Ady-szavalóverseny a megyei könyvtárban

A könyvtár már hosszú évtizedek óta szervezi a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolával együttműködve az Ady szavalóversenyt. Az idei vetélkedésről Tóth Renáta, a megyei könyvtár igazgatója tájékoztatta lapunkat.

A zsűri elnöke idén Kereki Judit a József Attila Városi Tagkönyvtár olvasószolgálati csoportvezetője, könyvtáros volt, aki D. Varga Ádám a Hevei Sándor Színház színművészével és dr. Gyenes Imrével, a Deák+kert szerkesztőjével, irodalmi munkatársával vállalkozott a bírálatra.

Minden évben, amikor eljön a november, és közeledik a költő születésnapja november 22-e, kezdetét veszik az Ady hetek, ehhez az ünnepi programsorozathoz kapcsolódik a könyvtár is. Emlékezünk, szavalunk, beszélgetünk Adyról. Felidézzük, hogy hol született, hova járt iskolába, ki volt a legjobb barátja, mi tette boldoggá, mi bántotta, és hogyan hatott rá a környezete, az emberek, akik körülvették és költészete milyen hatással volt a magyar vers és irodalomtörténetre, és a költő versei reflektorfénybe kerülnek, kibújnak a verseskötetek lapjairól, könyvespolcok árnyékából. Diákok szavalnak, így ifjak adják tovább Ady Endre versüzeneteit. Közösség teremtődik, a szavalóversenyen mindenkit összeköt Ady Endre lírája, az Érmindszenten született, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének emlékezete.  Aki kétségtelenül a magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legeredetibb alakja, sokak számára a nagybetűs Költő. Verseivel kitörölhetetlenül belevéste magát a magyar irodalomtörténetbe. Az emlékezés hagyományát tovább őrizve ne felejtsük el, hogy Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek. És a mai szavalóverseny is képviseli Ady egyik üzenetét: Ifjú szivekben élek s mindig tovább…

A zalaegerszegi versenyre idén 25 diák jelentkezett a város és városkörnyék iskoláiból, például Salomvár, Söjtör, Csonkahegyhát diákjai is képviseltették magukat. A kötelező költemény ebben az évben az El a faluból, az Ifjúság babonás hitével és Az élet című Ady-vers volt.

A megmérettetésen a következő eredmények születtek:

5-6. évfolyam:

Különdíj: Kostrigina Mariia

I. helyezett: Kostrigina Mariia

II. helyezett: Major Sámuel

III. helyezett: Takács Márton

7-8. évfolyam

Különdíj: Szabó Panna

I. helyezett: Vaspöri Lara

II. helyezett: Novák Olivér

III. helyezett: Szabó Panna

9. évfolyam

Különdíj: Drózd Emília

I. helyezett: Horváth Luca

II. helyezett: Drózd Emília

III. helyezett: Papirnyy Oleksandr

A kötelező versek:

El a faluból 

A kis harang a régi, 
Mely belezúg a csöndbe, 
A szürkeség a régi, 
Fölévirít a tavasz.

Minden, minden a régi, 
De én hol élek, járok? 
Nem voltam ilyen messze, 
Nem voltam soha, soha.

Belehalok, ha mondják, 
Hogy én itt szálltam útra, 
Megtagadom a csókot, 
Amely útra indított.

Én a bolondos zajnak, 
Én a cifra Városnak 
Vagyok a kóbor lelke, 
Ne gyalázz meg hát, falu.

Óh, kapj fel innen, 
Város, Ragadj el innen, 
Város: Kik messze kiröpültek, 
Sohse térjenek haza.

IFJÚSÁG BABONÁS HITÉVEL

Szépen és bölcsen (bevalljam?) koldusul 
Makacs húzással húzom az életet 
S vajon szabad volna-e halnom 
És most meghalni szabadna éppen?

Látom a fajtám bárgyúul, emberül 
S én ráütöttem és féltem magamat: 
Mégis talán hátha külömbnek 
Lehet az egy s elszántabb - a soknál

S mégis talán ha nehéz béklyók alatt, 
Jó megmondani, amit ma csak lehet: 
Magam s fajtám jobban szerettem 
Száz hazafias vigadozónál.

Száz tromffal jöhet ez a veszett világ, 
Veszhet s nevethet vén szemeim előtt 
Ifjúság babonás hitével 
Hinni fogok, mégis hinni - bennünk.

Az élet 

Az élet a zsibárusok világa, 
Egy hangos vásár, melynek vége nincs. 
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, 
Megvehető akármi ritka kincs. 

Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak 
Kufár lélekkel hasznot, üzletet; 
Itt alkusznak, amott már áll a vásár, 
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát, 
Eladó minden, hogyha van vevő: 
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, 
Rajongás, hit, eszmény és szerető. 
Aki bolond, holmiját olcsón adja, 
Az okos mindig többet nyer vele, 
A jelszó: egymást túl kell licitálni, 
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya 
S eladják mégis minden szent hevét. 
Akad vevő rá, egymást licitálja, 
Hogy a holmit atomként szedje szét. 
Folyik a vásár harsogó zsivajban, 
Az egyik kínál, másik meg veszen, 
Csak néhol egy-egy végképpen kiárult, 
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, 
Bolondok bizton, balgák szerfelett, 
Eddig az ő példájukat követtem, 
Ezután én is másképpen teszek, 
Lelkem, szivem kitárom a piacra, 
Túladok én is minden kincsemen...

...De nincs erőm íly nyomorulttá válni, 
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...