ezeket a beruházásokat örökítette meg, és emellett a vállalat minden rendezvényét dokumentálta képeivel, melyek gyakran propagandacélokat szolgáltak.

Így kerültek az összeállításba az ismert épületek fotói mellé az egykor a zalaegerszegi Vizslaparkban, vagy kevéssé ismert nevén, az Ifjúsági parkban felállított Lenin-szobor avatásának, illetve a május 1-jei felvonulásoknak pillanatai. A kollekciót a vállalt munkáját komplex módon bemutató két album egészíti ki, ezek valószínűleg miniszteri látogatásra készültek.

A közkinccsé vált családi ereklyék a kutatók (lényegében bárki) által szabadon, korlátozás nélkül megtekinthetők, kutathatóak, hangzott el végezetül.