A hasmenés okairól az egészségnevelő programon

– Az egyszeri híg széklet még nem biztos, hogy mindjárt hasmenést jelent, viszont a napi három már gyanúra adhat okot. Innentől kezdve már elgondolkodhatunk azon, mi lehet a baj. A belekbe kilenc liter folyadék kerül be naponta, amelyből általában két litert mi magunk viszünk be. A nyálból, a gyomorból, a hasnyálmirigyből, az epéből és a vékonybélből pedig a többi. A kilenc liternek a 98 százaléka szívódik vissza, így csak 100-200 milliliter lesz a székletben – ismertette.

Az egyik tisztázandó kérdés, mióta tart, másnapra elmúlik, vagy több napon át jelentkezik. A 14 napon túl már hosszan fennálló hasmenésről beszélünk. Ekkor, mint mondta, bármennyire is fura, érdemes megnézni, hogy milyen a színe, vizes-e, zsíros-e. Vajon melyik étellel áll összefüggésben, amelynek elfogyasztása mindig hasmenéssel jár. Érdemes utánanézni annak is, hogy lejárt szavatosságú ételt ettünk-e. Hasi panaszok, görcsök kísérik-e, illetve láz, főleg hosszan tartó, akkor már orvoshoz kell fordulni. Kitért a széklet színére is, amely normál állapotban a barna minden árnyalatát mutatja. Ha zöld, fehéragyag színű, sárga, piros és fekete, az mindig valamilyen szervi problémára, illetve vérzésre utal, amikor is azonnal fel kell keresni az orvost.

A hasmenés leggyakoribb okai között említette a vírus- és baktériumfertőzéseket, az ételintoleranciát és az ételallergiát. Hozzátette: nem mindegy, hogy valaki intoleráns vagy allergiás egy ételre, például a tejre, bár mindkettő járhat hasmenéssel. Az okok közé sorolta továbbá a gyulladásos bélbetegségeket, és a lisztérzékenységet. A bélbolyhok hiánya gátolja a felszívódást, amelyre a szervezet hasmenéssel reagál. Itt szóba hozta, hogy gluténmentes diétát szükségtelen folytatni azoknak, akiknek nincsen panasza. A hormonális zavarok, a stressz, a hashajtó és az antibiotikumok is okozhatnak hasmenést. S ha valamit „benyalunk”, például ha fertőzött ivóvizet iszunk csapból egy olyan országban, ahol ezt nem kéne.

– Ami elkerülhető, azt kerüljük el – tért rá a megelőzésre dr. Nagy Mátyás belgyógyász. – Mossunk kezet, mossuk meg a gyümölcsöket, külföldön palackozott vizet igyunk. Azt az ételt, amitől hasmenést kapunk, hagyjuk el. A főként kisgyermeket érintő rotavírus-fertőzést szájon át beadandó védőoltással előzzük meg. Ha már benne vagyunk, bőven igyunk folyadékot, gondoskodjunk az elektrolitpótlásról, ennivalóról is. A Brat-diéta négy kímélő élelmiszert tartalmaz, vagyis banánt, rizst, almaszószt és pirítóst nyugodtan fogyaszthatunk. A probiotikumok segítenek a bélflóra helyreállításában. A hasmenés kezelésében szóba jöhetnek a betegségspecifikus gyógyszerek, illetve az antibiotikum, de csak baktérium okozta esetekben. Ha semmi nem segít, és főként a kiszáradás elkerülése végett, kórházi kezelésre is sor kerülhet.