Az elsőcsütörtöki szentmisét ezúttal Zalaszentgróton mutatta be a térség papjaival együtt dr. Udvardy György

A Szent Imre-templomban előbb szentségimádásra várták a helybélieket s a zarándokokat, majd a főpásztor – a térség papjainak koncelebrálásával – bemutatta az elsőcsütörtöki szentmisét, amely az elmúlt években hagyománnyá vált a főegyházmegyében.

Dr. Udvardy György előrebocsátotta, jó együtt imádkozni a hivatásokért, ráadásul egy olyan napon, amely a veszprémi főszékesegyház felszentelésének évfordulója is, a Szent Mihály-templom pedig a térség valamennyi polgárának lelki otthona.

Szentbeszédében a főpásztor arról is szólt, nézve a bennünket körülvevő világot s persze magunkat, elgondolkodhatunk: „azt a szentséget, amire Isten hívja az embert, igaz hittel tudjuk-e megélni” – korlátainkkal, bűneinkkel, eleséseinkkel, újrakezdéseinkkel együtt.

– Sokszor megkísérthet bennünket a gondolat: vajon az életszentségre való törekvés nem illúzió-e, s el tudjuk-e azt bármikor is érni? – folytatta dr. Udvardy György. – Hiszen hányszor próbáltuk, akartuk már ezt, és nem sikerült. Látnunk kell: lehet szentként élni, van erre lehetőségünk, mert a meghívásunk életszentségre, üdvösségre szól. Megismertük az Atya jóságos akaratát, megkaptuk az ő Szentlelkét, s ismerjük a Fiát, aki bennünket tanít, számunkra példát ad.

Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ragaszkodjunk a Jézusban felkínált életúthoz, a parancsok megtartásához, s mindez egyre inkább megjelenjen gondolatainkban, vágyainkban, cselekedeteinkben és döntéseinkben, fogalmazott az érsek. Nem szabad az életünket percnyi, pillanatnyi megoldásokért becserélni: napról napra szükségünk van az istenes gondolatokra, a jóra, az igazra, a szépre és a szentre, tanított az érsek.

– Mindez segíti a remény éltetését, a jóért való küzdelmet, s ha bármely okból lemondok minderről, akkor az életszentségről mondok le – emelte ki dr. Udvardy György. – Van hatalmam kimondani a jót, s nem kimondani a rosszat, az igazsághoz ragaszkodva. Tudnunk, éreznünk kell: a jót lehet megszokni, a rosszat sosem, s ha Krisztushoz ragaszkodunk mindennapi döntéseinkben, akkor ebből istenes élet fakad. Mindig van lehetőségünk legyőzni a kísértést, amely afelé visz: nekem jó a kisebb, az egyszerűbb. Isten ettől összehasonlíthatatlanul többet akar adni.

A főpásztor úgy zárta homíliáját: a templom figyelmeztet minket szentségi meghívásunkra s bátorít bennünket: ne érjük be kisebbel, kevesebbel.