2023.10.29. 11:00
Korom Gábor Zalaegerszegen tart előadást
Tovább nőtt a kutyatartó háztartások száma hazánkban, derül ki az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának a Medián Közvélemény- és Piackutató intézet segítségével végzett szeptember végi felméréséből. Az országos reprezentatív kutatás szerint négy állattartó háztartás közül háromban van kutya, a másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak. Vagy kutya, vagy macska, vagy mindkettő megtalálható a magyar háztartások 71 százalékában.
Fotó: Fehér Márk
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja az állatvédelmet, azaz egytől tízig tartó skálán az állatvédelem 7,38 pontot kapott. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője elmondta: az állattartás jelentős társadalomformáló tényező, ezzel párhuzamosan pedig az állatorvosok társadalomban betöltött szerepe is tovább erősödik. Kiemelte: a kutatás eredménye néhány olyan adat, amelyeknek nincsen előzménye, eddig vak folt volt, ilyen például a macskatartó háztartások aránya Magyarországon, amely jelen kutatás alapján 37 százalék. Vannak olyan eredmények is, amelyek összevethetőek korábbi kutatásokkal, ilyen például a kutyatartó háztartások aránya hazánkban, amely 2018-ban 36 százalék volt, az Állatvédelmi Központ 2021-es kutatása alapján több mint 50 százalék, a jelenlegi, 2023-as kutatás alapján 56 százalék. A szakember elmondta: a kutatás önbevallás alapú módszertana hordoz(hat) torzításokat magában, hiszen előfordulhat például, hogy egy-egy válaszoló nem a valóságnak megfelelő választ ad, hanem akár olyan választ, amely a hite szerint őt jobb színben tünteti fel. A kutatás viszont a hibahatárt is figyelembe véve egyértelműen arra utal, hogy igen jelentős azon kutyák száma, amelyek kötődnek egy-egy háztartáshoz, viszont a hivatalos nyilvántartásokban, statisztikákban nem jelennek meg: például azért, mert nincs bennük chip, nem viszik állatorvoshoz őket, oltatlanok, illetve tápot sem vásárolnak nekik. Mindez pedig komoly állatjólléti – és természetesen embervédelmi - kérdéseket vet fel, olvasható az Állatvédelmi Központ sajtóanyagában.
A felmérés kapcsán ide kívánkozik egy programajánló. November 5-én, vasárnap Zalaegerszegre látogat Korom Gábor, a Tükörmódszer megalkotója a Zalai Kutyasuli meghívására. A neves szakember korunk kutyatartási, nevelési, tanítási trendjeiről, azok sajátosságairól és a kutyán keresztül a gyereknevelés és az emberi kapcsolatok változásairól beszél majd a Keresztury VMK-ban 17 órakor kezdődő előadásában.
Kedvcsinálónak néhány gondolat Korom Gábortól, aki szívesen választ ad a nézők kérdéseire is.
"A kutya nevelése egy felkészülés az emberi kapcsolatok minőségi kezeléséhez, legelsősorban a gyerekneveléshez. Ez a kutya missziója, hogy mi emberek, jobban tudjunk egymásra figyelni."
"Az ember-kutya kapcsolata nem egyenrangú. Az úgynevezett csak pozitív technikák legnagyobb veszélye, hogy addig működnek, amíg a kutyának megéri, de egy bizonyos ingerszint felett ez megbukik."
"A behívást nem kell tanítani, egy kutya behívható. Két feltétel kell hozzá. A gazda ismerje és értse a kutyáját, és a kutya nyelvén tudjon kommunikálni."
"Tanításnál ne alkalmazz kényszert, mert baromság, kiölöd a lényeget, a kutya kedvét és lelkesedését."
„A pórázra vétel megoldás vagy kutyaellenes? A kutya szabadsága azon múlik, hogy az ösztönlényét képes vagyok-e irányítani".