Zalalövő – miután megszabadult az átmenő forgalomtól – élhető, vendégfogadó kisvárossá vált

– Nyugodt, élhető város lett azóta Zalalövő, 2843-an lakunk itt, 6-tal többen, mint egy évvel ezelőtt. Többet foglalkozhatunk a vendégek fogadásával, a turizmussal, amelynek javultak a lehetőségei – összegzi Gyarmati Antal beszélgetésünk elején, amely az „Ön települése is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban készült.

Az elkerülő megépítése alaposan megváltoztatta a tájat, hiszen a város Zalaegerszeg felőli bejárata mentén elkészült, a Zala folyó völgyét átszelő hidat sokan megcsodálják, fényképezik. A város látnivalóit bemutató Baki Szilvia kertészmérnök, a településüzemeltetési osztály dolgozója is a körmendi úton lakik, s azt mondja, előttük szinte nem is lehetett itt átmenni, az volt a túlsó oldalon, aki oda született…

A város páratlan természeti látványossága a Borostyán-tó, a maga 20 hektáros vizével, a nevét a település határán egykor átvezető Borostyánkő útról kapta. Szilvia felhívja a figyelmemet a kutyás strandrészre, merthogy itt ilyen is van, sokan hozzák ide kutyusaikat fürdetni. Az átlagos vízmélység 3 méter, a tó hal­állománya változatos, van a vízben ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, compó, keszegfélék, kárász, de törpeharcsa is, ezért sok horgászt vonz a víz. A tó hívogat, többen foglalkoznak vendégfogadással, Szilviáéknak is van vendégházuk, sőt, még gyógynövényboltjuk is.

– A mi portánkon volt egykor a jégverem, ezt is újra­építettük, sőt volt egy trópusilepke-pavilonunk is, ahol gyönyörű pillangókat tartottam. Sok a vendégünk, mert gombászni is hívjuk őket, mindig elmegyünk velük a várost övező gyönyörű erdőkbe, ahol sokféle gomba terem – újságolja Szilvia, akivel fel is keressük a város szakrális erdei közösségi helyét, a Borosán-völgyet, amelyet érint a kéktúra útvonal, s a Szent Márton zarándokút is.

Szép bükkösben bújik meg a kitűnő vizű forrás, amely körül a második világháború után kegyhelyet építettek az erdőben a visszatért katonák.

A völgy mindig kedvelt búcsújáró hely volt, itt tartották a Sarlós Boldogasszony-búcsút minden év július másodikán, majd ősszel a Mária-búcsút. A területen több védett, ritka növény- és állatfaj található meg, most is virágzik még a ciklámen.

Zalalövőnek két látogatható történelmi emlékhelye is van, a fiatalabb a Tájház, ez a 19. század közepén épült parasztház volt. Az udvart L alakban szegélyezi a boronafalú, zsúptetővel fedett ház, amelynek pincéje is van. A ház teljes hosszában pitvar húzódik, innen nyílnak a különböző helyiségek. Kedves színfolt az ablakokban viruló muskátli, s a szőlőlugason érő kék szőlő…

A régebbi idők visszatekintésére a Salla Múzeum ad lehetőséget. De mi is az eredete Sallának? A város történelmében az olvasható, hogy az I. század elején jelentek meg a római légiók, és létesítettek itt tábort. A viruló helység Hadria­nus császártól 118-ban városi rangot kapott. Hivatalos neve Municipium Aelium Salla lett. A Borostyán út mellett fekvő település, Salla fontos szerepet töltött be a Római Birodalom idején. A II. század derekán, az északról betörő germán törzsek hadjárata miatt a helység elpusztult, azonban a 4. század elején újraéledt a környék.

