A zalai származású csillagász, Csizmadia Szilárd is részese volt a felfedezésnek

Jelesül a Berlinben dolgozó Csizmadia Szilárd, őt kérdeztük a felfedezésről. És először is számba vettük a magyar közreműködőket: a kutatásban még három csillagász, Kiss László (Budapest), Simon Attila (Bern) és Szabó M. Gyula (Szombathely) dolgozott, de nem szabad megfeledkezni a miskolci Admatis Kft.-ről és Bárczy Tamásról sem. Ez a cég már a 2019-ben felbocsátott és 2020 elején üzembe helyezett Cheops építésében is részt vállalt: hűtőradiátorokat terveztek és készítettek a távcsőhöz.

- A Földtől 105 fényévnyire található az űrben a HD110067 katalógusjelű csillag, a most felfedezett hat bolygó e körül kering - tért rá a friss eredményekre Csizmadia Szilárd. - A csillag méretre nagyjából a mi Napunk 80 százaléka, a bolygók viszont nagyobbak a miénknél: a legkisebb 1,9-szer, a legnagyobb pedig 2,9-szer akkora, mint a Föld. A bolygórendszer legfőbb érdekessége, hogy tagjai tökéletes rezonanciában mozognak: míg a csillaghoz legközelebbi háromszor kerüli meg azt, a következő kétszer és ugyanez az arány érvényesül a második és a harmadik, valamint a harmadik és a negyedik bolygó között is. A negyedik és az ötödik, illetve az ötödik és az utolsó között pedig 4:3-ra módosul a viszony. Ezt a törvényszerűséget egykor Kepler fedezte fel és az univerzum keletkezésekor elvileg minden bolygórendszerre vonatkozott, így a mi Naprendszerünkre is, ám az idők folyamán különféle külső hatások miatt a legtöbb égitest mozgása változott, ennek megfelelően pedig módosult ez a harmónia is. A különleges az, hogy a HD110067 körüli bolygók ma is az eredeti elv szerint mozognak, több tizedesjegyig menő pontossággal. Hogy a keringési időknek ezek az arányai miért így alakulnak, nem tudjuk, talán a rendszerek stabilitásához lehet köze a dolognak. A most felfedezett rendszer további vizsgálata esetleg közelebb vihet minket a megoldáshoz.

Csizmadia Szilárd elmondta: a hat "új" égitest gázbolygó, mint amilyen a Naprendszerben a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Anyaguk legnagyobb részt légnemű, mely "befelé" haladva egyre sűrűbb, végül vélhetően fémes anyagú maggá "áll össze". A rendszer további megfigyelései során a légkörök összetételével kapcsolatban várnak fontos eredményeket. "Vannak elképzeléseink, modelljeink ezzel kapcsolatban, s izgatottan várjuk, hogy a vizsgálatok vajon igazolják-e ezeket" - fogalmazott a csillagász.

A csillagászatban forradalmi időszak zajlik, az exo- (Naprendszeren kívül, idegen csillag körül keringő) bolygók kutatásában egymást érik a szenzációs felfedezések.

- Az ilyen történelmi léptékű változások a mi szakmánkban mindig a műszerek fejlődéséhez köthetők - reagált Csizmadia Szilárd. - Ezért szoktam mondani, hogy a csillagászat technika-vezérelt tudomány. Korunkban az űrtávcsövek megjelenése, majd tökéletesédesedése hozza meg a pezsgést a tudományban. Valóban szinte hónapról hónapra érkeznek az újdonságok, ami a szakértőket és a laikus érdeklődőket is lázban tartja.