A magyar hadsereg doni tragédiájáról

Mint fogalmazott, a második világháborúban az 1943. január 12-én meginduló szovjet túlerővel szemben a hetekig tartó hősies küzdelemben a magyar hadsereg összeomlása elkerülhetetlen volt. Az előzmények kapcsán kifejtette, hogy a második világháborút megelőzően a nyugati hatalmak saját biztonságuk érdekében a közép-európai térséget, így Magyarországot is odadobták a náci Németországnak.

– Idővel egyre több lett a német követelés, a nyomásgyakorlás hazánkra. Egyre jobban a Harmadik Birodalom hatása alá kerültünk, ez volt a doni tragédia legfőbb előzménye – hangsúlyozta Domján István. – A németek már 1942 januárjától követelték, hogy a szövetséges Magyarország bocsássa rendelkezésükre egész haderejét a Szovjetunió elleni hadművelethez. Ezt követően küldték a mintegy kétszázezer fős második magyar hadsereget a keleti frontra. A második világháborút követően a doni katasztrófából hazatért katonák még évtizedekig érezhették magukon a fasiszta bélyeget, a negatív megkülönböztetést a kommunista Magyarországon.

Az önkormányzati képviselő beszéde végén méltatta az elesettek hősiességét, és név szerint emlékezett meg a településrész áldozatairól. A második világháborús emlékműnél Domján István mellett koszorút helyezett el Bednárikné Rácz Enikő, a Keresztury VMK igazgatóhelyettese, Havasi Hajnalka, az andráshidai tagóvoda vezetője és Horváth Ernőné, az Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület szakmai vezetője. A megemlékezésen az egyesület katonadalokat adott elő, illetve közreműködött a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Közhasznú Egyesület.