A régi katonai tábor helyén erős kőépületet emeltek, magas rangú vendégek fogadására is alkalmas vendégházzá tették. Az V. század elején Pannóniá­ból kivonták a római légiókat, Salla ismét kihalt hellyé vált. Az egykor virágzó római városra már csak az 1973-ban kezdődött ásatások során feltárt Romkert és a múzeum lelet­anyaga emlékeztet. A későbbi évszázadok főbb történései: a honfoglalás idején a Zala folyó két partjára települt falu erősség volt a nyugatról jövő német támadásokkal szemben. Egy XIII. századi oklevél szerint királyi nyilasok – nyíllövők – laktak itt, feltehetően róluk kapta a helység a Lövő nevet.

A török időkben palánkvára volt, 1780-tól száz évre járási székhely lett. A dualizmus korában a település gyorsan fejlődött, lakossága a századfordulón elérte az ezret, amelyet tragikusan érintettek a világháborúk. Az elsőben közel száz, a másodikban több mint kettőszáz áldozatot követelt a világégés. A második világháború vége felé koncentrációs táborba vitték a helyi zsidóságot, összesen 122 embert.

A mai Zalalövő Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter és Lövő 1925-ben történt egyesítésével jött létre. 2000. július 1-jével Göncz Árpád köztársasági elnök városi címet adományozott Zalalövőnek.

A Salla Múzeumban jelenleg az 1999-ben rendezett állandó kiállítás látható, amelyben megcsodálhatjuk a mívesen faragott római kőmaradványokat, melyek közül nem egy hatalmas méretű. A romkertben Salla fő periódusaiból a IV. századi úti állomás nagyobb részlete és egy II. századi fürdővel ellátott polgárház helyiségei láthatók.

A városhoz három szőlőhegy tartozik, amelyeken a boros védőszentek faragott faszobrai védik a termést. A Pacsa-hegyen Szent Orbán, a Pataka-hegyen Szent Donát, a Dedes-hegyen pedig Szent Vince szobra magasodik.

Szilvia a Pacsa-hegy kertjeit mutatja meg, köztük azt a három boronaépületet, amelyeket az ezernyolcszázas évek végén ácsoltak.

A hegyről lefele jövet felkeressük a város templomait, amelyeket még az akkori, önálló falvak emeltek. A legrégibb a zalamindszenti templom, Mindenszentek tiszteletére felszentelve. Ez a középkorban, 1250-ben épült, a török időben romossá vált, majd később átépítették. A zalapatakai Szent Anna-templomot a zalapatakai Nagy család és több nemes hozzájárulásával építették. Az építést Nagy György kúriai bíró kezdte meg 1747-ben, és özvegye, Luda Anna Zsófia fejezte be 1749-ben. A legfiatalabb templom a város közepén magasodó Szent László Király-templom, amelyet a régi templom lebontása után építettek 1924–27 között Metzner József tervei szerint. A plébániatemplom, amióta Páli Zoltán atya szolgál itt, nyitva áll a látogatók előtt.

– Több olyan beruházást tervezünk, amelyek a turizmus fejlesztését segítik elő. A Borostyán-tónál homokos partszakaszt alakítunk ki a strandon, és vízi, parti játszóeszköz beszerzésében is gondolkozunk. Szeretnénk körbejárhatóvá tenni a tavat egy olyan tanösvénnyel, amellyel megismerhetővé válna a környék élővilága, s természetesen a szállás- és gasztronómiai kínálat bővítését is célba vettük. A vármegyei önkormányzat elkészítette az Őriszentpéter–Zalalövő között létesítendő kerékpárút tervét, ami mielőbb megvalósítható lesz. Ezzel lehetővé válik a Balaton elérése is, Vas vármegye ezen irányából. Mi magunk is tervezzük a városi, illetve a városkörnyéken belüli kerékpárút-fejlesztést, hogy jobban felfedezhetők, elérhetők legyenek a mi helyi érdekességeink, szép helyeink. Kiemelném a civil szervezeteink munkáját, ők sokat segítenek a kulturális és hagyományőrzési programok szervezésében a településrészeken a farsangi rendezvényektől a szüreti felvonulásokig. Állandósult, visszatérő programunk a Zalai Murcifesztivál: az idén már a 19. lesz, s október 7-én tartjuk, amelyre mindenkit szeretettel várunk – invitál Gyarmati Antal.