Tudományos konferenciát rendeztek a 220 éve született Deák Ferenc munkássága tiszteletére

Deák Ferenc életműve előtt tisztelegve a Zalaegerszeg önkormányzata, a vármegyei könyvtár, levéltár, a törvényszék, a jogászegylet zalai szervezete meghívásának eleget téve 10 történész, köztük muzeológus, levéltáros, egyetemi tanár mutatta be az életpálya egy-egy fejezetét.

Az egybegyűlteket dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke köszöntötte, felidézve a 200. és a 210. évforduló ünnepi eseményeit. Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere elmondta, a város igyekszik megteremteni az évfordulók kultúráját, amelybe a szobrok állítása, a köztéri megemlékezések, a várostörténeti kötetek mellett az emlékkonferenciák kitüntetett szerepet kapnak. 

Az előadókat dr. Gyimesi Endre korábbi polgármester szólította a pulpitusra, közülük elsőként Bekő Tamást, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára munkatársát, aki egy még eddig fel nem dolgozott, a Deák-család tagjai (Deák Ferenc apja halála utáni örökösei és annak testvére, József családja tagjai) közti hosszú örökösödési per részleteivel ismertette meg a hallgatóságot. A per több évtizedig tartott, benne az alperesi álláspontot maga Deák Ferenc képviselte az utolsó esztendőkben. Kiss Gábor főkönyvtáros Deák Ferenc sógorát, Oszterhuber Józsefet mutatta be, aki nemcsak - Klára nővére révén - rokona, de elvbarátja is lett Deáknak. Dr. Völgyesi Orsolya PhD (ELKH Történettudományi Intézet) tanulmányát, a szerző távollétében Szakál Eszter, a megyei könyvtár munkatársa olvasta fel, így értesülhettünk Deák és Kölcsey Ferenc barátsággá alakuló politikai kapcsolatának részleteiről.  Dr. Pajkossy Gábor nyugalmazott egyetemi docens sem tudott jelen lenni, a Deák Ferencnek Wesselényi Miklós perében, védelmében játszott szerepéről szóló írását Kiss Gábor tolmácsolta. Béres Katalin, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa az 1838-as pesti árvíz károsultjainak megsegítésére indult zalai adományozásról és gyűjtésről számolt be. 

Zalában egyéni szervezőként a legtöbb pénzadományt Deák Ferenc gyűjtötte.  Molnár András a Zala Vármegyei Levéltár igazgatóhelyettese két kötetet is megjelentetett Deák Antal, Deák bátyja közéleti munkásságáról, most keresztmetszetet kaptak a résztvevők a nézeteikben különböző álláspontot elfoglaló, de közeli viszonyban lévő testvérpár eszmekapcsolatáról. Prof. dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese a Batthyány-kormány 1848 nyarára eső külpolitikai tevékenységéről, s a formálódó német egységgel kapcsolatos álláspont kialakításában Deáknak tulajdonított kiegészítésről szólt. Prof. dr. Deák Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem BTK tanszékvezető egyetemi tanára egy különleges ajándékról beszélt. Deák Ferenc 1863-ban az akkori politikai szereplők, képviselők arcképét (több mint 300 képet) tartalmazó piros bőrkötéses, ezüst veretes albumot kapott tisztelőitől. 

Az átadásra az Angol királynő szállodában került sor, ekkor fogalmazott úgy Eötvös József, hogy a gesztus szokatlan hódolatot jelképez. Dr. Cieger András DsC, az ELKH történettudományi intézetének osztályvezetője Deák és az Andrássy-kormány kapcsolatát vizsgálta, benne Deák hatását Andrássy Gyula miniszterelnökre. A VERITAS Intézet munkatársa, dr. Schwarczwölder Ádám Széll Kálmán későbbi miniszterről és Deákról beszélt, akik családi kapcsolatban is álltak, Széll Kálmán Deák nevelt lányát, Vörörmarty Ilonát, (Vörösmarty Mihály árváját) vette feleségül. A konferencia végén Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mondott köszönetet az előadóknak, jelezve, a tanulmányok könyvalakban is megjelennek.