Habsburg előkelőségek a Balatonnál

Ferenc József először – mint koronaherceg – 1843-ban látta meg a Balatont, Festetics László gróf keszthelyi kastélyában vendégeskedve. Elbűvölte a táj, úti jegyzeteiben leírta élményeit. Közel 10 év múlva újra látta a tavat, ekkor már a Kisfaludyn hajózva. Balatonfüredet érintő útjára kíséretével hintón június 26-án indult Budáról. A Keszthelyen június 29-én eltöltött pár órát követően délután kezdte meg utazását a Széchenyi István által építtetett első balatoni gőzhajón Füred felé: „a Kisfaludy gőzösön zászlókkal ékesített számtalan ladik és lélekvesztő környezetében délesti 8-órakor szerencsésen megérkezett Keszthelyről az óhajtva várt szeretett fejedelem, a fürdővendégek és a vidékről összesereglett néptömeg által örömnyilatkozatokkal taracklövések közt üdvözöltetett.” - emlékezett a korabeli szemtanú.

Nem ez volt az egyetlen útja Ferenc Józsefnek a tavon, s ezen a gőzösön. A magyarokkal való kiegyezés előkészítéseként 1857-ben újból Magyarországra érkezett. Habár minden részletet alaposan átgondoltak, és felkészültek minden váratlan eshetőségre, azt nem lehetett előre látni, hogy a pár elsőszülött leánya, Zsófia halála miatt az utat félbe kell szakítani. De a balatoni utazásra még jutott idő. 1857. augusztus 13-án I. Ferenc József a Kisfaludyn hajózott Keszthelyről Balatonfüredre. A korabeli képeken a hajót lobogódíszben ábrázolták. Kétfejű sasos császári zászlók mellett nemzetiszínű lobogók díszítették a fedélzetet. A magyar zászlók sávjában "Kisfaludy" felírást, a másik zászlón pedig a Balaton Gőzhajózási Társaság rövidítését olvashatjuk. A képet sok külföldi lap is leközölte, így az első balatoni gőzhajó és neve, képletesen, de bejárta Európát.

1866-ban már a szeretett Erzsébet királynét várták a helyiek, de a porosz háború miatt meghiúsult a látogatás. A híresztelés mégis nagy fejlesztéseket indított el a tó partján: Siófokon felújították a vasútállomást, Ranolder püspök Csopakon pompás kastélyt építtetett, a főurak hajókat, vitorlásokat hozattak a tóra és megalakult a füredi jacht egylet. Sisi nem jött a tóhoz, s nem láthatta mindezt, de tragikus sorsú fiának, Rudolf koronahercegnek egykori felesége megszerette e vidéket. Stefánia, belga királyi hercegnő, ekkor már Lónyay Elemér magyar gróf feleségeként, 1892 júniusában járt először a Balatonnál. Balatonfüredet kereste fel. A füredi jacht-egylet egyébként 1884-től viselte a hercegnő nevét. Az 1892-es több napos tartózkodása során körbeutazta a környéket, megtekintette Tihanyt, az arácsi halásztanyákat, sétahajózott a tavon, fotókat készített, teniszezett a füredi yacht club pályáján, majd Esterházy László szállójában tért nyugovóra. Az arácsi szeretetház tevékenysége olyannyira meggyőzte, hogy a ház, lányáról, Erzsébet Mária főhercegnőről való elnevezéséhez is hozzájárult. Ezekben a napokban készült el a Stefánia főhercegnő egy balatoni yachton című – Kurzweil Frigyes neves fotográfus által készített – kép. Nagy gondot fordítottak Stefánia főhercegnő négynapos tartózkodásának minden igényt kielégítő teljesítésére, a vendéglátás a Dőry villában – ma az impozáns Astoria hotel – zajlott. A korabeli források mindegyike, nemcsak a hivatalos protokoll miatt, elismerően írt a hercegnőről és kedvességéről, közvetlenségéről. Több helyütt ilyen és ehhez hasonló feljegyzéseket olvashatunk a Balaton-szerető Stefániáról, akinek egyébként végső nyughelye szintén Magyarországon (Pannonhalmán) található: „Az özvegy trónörökösné viselkedésében nyoma sincs az udvari etikettnek, dalol, táncol, teniszezik, cseveg, sőt néha olyan jókedvű tréfákkal lepi meg a környezetét, mint egy diák, aki szabadságát élvezi. Az asszonyokat érdekelheti, hogy Balaton-Füredre százhúsz különböző toalettet vitt magával, de az egész öt nap alatt legfeljebb ha négy sötét ruha volt rajta, a többi fölbontatlan, érintetlen hevert az útiládák sötétjében...” A hercegnő balatoni kikapcsolódása során siófoki helyszíneket szintén felkeresett, megszállt a Sió és a Hullám szállóban, ezért nevezték el róla a siófoki jachtkikötőt. Siófokon 2005 óta mellszobor hirdeti – Sörös Rita kaposvári szobrász műve – a híres hercegnő tavi vendégségét.

A boldog békeidők végével a Habsburgok és a Balaton kapcsolata némiképp megváltozott. Elég, ha csak IV. Károly, utolsó magyar király tihanyi fogságára gondolunk. A boldoggá avatott IV. Károly 1921. október 26-tól október 31-ig tartózkodott feleségével, Zita királynéval az apátságban, nem sokkal később Madeira szigetére száműzték őket. Tihanyhoz egy másik Habsburg neve is köthető. József főherceg, akit a legmagyarabb Habsburgnak neveztek, tihanyi nyaralókastélyát 1924-ben kezdte el építtetni, Kotsis István tervei alapján. Az elbűvölő nyári rezidencia később a tihanyi fotográfiák, képeslapok központi dísze lett. Persze nem sokáig, mert az épületet az 1950-es években kisajátították, s Pártüdülőnek nevezték ki. A proletariátus abszolút hatalmát és a vagyoni egyenlőséget hirdető hazai kommunista vezetők előszeretettel látogatták az egykori „burzsoá” kastélyt. Mivel azonban a kiszolgáló személyzetnek és a kevésbé neves pártfunkcionáriusoknak is kellettek a férőhelyek, ezért hozzáépítettek még épületeket. A rendszerváltást követően privatizálták, s hogy teljes legyen a történelmi tabló: állítólag itt szállt meg pár éve Brad Pitt, hollywoodi filmcsillag is.

IV. Károly emlékszoba és kálvária Tihanyban, Stefánia lakosztály Balatonfüreden, Stefánia mellszobor Siófokon – ezek a helyszínek, elnevezések mind-mind őrzik a Habsburgok történelmi lábnyomát a tónál. Igaz, hogy az egyik füredi savanyúvíz forrást szintén Ferenc Józsefnek hívták, de 1952 óta Kossuth Lajos a neve. S bár Keszthelyen emléket állították – szobor formájában – Erzsébet királynénak, de most már tudjuk, hogy a magyarok által kedvelt Sisi soha nem látta a tava, de mégis számos Habsburgokhoz kötődő történetet említhetünk a Balaton kapcsán.

dr. Kovács Emőke